Czegléd, 1899 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1899-01-01 / 1. szám

XVl­-ik évfolyam. CZEGLÉD 1-ső szám. — Erzsébet-lobogó. Az Erdélyi Kárpát Egye­sület dicsőült Erzsébet, királyné emlékére a régi Mária-lobogók mintájára Erzsébet lobogót készít. A költségekhez való hozzájárulásra lelkes felhí­vásban Magyarország asszonyait kérte fel. Mint­hogy a gyűjtést az egyesület most számba kívánja venni felkéri az ivtartókat, hogy gyűjtéseik ered­ményét az Erdélyi Kárpát Egyesület titkári hiva­talának Kolozsvárra beküldeni szíveskedjenek. Megjegyezzük, hogy a lobogó felavatása a Má­tyás-szobor leleplezése alkalmával a jövő évben lesz Kolozsvárt és hogy zászlóanyának Auguszta kir. hercegasszonyt kérte fel az egyesület, ki remélhetőleg személyesen fogja az első Erzsébet­­lobogót felavatni. — A Pálnapi csata évfordulója január 25-én Pálnapján lesz, miért is annak ismertetését 22-én megjelenő számunkban fogjuk közzé tenni. — Halálozás. Hosszas szenvedés után örök álomra hunyta le szemeit f. hó 30-án pénteken d. e. 9 órakor Cettel Dávid. A tisztesség és be­csületességben megőszült 74 éves öregembert a végelgyengülés vitte a halálba. Ismerte, tisztelte és becsülte őt majdnem kivétel nélkül mindenki a városban. Temetése az újévnek első napján, ma, vasárnap délután 2 órakor lesz vejének és leányának Deutsch Sámuelnek az angyal­ utcai házából. Legyen áldott emléke ! — Radikális kúra. A ceglédi népkör választ­mánya elég érdekesen járt el azon köri tagok ellen, akik több évekről tagsági dijakkal hátra­lékban vannak, határozatilag kimondotta, hogy a hátralékos urakat szívesen látja, ha kilépnek az egylet kebeléből. Egy kicsit erős határozat, de azt hiszszük meglesz a maga haszna. — Zuglrkászok. A zuglrkász az, a­ki szellemi képzettség, arra való hivatás nélkül a közjegyző, az ügyvéd mesterségébe tartozó ügyek elvégzé­sével pénzért foglalkozik. Ilyen sok van váro­sunkban, bünteti is a törvény őket, az ügyvédi kar azonban nem igen lép fel ellenük, mert ne­kik több hasznot csinálnak mint kárt. A­mit a zugirkászok csinálnak, azt az ügyvédek reperál­­ják. Különösen a városnál sok a zugirkászi ter­mék, majdnem mindegyik beadvány, kérvény ilyen zugirkászoktól kerül. Az árvaszék végét akarja szakítani az ilyen visszaéléseknek, hatá­rozatilag kimondotta, hogy minden kérvényt, a­mi nem ügyvédtől vagy közjegyzőtől adatott be,­ átteszi a bírósághoz, hogy az eljárást az illetők ellen indítsák meg. Mi teljesen helyeseljük az árvaszék eljárását, először mert az a városi hiva­talnok, a­ki a beadványokat készíti, a kérvények elkészítésének idejét a várostól lopja el, másod­szor mert az ilyen zugirkászok a feleknek kárt okoznak és azt felelősség nélkül teszik és har­madszor ezen zugirkászok félre vezetik a ható­ságokat. (Beküldetett.) — Üdvözlet. Lapunk mult heti számában közöl­tük, hogy a Kossuth-párt végrehajtó bizottsága Kossuth Ferenc üdvözlését elhatározta. Erről az üdvözlésről a fővárosi lapokba nem olvastunk semmit. Mi a közlésünket most is fentartjuk, úgy igaz, a­mint mi mondottuk, azonban hogy e ha­tározatot miként hajtották végre, azt a párt­el­­nöksge tudja megmondani. — Hány választó van ? A központi választmány 30 án ülést tartott, a mikor megállapította, hogy Cegléden az 1899. évben 2020 ember gyakorol­hatja választói jogát. — Műkedvelői előadás. Az ács és kőműves-szak­­egylet mához két hétre műkedvelői előadást ren­dez, mely alkalommal Szikszay István vezetése mellett színre kerül a „Nő uralom“ című vígjá­ték, Szigligeti Ede 100 aranynyal jutalmazott