Czegléd, 1884 (2. évfolyam, 1-40. szám)

1884-01-06 / 1. szám

Il-ik évfolyam, nem kaptak s arra igényt tartanak, forduljanak ez iránt Fabianek Vilmos bálbizottsági elnök úrhoz. Isten velünk, maradtam azok szerkesztő urnak Czegléd 1884. jan. 3. kész tisztelsje Alexy Lajos m. k. Máramarosi sótelepek A mint a vasról állítják, hogy a leghasz­nosabb, legszükségesebb ásványok egyike, ép oly joggal, és oly méltán alkalmazhatjuk ez állítást a sóra is. Hasznossága, szükségessége a természet mind a három osztályában nyilat­kozik. Alkalmazása gyárainkban, úgy a festészet és ipar terén ; szükségessége a növények élet­­képességének fejlesztésében, táplálkozásunk fű­szerezésében, gyógyereje egyes betegségekben oly sokszor, oly érezhetőleg mutatkozik, hogy bővebben fejtegetni alig szükséges. Legyen szabad tehát ez előzmények után áttérnünk valódi czélunkra, a só leshelyének ismertetésére. M.-Szigettől egy negyedórányira, a Tisza mellett egy kis dombon emelkedik Akna-Szla­­tina, a máramarosi sótelepek egyik kamrája, a helyi viszonyokkal ismeretlen utazó, ki a só­bányászat titkait ismerni óhajtja, óriási hegyek rejtekében véli a sóbányákat, s nem is sejti, hogy a­hol áll, a­hol jár, mindenütt véghetet­­len mennyiségű sótömeg fölött, mindenütt mil­liókat érő kincseken tapos. Egyszerű épület fedi a község közepén­­ a sótárna bejáratát, homlokán , szóval „Kuni­gunda“, a­mi a bánya neve. Egy oldalajtón átjutunk a tárna lejáratához, honnét 20—25 falépcsőn lehaladva a termés sót érjük el. A falépcsőket itt felváltják a sóba vágott lép­csők, melyek levezetnek a 100 öl mélységű tárnába. A só felszállítására gőzsikló is van alkalmazva, mely pár percz alatt ér a mélybe, míg a lépcsőkön való lejutás jó negyed órát igényel. Nem tévedek, ha állítom, hogy a fárad­ságot fényesen megjutalmazza a látvány, mi itt a halandó szemei elé tárul. Képzeljünk egy óriási üreget minden sza­bályzatával, formájával egy templomnak, egy üreget, melybe a kath. vagy reform templo­mot beállíthatnák ! Tulajdonképen templom is e hely, száza­dos kezek műve, ellátva oltárral k­órussal. Évtizedek, századok tűntek el a semmiségbe, egész ivadékok haltak el, míg annyi fáradsá­gos munka megteremté e nagyszerű művet, melynek oldalai, teteje, alja, mind-mind tiszta tömör só. Minden év ápril 1-én ülik meg a bánya nevenapját, a­mi egyszersmind népünnep is. Ek­kor szünetel a munka, folyik az ingyen bor, járja a táncz. E napon az isteni tisztelet a bánya mélyében a nagyszerű templomban tar­­tatik. Az ezer meg ezer mécs, mely a tárnát fényével bevilágítja, csodaszerű­ látványt nyújt’ a szemének! A sófalak ragyogó fényben tün­­döklenek a rájuk sugárzó fényárnytól s valami feledhetlen elbűvölő hatással vannak a ke­délyre ! Méltó társul sorakozik a hires dobsinai jégbarlanghoz, melynek dértől csillogó tetője hatalmas jégpiramisai, jégvárai a gyertyák ezreitől megaranyozva lebilincselik a lelket. S midőn a hires sóvágó banda rákezdi az isteni tiszteletet megelőző nyitányt s Tyr­­nauer bátyánk hangja fölzeng a k­óruson, akkor szinte feledjük e földi létet s egy szebb egy jobb világ lakóinak képzeljük magunkat ! El fog az áhitat, s bámulattal vegyes gyö­nyörrel állunk meg az emberi kezek, az em­beri esz e nagyszerű műve fölött!