Czegléd, 1903 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1903-01-04 / 1. szám
XXI-ik évfolyam. CZEGLÉD másik irányzat lép előtérbe : rögtön beáll a visszahatás s vele a hanyatlás. Reánk, mint a helyi sajtó egyik orgánumára, szintén vár feladat. E feladat súlyát érezzük is, amint éreztük két évtized óta. De amint a múltban kivettük részünket — tőlünk telhetőleg — abból a munkából, melynek Czegléd város anyagi és erkölcsi felvirágzása volt határozott czélja, kivesszük ezután is. Ép oly lelkesültséggel, ép oly kitartással s oly nemes irányban. Utunkban s szándékunktól nem fog elriasztani semmi nehézség. Sem gúny, sem fenyegetés, sem más erőszakosság. Érünk-e czért küzdelmeinkkel, nem tudjuk. Egyet azonban érezünk és tudunk. Tetteinket, törekvéseinket a közjó emelése fogja irányítani. Ez a mi programmunk az új évre. Ez a programm kell hogy irányítsa, másrészt a város minden rendű és rangú polgárságát is. Nemes ambiczióval, erős kitartással, fokozódó egyetértéssel mutathatunk csak fel eredményeket; visszavonással a közbékét rontjuk le s megakasztjuk a haladást. Isten óvja ettől e város polgárságát ! Városi közgyűlés. — 1902. deczember 29. — Fontosságot ha tulajdonítottunk is e közgyűlés egyik-másik tárgyának, de arra egyáltalán nem számítottunk, hogy ott fejlődik ki erős csatározás, ahol nem is vártuk ! Erős küzdelemre a központi választmány tagjai megválasztásánál volt kilátás és mégis a virilis képviselők összeállítása idézte elő a zivatart. Hetekkel előbb tudtuk már, hogy a B. Molnár-párt Krébecz Gyula rk. kántort tűzte ki czéltáblául s elsősorban őt óhajtotta kibuktatni a virilisi jogból — jogtalanul. Ennél a kibuktatási kísérletnél tényleg erős harcz is fejlődött ki itt-ott éles kifakadásokkal, amik bizony el is maradhattak volna, de angyal legyen az, aki a támadások özönében, a béke pálmáját nyújtogassa ellenfeleinek. A Marcz Krébecz Gy. győzelmével végződött. Virilisi jogát elismerte a közgyűlés. A többi öt virilist, ezek között Udvardy Károlyt a Népbankpénztárosát — kinek adóját, mint volt tanítóét ugyancsak duplán számították — törölték a lajstromból, valamint Szabó Nándor nyug.vasúti hivatalnokot és Édert is. A másik két virilis felett felesleges disputát folytattak: (Ungár H. Lipcsei, N.) sem törvényes, sem erkölcsi jog nem kívánja virilisségüket. . . Elnök: Gubody Ferencz polgármester. Jegyzők : Dely Béla, Kiss Gyula. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvasás után hitelesíttetett. Következik a tárgysorozat, mely előtt a jegyző kijelenti, hogy B. Molnár Sámuelnek a tárgysorozatba fel nem vett indítványa csak a tárgysorozat végével fog tárgyaltatni. Napirend előtt felszólalt ifj. Lakos, ki aziránt intéz kérdést a polgármesterhez, hogy midőn az adózó polgárok terhére óvodák létesítettek, minek létesítették ott a dadai állásokat is ! Tudomása szerint vannak oly óvónők, (pl. IX. II. k.) akik tetszésük szerint bocsátják el a dadákat és ezek helyett 13 — 14 éves leányokat fogadnak fel sokkal olcsóbbért, mint a mennyi pénzt a dadák részére kapnak és igy tetemes összeg marad meg az óvónőknek, melylyel senkinek el nem számolnak ? Kérdi, hogy ezt a pénzt visszaadják-e? Mire a polgármester azt felelte, hogy a községi szabályrendelet értelmében ő fogadja fel és bocsátja el , természetesen az óvónő