pályaműve. Az előadást tánc követi. Részletes programmal csak jövőre állhatunk elő. — A tanács elismerése. Az árvaszéknél Antal István iktató beteg, Szunyogh Károly árvaszéki kiadó is beteg, úgy hogy az összes irodai teen­dőket Veres Sándorné árvaszéki dijnok végezi. Nem akarunk udvariaskodni, csak mint tényt konstatáljuk, hogy a városi tanács méltatva a a nevezett nőhivatalnok érdemeit, napi diját fel­emelte. — A szocialisták harca Nálunk a socialisták két pártra oszlottak. Egyik részt vezeti Urbán Pál, ezek a nemzetközi socialisták. Ezek megta­gadják a hazát, a magyarságukat, ott a haza, a­hol a has megtelik. Ezek a kölcsönös szeretet helyett a gyűlöletet hirdetik. A másik tábort az újvárosi földmíves munkások köre képviseli. Ezek szerényebbek, ezek jogaikat egyenlőségre alapít­ják, nem letiporni akarják a más társadalmi osz­tályokat, hanem az elismerést kérik. Most újév­kor mind a két tábor a vigadóban bált akart adni, mivel a bálok nem megvetendő jövedelmet hoznak, a tiszta jövedelem 200 frtig fel­megy. Először dr. Aranyi Lajos rendőrfőkapitány az újvárosiaknak adta meg az engedélyt, később a vigadó bérlő nyilatkozata alapján Urbán Pálnak, ezt a határozatot az újvárosiak megfelebbezték, az alispán nekik adott igazat. Mi csak annyiban örülünk e határozatnak, mert ez igazságos, köz elszámolás mellett az egylet könyvtára javára rendezik a bált, Urbán Pálék pedig minden szá­moskodás nélkül a saját javukra. Esetleg ilye­nekből kerül ki az agitátorok haszna és a kapa helyett abból élnek. — Üveges számla. A városi tanács Scheiber Zsigmond bazártulajdonosnak üvegezésekért 259 frtot utalványozott ki. Elég szép summa, ebből kifolyólag az jutott esszünkbe, hogy nem­ jó lenne, ha az üveg­biztosítást megcsinálnák? — Az iparos ifjak közművelődési körének alap­szabályai a nagyméltóságú belügyminiszter jóvá­hagyó záradékával ellátva visszaérkeztek. Most már mi sem áll útjában, hogy céljának megfelelő működését teljes erővel megkezdhesse. — Panasz. Általános a panasz a hagyatéki ügyek kezelése ellen, a­mint halljuk az ügyvé­dek mozgalmat indítottak, hogy egyszer valahára azoknak a tűrhetetlen állapotoknak végét szakít­sák. Mi is tudtunk­­ezekről a jogos panaszokról, de hallgattunk, mert e panaszok kezelési hibá­ból s egyes emberek mulasztásából erednek és nem akartuk szellőztetni, nehogy ez ügy pdiauma a mindannyiunk által tisztelt és érdemes járás­­bírónkra szálljon. A bírák munkássága előtt ka­lapot emelünk , de másrészt meg az is igaz, hogy az ismert állapotokon így vagy amúgy segí­teni kell, mert nem szabad megengedni, hogy egyes emberek hanyagságából a közönséget ez­rekre szóló kár érje. Az ügyvédi kar pedig legyen igazi őre a közönség érdekeinek. — Az Újévvel lapunk tizenhetedik évfolyamába lépett. Célunk a jövőben is marad a régi : váro­sunk lakosságának anyagi és szellemi előbbre­­vitele. Azoknak, kik e nagy munkában eddig támogattak, midőn e helyen is hálás köszönetet mondunk, egyszersmind kérjük, hogy mint a közügy önzetlen harcosai, tartsanak velünk a jövőben is, a siker nem fog elmaradni. — Rablás. December 23-án Kalocsa József polgártársunknak a törteli határban fekvő tanyá­ját eddig még ismeretlen tettesek kirabolták. A pince­ablakon mentek be, onnan a kamrába és lakszobába s a mit csak találtak, magukkal vit­ték- A kár 461 írt. Úgy a rendőrség, mint az állami csendőrség nyomozza a tetteseket s igy hiszszük is, hogy hamarosan hurokra kerülnek. — Mibe kerül most az élelmezés? A számvevő ismét érdekes statistikai jelentést tett a tanács­ban, ugyanis bejelentette, hogy a házi kezelés­­ mellett egy szegényházi ápoltnak a napi élelme-­­ zése 15 krba kerül, m­íg régente 23 krt fizetett a város. Ehhez commentár sem kell. — Népesedési adatok. A lefolyt évben városunk népesedési mozgalmát a következő hivatalos ada­tok tüntetik fel : 1898. évben született 1119 lélek, 1897-ben 1119, tehát az 1898. évben 61 lélekkel kevesebb. 