­­ Az oltár hátterében, hatalmas sópárká­nyon, mely az oltár fölött jóval kimagaslik, áll ő felsége Ferencz József királyunk élet­­nagyságú arczképe ezer meg ezer fénylő gyer­tya özönében, s már a lejáratnál meglepi a nézőt! Óriási kiterjedésű e templom belseje, s a só tömegről fogalmat szerezhetünk magunk­nak, ha meggondoljuk, hogy ugy itt, mint a telep többi helyein a sóvastagsága a 60 élet meghaladja, ami iszonyú mennyiségű sót rejt méhében ! Átvonul az egész helység alatt sőt egész kiterjedését még nem is ismerik. Különben a tárnák sómennyiségét 400 millió mázsára becsülik ! A csákányokkal fejtett só 5—6 mázsás darabokban hever a talajon, honnét gőzsik­­lóba téve hozatik napvilágra s helyeztetik el az erre készített kamarákba! Innen vitetik forgalomba a m.-szigeti bányaigazgatóság utján az ország egyes vi­dékeire s bizonyára az ételünket fűszerező só is a máramarosi telepekről kerül, mert a királyhágón túli sóbányák többnyire az alt dunai vidéket látják el sóval! Gondol-e arra valaki, hogy a só, mit oly gondolatlanul fo­gyasztunk, mennyi sóhajnak, mennyi álmat­lan éjnek jön szülője ? ! Nem mindenütt fehér a só; helyenkint földdel vegyes, melytől aztán megtisztittatik. És nem mindenütt száraz. Néhol átszivárog a sórétegen a víz, a­mi a sóvágást neheziti. Néha az átszivárgó vízakadályra lel útjában , összegyűl és súlyával áttörvén a rétegeket, az egész tárnát vizbe boritja. A vieliczkai gazdag sóbánya is ily vizomlásnak jön ál­dozata ! A sóbányászok, kik a sóvágási eszköz­ük, atalán magyarok ; neve ugyan soknak német eredetre vall, de idővel megmagyaro­­sodtak. Német és magyar kitűnő bányász. Az oláh nem szeret bányászkodni. Természeté­nek jóban megfelel az erdővágás és szénége­tés. Kivételt képez az arany és ezüst bányá­szat. Itt sok oláh bányász van a magyarok között. De e nép inkább csak vallásra görög viseletre, szokásra magyar. Hallgatja ugyan papját, de alig érti! Nem könnyű munka a sóbányászat, de ennek daczára e nép egész­séges, bár az a földalatti levegő halványnyá teszi az arczot s olyan beteges szint kölcsö­nöz Természetes, szokni kell hozzá. E bá­nyászok gyermekei 10—12 éves korban már megkezdik a földalatti munkát s nekik ép oly öröm a 80—100 öl mélyben a mécs fé­nyénél munkálkodni, mint isten szabad ege alatt másoknak! Igényük kevés. A kincstár ellátja őket mindennel; van búza, van dohány van szi­var. Betegségükben segélyezi, gyógykezelteti, öregségükben nyugdíjazza s ha minden kia­dások némi levonása után marad még havon­­kint 10—15 frt tiszta hasznuk, sorsukkal meg­vannak elégedve. (Vége köv.) C­Z E G L . D. Vissza­emlékezések Földváry Károlyra. Egy 1848/49-dik honvéd naplójából, ki több ütköze­tekben volt vele. Még a komoly Görgey is elneve­tte magát hát te mit keresel itt ? Hisz egy bolond golyó, bolondos agyadba kallint­­hál, nem látod mint hullanak körülötted ? Tá­bornok úr ez felséges látvány, van-e ennél szebb, nagyobb élvezet ? felelte Földváry. A csata volt neki minden öröme, élvezete gyö­nyörűsége a világon. Ő a legjobb baráti körből távozott, ki ment a Duna partra, ha­­nyatfekve, szivarozva, gyönyörködött az ágyú­zásban, mint egy fiatal leány az első báli zenében. Ilyen volt Földváry Károly , tessék ezt valakinek utánna próbálni. A . . . hadtestnél volt egy ujjoncz hon­véd zászlóalj, mely sehogysem tudott megba­rátkozni a csatázással, nem állta meg helyét ugy a mint kellett volna. Földváry ajánlko­zott, hogy a legközelebbi alkalommal ő sze­retné ezeket tűzbe vezetni. Átadták neki ezen zászlóaljat. A kápolnai ütközetben, annak vége felé, ugy este a zászlóaljat felállította egy völgyet átmetsző szakadékban, fedezve ugy a nagy part által. Fejeik csak akkor látszottak