meghallgatásával, a nekik járó bérösszeget maguk veszik fel a behozott nyugtájuk ellenében, tehát az ő bérbérösszegük nem is jut az óvónő kezeihez, sőt még az óvónő fizetését is rendesen a dada viszi ki. — Hogy 13—14 éves leányok lennének, mint dadák alkalmazva, arról tudomása nincs s ez legfeljebb csak úgy történhetett meg, ha neki mást mutattak volna be, mint akit tényleg alkalmaztak. Különben utána fog nézni a dolognak és a következő gyűlésen válaszolni is fog a kérdésére. Következik a jövő évi virilisták névjegyzékének felolvasása. A tanács a névjegyzéket összeállította és azzal terjeszti a gyűlés elé, hogy akik már amúgy is tagjai a képviselőtestületnek (mint tanácsnokok) azok hagyassanak ki. Berger Kálmán adója pedig a Barta és Berger-czeg anojaihoz csatolva, együtt számíttassák. A Fabianek ezég fenntartassék. — A 100-ik legtöbb adót fizető polgár Pálinkás Károly. Felszólal most B. Molnár Sámuel azok ellen, a kik a virilisták közé szerinte helytelenül vetettek fel. Felszólalása elsősorban Krébecz Gyula rk. kántor ellen irányul, aki szerinte nem tanító, hanem kántor és így kihagyandó, mert aki nem tanít, csak oklevele van, annak adója kétszeresen nem számítható. A másik Udvardy Károly, a Népbank pénztárosa, aki szintén nem tanít. Szavaira Horváth József ap. plébános válaszol, jelentvén, hogy K. Gy. először is oklevele® tanító, aki az éneket tanítja is az iskolában, de maga a törvény sem mondja azt, hogy a tanítóknak működésben kell lenniük. G. Biró István ugyanezt mondja. Föláll most dr. Molnár Albert és magyarázni akarja a városi virilisség eredetét és jogosultságát. (Többen : Nincs szükségünk rá.) Azt mondja, hogy ott, ahol a törvényről van szó, tekintsünk el a pártérdekektől és egyedül a törvénynek magyarázatát fogadjuk el. (Kérdés, hogy helyesen magyarázza-e majd ?) Azért mondja ezt, mert 6 virilis ellen akar kifogást tenni, kik közül 4-nek feltétlenül törvényellenes a virilissége, a kettő vitás és pedig a két tanítóé. Felolvassa a törvényt, hogy a felekezetek és magánintézetek tanárai, segéd tanárai (és) néptanítók stb. Szerinte minden tanítónak, ha nincs is oklevele, de tanít, joga van adója alapján a virilisséghez. A községi törvény 40 §-a — így czitál — azt mondja, hogy minden 24 éves polgár képviselő lehet, ha a 74: 33-ban meghatározott minősítéssel bír, melynek 9 §. azt mondja, hogy jövedelemre való tekintet nélkül a . . lelkészeknek, segédlelkészeknek, tanítóknak kinevezve, vagy megválasztva kell lenniök . . . Krébecz kántorra vonatkozólag másként áll a dolog s a nyert fölvilágosítás után és ha bizonyítványt fog bemutatni, hogy csakugyan tanít, akkor ellene nem tesz kifogást. Dr. Molnár itt is a polgármestert látja és tartja hibásnak. Nem akarom ugyan, hogy komikus legyen, de hát úgy van, mert 2 bordélyházas van a virilisták között, akikről hiszem, hogy a polgármester úr sem fogja bizalmi koszorújába tűzni. Ezek úgy jutottak be, hogy adójukat eltagadták és midőn megtudták, 4 évit egyszerre vetettek ki rájuk és igy adóhátralékuk révén jutottak a virilisták közé. Másik kettő is ilyen, egyik Éder József ki testvérjének a birtokát haszonbérli és szintén 2 évi haszonbérlet után űzette be egyszerre az adót; ilyen Szabó Nándor is. Kéri ezeknek törlését. Utána Farkas Sándor állt föl, mondván, hogy előttünk