1898. évben törvénytelenül született 61 lélek, 1897-ben 47, tehát az 1898. évben 14 lélek­kel több. 1898. évben meghalt 729 lélek, 1897-ben­­ 711, tehát az 1898. évben 18 lélekkel több. 1898. évben egybekelt 250 pár, 1897-ben 285, tehát az 1898. évben 35 párral kevesebb. Kihirdetés történt 1898 évben 341, az 1897. évben 322, tehát az 1898. évben 9 hirdetéssel több. Ezen adatokból­­ kitűnik, hogy városunk lakossága a tavalyihoz . 76 lélekkel fogyott, dacára, hogy a törvénytelen szülöttek száma 13 lélekkel szaporodott. — Egy remete halála. Szűcs Zsuzsanna, máso­dik férje után Váródi Lászlóné III. ker. 213 sz. a. lakos egészen remete életet élt, hetekig ki sem jött a szobájából, ha gyermekei meglátogatták is olykor, nagyon hidegen viselkedett velük szem­ben. Csupa takarékosságból nem is fűtött. Tóth Sándor nevű fia tegnapelőtt meg akarta látogatni öreg 60 éves anyját, de az ajtókat zárva találta. A rendőrségre ment, ennek a be­avatkozásával nyitották fel az ajtót s ekkor látták, hogy az öregasszony halva fekszik az ágyon. Az orvosi viszgálat megállapította, hogy természetes halál­lal mült ki s igy minden további eljárás nélkül eltemették. — Cselédváltozás. Itt az ideje a cselédválto­zásnak, mert itt az újesztendő. A cselédek új gazdát, a gazdák új cselédet cserélni gyűlnek a piacra az új év első napjaiban. A leg­többször ismeretlen telek kerülnek össze s mint ilyenek alkusznak. A cselédek jobban vannak mégis tájékozva, mert egész éven át gyűjti az adatokat a jó és­ rossz helyekről, tehát biztosabbra áll be, mint fogad a gazda. Hogy az ismeretlen­ség félre ne vezesse a cselédtartó közönséget­, a törvény rendeli, hogy minden gazda tartozik be­leírni a cseléd könyvébe azt, hogy miként viselte magát a szolgálati idő alatt a cseléd. Ezt meg­tenni sok gazda elmulasztja. Ez mind a két félre káros, sőt ezen felül a gazda kihágást is követ el, mit szigorúan büntet a törvény. El ne mu­­laszsza tehát egyetlen gazda sem beirni a cseléd könyvébe, hogy milyen magaviseletet tanúsított a cseléd a nála töltött idő alatt. Cselédkönyv nélkül pedig bármiféle cselédet felfogadni tilos. — Hivatalos nyugtatvány. 10 írtról azaz tiz forintról, mely összeget alulírott Homonnai Ist­vántól, mint az I.­ső temetkezési egylet elnöké­től a helybeli szegény gyermekek felruházási költségére adományozott összeget Cegléd város letét pénztárába 306. n. t. sz. alatt, hogy bevé­teleztem ezennel elismerem és nyugtatom. Kelt Cegléden, 1898. évi dec hó 29. n. Banai Benő főpénztárnok. — Betöltött kedvezményes helyek. Mint lapunk zártakor értesülünk, a kecskeméti földmives iskolánál a téli tanfolyamra hirdetett 5 ingyenes helyre már eddig is számosan jelentkeztek, de a­mint azt lapunk más helyén részletezzük, a jelent­kezésből az a haszna lesz a gazdaközönségnek, hogy esetleg még a tél folyamán egy másik tan­folyamot rendez a földművelésügyi miniszter, látva a nagy érdeklődést, vagy a jövő évben ad alkal­mat a most jelentkező gazdáknak a tanulásra. — A Kossuth-kör által 1898. dec. 26-án rende­zett táncmulatságon kisorsolt tárgyakat megnyer­ték : 1. Barna Sándor, 3. Darnyi Sándor cukor­tartó, 4. Márta László kézi lámpás, 5. Szebeni Zsuzsika babát, 6. Veres Mihály virágtartó, 7. Nagy Béni egy pohár tálcával. 