ki, ha czéloztak, vagy lőttek. Hátuk megött volt két üteg ágyú s balról egy dombon három üteg ágyú, kellő gyalog s huszár fedezettel. Földváry kiállott a síkra, onnét vezényelte fedett állásában levő zászlóalját, s csak arra intezte honvédeit, hogy jól fedezzék magukat, de aztán biztosan czélozzanak, ki ne jöjjenek fedett állásukból, hogy ütegeink annál job­ban lőhessenek fejük felett keresztül. Kevés ideig még csak lövődöztek a hon­védek rejtett helyükből, de később lassan kint egymás után előbukkantak, mondák, ha őr­nagy úr ott van, bizony mi is ellehetünk akkor ott s nem rejtőzünk el. Mentek aztán mindég bátran előre, Földváry megdicsérte őket, „ti dicső fiuk vagytok“ mondá de meg­bocsássatok én nem hagyhatom többé el az én 3-ik zászlóaljamat s vissza ment Damja­­nichhoz megint. Egy más alkalommal a huszárok inga­doztak bevágni, mert nagyon megvoltak ti­zedelve ; túlnyomó számmal álltak szembe. Görgey ekkor e szavakkal wollen die Huszá­rén ewig leben, kardot rántott s előre ment a csapat élén. Csak hős vezérnek lehet vitéz serege. A milyen a mosdó, olyan a kendő. A világosi fegyverletétel után több évi várfogságra ítéltetett Földváry. Honnan ke­gyelem utján kiszabadulván, Hevesmegye s Apátfalva községében testvéreivel egy kis porczellán gyárat alapított, mely körül a munkások s felügyelők legnagyobb részben honvédek voltak. Később az olasz legióban, — ennek feloszlása után az olasz királyi hadseregben mint ezredes szolgált. A koronázás után sa­ját kívánságára az olasz kormánytól végki­elégítést nyervén: haza jött. A magyar kormánytól a cseglédi állami birtokban igazgatónak neveztetett ki. Ne­hány évi szolgálata után teljes fizetéssel nyugdijaztatott, mely alkalommal ugyancsak Czeglé­den egy alkalmas épületet részére ál­lamköltségen, lakályosan és igen tisztessége­sen berendeztek, hol azóta csendes elvonult­ságban, mindenkitől tisztelve, szeretve, be­csülve élt. — Vég napjaira a haza s a kor­mány által rangjához képest illő módon volt gondoskodva. — Az olasz kormánytól elbo­­csáttatása alkalmával kielégítés czimen nyert szép összeget teljes mértékben, s az államtól kapott fizetésének legnagyobb részét is má­sok felsegítésére fordította, ugy­annyira, hogy maga épen e miatt sokszor szükséget szen­vedett. Teljes életét mindég másoknak má­sokért áldozta fel. Neje Túri Borbála még az 50-es évek­ben elhalt. Földváry mint a csatákban hős, ugy itt is hős — de papucs hős volt a családi élet­ben. — Gyermekei nem voltak soha, mások­kal éreztette atyai szeretetét ; sok gyerme­ket tisztességesen felnevelt, boldog állapotba helyezett, kik most a hazával együtt áldják emlékezetét. Ilyen volt Földváry Károly. Vége.) S S El S S. * Mennyi adó folyt be 1883-ban. Az 1882-ik évi hátralékkal a 83. évi kivetés összege 172355 frt 99 kr. (állami adó.) Ebből befolyt 143534 frt 53 kr, törlésbe hozatott 5454 frt 64 kr. tehát az előírásból lerovatott 148489 frt 17 kr, hátralékba maradt 24734 frt 68 kr. Hadmentességi díj előira­­tott 15490 frt, befizettetett 5963 frt 65 kr. hátra­lékba maradt 9661 frt 34 kr. Tanítói nyugdíjalapra előiratott 345 frt 86 kr. befolyt 284 frt 50 kr.­­ Czukor söradó kivetés 5117 frt 64 kr. befolyt mind. Bor és hús fogyasztás 25640 frt, befolyt mind. Iparkamarai adó 131 frt 30 kr, befolyt mind. Városi pótadóban kivettetett 40629 frt 73 kr. be­folyt 39168 frt 16 kr. Legtöbb adó folyt be no­vember hóban 33480 frt 25 kr. legkevesebb junius hóban 2450 frt 86 kr.­ l­ső szám.

Next