Czegléd, 1885 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1885-10-18 / 42. szám
Harmadik évfolyam. 42-ik szám. Czegléd, Október 18. Előfizetési dij : Helyben házhoz hordva, vidékre postán küldve: Egész évre ....... 4 frt. — Fél évre........................... 2 frt. — Negyedévre. . ..... 1 frt. — Egyes szám ára 10 kr. Szerkesztőség: I. kerület 94. szám alatt vasut-utczán. Ide a szerkesztőhöz küldendők a kéziratok és mindennemű hirdetmények. Kéziratok vissza nem adatnak. VEGYESTARTALMU HETILAP. Megjelenik hetenkint egyszer Vasárnap. Hirdetmények: Egy hasábos petit sor 15 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél tetemes árleengedés. Minden beiktatásnál külön 30 kr. bélyegdij előre fizetendő. Hirdetményt még szombaton délelőtt is elfogad e lap. Nyílttérben megjelenő közlemények minden sora 35 kr aj ez áll, a reclamátiók a kiadóhivatalhoz küldendők. Az idei szüret és boraink. Városunk, egyik fő kincsét népünk jelentékeny jövedelmi forrását tudvalevőleg a bortermelés képezi, melynek alapja : a szőlőgazdászat nálunk nagymértékben kultidáltatván, elmondhatjuk, hogy a téren — különösen az utóbbi időkben— nem csekély haladást értünk, úgy hogy a mi kerti boraink hazánk legtöbb termelő városának hasonnemű boraival versenyezhetnek. E haladás, e fejlődés itt nem annyira a talaj minőségének, mint szőlősgazdáink ernyedetlen szorgalmának s fáradhatlan munkásságának köszönhető. Mert habár határunkban nem bírunk is kitűnő hegyi talajjal, mindazáltal minden év, szüreti eredménye fényes bizonyítéka nemcsak annak, hogy Czegléd egyike az ország leggazdagabban szüretelő városainak, hanem annak is, hogy népünknél az okszerű szőlőművelés és gondos borkezelés mind nagyobb tért hódít, munkájának fő súlyát nem többé a mennyiség, hanem a minőség képezi. Az idei szüret is immár befejezve van, az eredmény, mely évi fáradozásainkat jutalmazta áttekinthető. A termés mennyisége meghaladta várakozásunkat s nem egy gazdának okozott gondot és költséget a számításán felül termett must elhelyezése. — Számokban kifejezve a városiunk határában művelés alatt álló 2240. katasztrális hold szőlő ez évi termése, 100—110,000 akóra vagy, GOOOO. hektoliterre bátran becsülhető. — És ehez járul még főleg a nagyobb birtokosoknál az előző évekből meglevő szintén jelentékeny mennyiségű borkészlet. Minőség tekintetében az új bor részint a már előbb érintett okszerű művelés, de legfőkép az állandóan kedvező időjárás következtében olyan, aminőt a mi szőlőink aligha nyújtottak valaha. De hát mit ér a bő áldás ha a termés nem értékesíthető, ha nincsen a bornak ára ? A panasznak ezen és ehez hasonló hangjai törnek ki a munkás gazda kebeléből. — És e panasz teljesen jogosult, alapos. — Hosszú ideje, sok éve már, hogy nálunk a bortermelés nem fizeti ki magát, hogy a szőlőbirtokból nyert évi jövedelem alig, sok esetben egyátalán nem fedezi a művelési költségeket. — Mert a helyi fogyasztáson kívül nálunk borkeresletnek, kivitelnek hite sincs, és valóban az irigység bizonyos nemével olvassuk az ország némely vidékéről a jelentéseket, melyek ama vidékekre kedvező borüzletet helyeznek kilátásba. És mi a nehéz helyzetben keressük ugyan szóval a pangás okát, kutatjuk akadémikus beszéd mellett, hogy vajon hol s miért maradnak el a fővárosi s alföldi bor vásárlóink épen az utóbbi időkben, mikor bortermésünkre folyton nagyobb gondot fordítunk ? Beszélünk panaszkodunk, de nem teszünk semmit. Megelégszünk azzal, ha elmondjuk egymásnak, hogy a műbor gyártása nemcsak