8. Cseh László hőmérő. 9. Pákozdi Pál gyufatartó. 10. Darányi János legyező. A második számú nyeremény tárgyra kihúzott. 239. számot még eddig a tulaj­donosa fel nem mutatta s igy az még kiszolgál­tatva sem lett. Felülfizettek: Ozsgyányi Pál és N. N. 1 — 1 kor. Pákozdi Ferenc 50 fill. Dávid Mariska 20 fill., a­miért ezúton is köszönetet mond és az árvaház javára juttatja a rendezőség.­­ A főkapitányi hivatal ez után is figyelmez­teti a gazdaközönséget, hogy a cselédváltozást a félfogadástól számított 48 óra alatt feltét­le­­nül jelentse be a rendőrségnél. ^A mulasztás ki­hágásnak minősíttetik és szigorúan bünteti a törvény. — Magyar klaszikusok Keleten. Azon nagysza­bású keleti utazásban résztvevők használatára, kik Propper N. János keresk. akad. igazgató ve­zetése alatt Szent­földre és Egyptomba utaznak a következő tavaszon, az utazás rendezője főké­­pen a tengeri utazáson szellemi élvezetet is nyúj­tandó, a hajón teljes könyvtárt rendez be, így Jókai összes művei, Petőfi, Arany, b. Eötvös Vörösmarty, Endrődi, Mikszáth, Kiss József, B. Bajza Lenke stb , azonkívül úti képek és leírások egész gyűjteménye áll az úti­ társaságok rendel­kezésére. Fiumétól, Jaffa, Suez, Alexandria, Korfu, Velence, Triesztig képezik az úti társaság szel­lemi táplálékát. CSARNOK. Egyről-mászól.*) Felkerekedzdés, önzsirosodás és az árvák ügye, valami a zsúrokról, „gyügék“ és „csuvaszok“, banquette a legelőn, B. u. é. k. Tessék elhinni, hogy nem a potya lappéldány utáni vágyakozás gyötör, mikor a „Czegléd“ múlt számában közölt munkatársak névsora el­olvasása után felkéreszkedek én is e szerkesztőség hajójába. Azelőtt, több más buzgó társsal együtt, egy-két evezőnyomással készséggel vettem részt én is a hajó előre segítésében, de meg kell hagyni, hogy a pihenés sem megvetendő dolog. Milyen kényelmes nézni biztos kikötőből a hajó küzkö­­dését, de elvégre is kötelessége mindenkinek — bármilyen kis tehetséggel is — kivenni abból a munkából is a részt, mely a város fejlődését segíti elő. Az embert ne csak az „önzsírosodás“ elve vezesse, de ne kutassuk azt se, hogy ki mennyi podgyász­s­z­al érkezett ide akkor, midőn a illető a köznek érdekében dolgozik­ Valóban, ha e lap mostani szerkesztőjének egyéb érdemeit mellőznénk is, az árvák ügyének felkarolásáért teljes elismeréssel kellene adóznunk. Van-e szebb cselekvés, mint letörölni az árvák könynyeit, azokét, kiknek „nincs senki, a­ki mondaná, szeretlek gyermekem“, hajlékot sze­rezni, kiknek nem fűtenek és a kiknek a tél oly nagyon hideg. E lapnak ilynemű törekvéséért tehát a legrokonszenvesebb üdvözlet. De első­sorban elismerés városunk polgármes­terének, ki ezen ügyben már eddig is sokat tett és bizonyára meg fog is tenni. Az árvaház ügyét kell, hogy városunk lakos­sága minél inkább szivén viselje és buzgólkodjon *)Induló télen a hajó, egy hosszú esztendei útra, mikor annak régi Silbakja, ki éves szabadságáról i­gen abban a pillanatban érkezik s rá kiált a kapitányra, hogy ő is a hajóra tartozik, ő is menni akar vele. A hajó visz­­szafordul és örömmel veszi fel régi hű emberét, nemcsak azért, mert távolléte alatt annyi bankót látott, mint a hajón maradtak szúnyogot (biztos nagyságú nemes kört ) s vad darazsakat, de mert bemutatott talizmánja a hosz­­szú küzdelmes útra hasznos eszköznek bizonyult. A hajó személyzete köszönti régi bajtársét. Isten hozta, titkár úr! Evezzünk mentél gyorsabban, hogy elleneink még a felvert habot se lássák. Szerk.

Next