Állami Kossuth gimnázium, Cegléd, 1902
I. A szülőkhöz. Nagyban és egészben immár készen áll iskolánk új épülete a kupoláján magasra törő huszártorony büszkén hirdeti messze délire, hogy Czegléd városa — megértve a kor szavát — óriási iyagi áldozatoktól sem riadt vissza, hogy falai között új közművesödési intézményt s ezen intézménynek méltó hajlékot teremtsen. Meg vagyok győződve, hogy e város nemes közönségének nékívüli áldozatkészsége nem a napjainkban oly általános „gimiziumi láz“ kifolyása, hanem sokkal magasabb és jelentősebb kfogásnak, annak, a közoktatásügyi politikában újabban mindinább érvényesülő, nagyfontosságú elvnek eredménye, mely szerint szánk az ország és nemzetek nagy versenyében csak úgy számuít diadalra és hosszú életre, ha saját nemzeti kultúrára tesz ert, olyan kultúrára, melynek ősforrása a magyar faj, éltető íme a szinmagyarság. Ezen elv érvényesül Wlassics Gyula miniszt politikájában, ki felhagyva az állami középiskoláknak eddigelőlönös előszeretettel a nemzetiségi városokban történt alapítását, kiváló gonddal azon van, hogy a magyar faj gyermekei ízére a középoktatást minél könnyebben és olcsóbban hozzáférővé és ily módon lehetővé tegye, hogy a magyar faj művelődi felsőbbsége az ország nemzetiségei fölött minél nagyobbá, nél hatalmasabbá, minél kétségtelenebbé váljék s ezzel együtt faj magyarság tekintélye a nemzetiségek és a művelt külföld ott is minél jobban erősödjék.