rontja, hanem lassan megsemmisíti a bortermelést és ezzel vége. Igaz kétségbe vonhatlan tény, hogy a borgyártás sulyter-hatással van az egész ország bortermelésére, főleg pedig a kerti borokra mert elsősorban ezeket szorítja le az asztalokról. Épen ezért helyeseljük Pest megyének abbeli határozatát, hogy a borgyártás korlátozása illetve a törvény általi eltiltása végett a kormányhoz feliratot intéz. De hát ez még nem minden. Tudva levő hogy a mai korban a reklám világát éljük , és ez tiszteséges dolog érdekében egyátalán nem szégyenletes ; ma már nem áll a közmondás : ,,jóbornak nem kell ezégér.“ Igenis kell. — Ezért is tartjuk nagy hibának, helyrehozhatlan mulasztásnak, hogy borainkat az országos kiállításon be nem mutattuk. A másik amire figyelmeztetni akarunk s amitől különösen a borüzlet fellendülését reméljük, az, ha termelőink eladási szövetkezetet alkotnak. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kereskedő mindig ott szeret inkább vásárolni, ahol egy fajta áruból sokat kaphat, örömestebb vesz és jobban is fizet oly helyeken, mert természetesen az ő nyeresége is több egy utjával, ha nagyobb mennyiségben vásárolhat. — Mennél több gazda állhat össze e czélra egy szövetkezetbe, annál jobb, de ha csak ketten, hárman szövetkeznek is, az is jobb, mintha egyedül maradnak. Azt mondta Jézus tanítványainak bucsúzásakor: „ahol ketten, hárman összegyülekeztek, én mindig ott leszek közöttetek.“ A „CZEGLÉD“ TÁJICZÁJA. : égő Balkán vind.élyén, a „Czegléd“ külön tudósítója. Mondok, lenézek Ruméliába, nagyon ráérek most. A tavalyi bor már tisztára elfogyott, az idei bor még tisztára nem forrott, annálfogva valósággal nem tud az ember mit csinálni. Legelsőben Garasanint intercietoltam meg Belgrádban. Ott sündörgött lakása körül a „Times“ a „New York Herald“ a „Siecle“ s egyéb vidéki lapok levelezője, de egyiket sem eresztették be, félt ekszelencziája a reporterektől, hanem amint megtudta, hogy én Monoszteriy (alias : Mitrus) től hozok neki üzenetet, hát rögtön bebocsátott. Éppen toalettjét végezte, reggeli 9 órakor, a felesége nyitta ő ekszelencziáját. Kezet akartam csókolni a kegyelmes asszonynak, de nem engedte. Megütközéssel vettem ezt a vonakodást, de alantas famíliából származhatik a külügyminiszterné, hiszen nálunk még a tiszteletes asszony is olyan túlvilági kéjjel nyújtja kezeit a csókra, mintha az valami nagybecsű alamizsna volna. Megjegyzem azt is, hogy minálunk a takarékpénztári szolga is borbélylyal nyíratja magát, mire a kegyelmes úr azt motttlá, hogy ezt a forrongó események zajlása teszi szükségessé. Idegen emberre nem bízhatja a fejét ily világháborító dolgok közepette, mert minden bor- '■ bély olyan akasztófára való ügyességgel bír, hogy a hajszálakon hibázza a nagy emberek gondolatait. Blamirozás nélkül csak az nyirathatja magát borbélylyal, akinek semmiféle gondolatai nincsenek. Most értem már, hogy az akadémikusok miért bízzák fej őket oly nagy bátorsággal frizelt kezekre. A kegyelmes asszony aztán betessékelt a vizit szobába, mert mint mondá, ott a cseléd takarítani fog. Nemsokára utánam jött Garasanin és mondhatom, különben meg volt nyitva, mint én szoktam lenni, pedig a hatosomba kerül mindig. Megkínált olyan jó szerb cigarettával, azt mondta, hogy a leányai Filoméla és Zoricza szokták azokat tekeríteni. —■ Csókolom a kisasszonyok kezeit mondom fennhangon, ami láthatólag jól esett apai szivének. — Azután mondtam, hogy tisztelteti a Mitrus egész úri családjával. — Szörnyen jól emlékezett felőle, hálásan mondá, hogy csendbiztos korában, (t. i. Mitrus) mikor még ő (t. i. Garasanin) disznókeres- kedő volt, egyszer az életét mentette meg a mojnori csárdában, akart is neki küldeni egy cigaretta szopkát, de mondám, hogy nem dohányozik, mióta hivatal nélkül van. Kérdeztem aztán tőle, hogy mi véleménynyel van a keleti válság felől. Azt mondta, hogy ostobaság az egész, nagyobb baj annál, hogy a búzája mind ott van a padlásán, nem tudja kinek eladni. De legközelebb nem szándékozik valamit tenni ? Biízem tovább. Legközelebb? De igen. Lemegyek ide a Duna partra a „Vatagán“-hoz czimzett sörházba, ott igen jó formás virsli van. Ha megengedi ekszelencziád ez eljárásában az Osztrák-Magyar monarkia részéről én is cooperálni fogok. Bevágtunk négy pár virslit és nyolcz pohár ■sört, — nem is tudom hogy ebédelt a kegyelmes úr, — s miután biztosítottuk egymást feltétlen és állandó ragaszkodásunkról annálfogva Szerbia és Ausztria Magyarország most már nyugodtan várhatja az események változását. — A Times reporterje még akkor is ott ossonkodott a kapu előtt lenéző pillantást vetettem reá, a „Czegléd“ levelezője mennyire életökbe vágti szemfüles, rongyos ángliusok. Bucsuzásnál a két kisasszony szerb rozmáringot adott emlékül, amely azon fajához tartozik a növényeknek melyeket nálunk szolgabirói rendeletre irtogatnak az utszéleken. Majd oda adom otthon Mitrusnak, hogy neki küldte Garasanin. Onnan egyenesen N is felé vettem utamat, hol a skuposina éppen együtt volt. Szerb túrót ettek és rácz ürmöst ittak hozzá, fájdalommal szemléltem, hogy nekem azokból, mint a „Czegléd“ből tiszteletpéldány nem adatik. Milán király éppen mohai vizet akart önteni a jóféle borba, de még elég jókor értem oda, hogy e borzasztó merényletben megakadályozzam. — Már ki látta azt, Czegléd város közköltség! előtérve 1886. évre. Folyó rendes bevétel. I. Külső telek réti föld. Legeltetésre kiadott 380 hold után 2296 frt. Haszonbérbe kiadott 52 hold után 558 frt 30 kr. II. Ingatlanokból és haszonbérletekből. Városházánál lévő régibb boltok bérletéből 1253 frt 50 kr. Városházánál lévő 4 új bolt helyiségért 888 frt. Kiss Gyula féle háznál levő lakház és bolt helyiségekért 729 frt. Ezredesi lak és bútorok használatáért 707 frt 52 kr. Kir. adóhivatali helyiségért 400 frt. Pénzügyőri helyiségért. Félévi bérmérési jogért 2105 frt- Gőzmalmi részvény után 20 frt. Vegyes bevételek czimén 100 frt. Vágóhíd jövedelme 600 frt. Téglaégető haszonbér 100 frt. Katonai laktanya után járó háló és istálló bér 2338 frt. 88 kr Katonai kórház, félszer stb 505 frt 41 kr. Szegényés kórház,jövedelme 600 frt. Országos és heti vásár jogért 2270 frt. Katona lövöldéért járó bér 125 frt. Rendes bevétel 15996 frt 61 kr. III. Folyó rendkívüli bevétel. Fogyasztási adóból 35831 frt 57 kr. Állami és városi adók után végrehajtásból 2000 frt. Régi mintakert és vásárállás bérletéből 335 frt 80 kr. Marhajárlatokért 400 frt. Átvonuló katonatiszti szállásokért 10 frt. Alezredesi, most őrnagyi szállásért 300 frt. koronként üresen áll. Uradalomtól vett magtár és pincze bérletéből 326 frt. Házhelyek vételárának VII. részét törlesztéséből 1886. évre 2069 frt 56 kr 11678 frt. 24 kr. tőke után eső 8% kamat 934 frt 07 kr. Pest megyétől katonatartás pótlék fejében 7183 frt 20 kr. Kövezetvámdijból város által adott előlegre. Katonaság által használt pénztári helyiségért 60 frt. Vadászterületek bérletéből 201 frt. Úrbéri perköltségből 9840 frt 5 kr. Rendkívüli bevétel 59491 frt 25 kr. Összes bevétel 75487 frt 86 kr