iáe beszél, mi nem tudtuk azt, hogy milyen kimutatást tesznek elébünk. (Egy hang: Mégis mindenhez akarnak érteni!) Gubody polgármester: Előre bocsájtom — úgymond — hogy nekem teljesen közömbös, ki lesz virilista és ki nem és előre bocsátom azt is, hogy addig, míg elő nem terjesztetett, nekem tudomásom az összeállításról nem volt. Nem tartom helyesnek a t. képviselő úr (Dr. Molnár A.) azon állítását, hogy a tanító a diploma alapján ne legyen jogosítva azon kedvezményre, hogy adója duplán számíttassák. Erre nem vonatkozik az idézett czikke a községi törvénynek. Szerinte úgy a bizottság, mint az illető tanácsnok teljes jóhiszeműséggel vette fel a virilisek közé Krébeczet és Udvardyt, mert mindkettő tanítói képesítéssel bír és ugyanez alapon volt képviselő Pipis A. és Kovács Lajos kántor. (Baranyi uram: Hjah ! akkor nem keresték a törvényt!) Udvardy kimaradhat, de Krébecz már a régi gyakorlat alapján is bennhagyandó. Ami pedig az ő bizalmi koszorúját illeti, melyet olyan nagyon hánytorgat dr. M. A., nincs szüksége, hogy akár ő, akár pedig az említett bordély házasok fűzzenek hozzá levelet ! A bizalom megnyilvánulása a tisztújításkor megtörtént . . . Bába Samu itt közbekiált! Mire megjegyzi a polgármester : „A tanácsnok úrtól sem gustust, sem illemet tanulni nem fogok !“ Csodálatos az is, hogy épen két képviselő, Baranyi P. és Farkas Sándor rajong legjobban ; 50 képviselő sem veszi annyira igénybe a képviselő testület türelmét, mint épen ők ketten. A törvény nem tesz különbséget, hogy valaki bordélyház tulajdonos-e vagy sem. Nem igaz az az állítás, hogy 4 évi adó, mert 1 évi adó, de még ebben az esetben is lenne precedens. Kozmuth Gusztáv ép ily alapon lett virilis, midőn büntetésből egyszerre vetettek ki rá egy csomó adót. B. Molnár Sámuel most elmondja, hogy 4 évre visszamenőleg mennyit űzettek. Krébeczre vonatkozólag ő is megnyugszik, de a többi töröltessék. Dr. Molnár szólal fel újra. Bár úgymond Krébecz az ellenpárt zajos tagja, a prépost-plébános szavaiban megnyugszik. Beszélni ugyan még nem hallotta, nem is tud. (Kébecz Gy : Úgy mint érte a jutalom .... Lehet, hogy fájdalmas visszaemlékezés fogta el lelkét; lehet, hogy megértette az idők szózatát, mely az erőszakosságok tengerén is diadalt arat . . . Professor úr, szólt halkan, de mégis dörögve . . . Valami mást énekelnének . . . Jó Baló uramnak fölragyogott erre a szeme . . Talán önkénytelenül, talán kurucz-vére — ősapja ezredes kapitány volt Czelder Orbán seregében — felpezsdüléséből, felállást parancsolt s rákezdette szép bariton hangjával : „Hazádnak rendületlenül . . .“ Az első mondatra aztán 200 torokból zengett fel a lelkeket megrázó isteni dallam és szöveg . . . Az akkori nehéz viszonyokhoz képest daloltuk a dallam szövegét. Az Áldjon vagy verjen sors keze helyett, igy mondtuk : „Áldjon vagy verjen Jézus keze.“ így írta elő a szathmári egyh. megyére a cenzúra ; lehet, hogy máshová is ... De legalább így meg volt engedve a hazafias szöveg és dallam éneklése.Megható jelenet következett erre. A kegyencz püspök, a hatalmas úr, az egész ének alatt földre szegezte szemeit . . Isten tudja mi ment végbe lelkében. Mikor az utolsó akkord elhangzott, fölemelé fejét s egy pillanatig úgy tetszik, mintha egy könycsepp lopózott volna pilláira . . . Isten áldjon gyerekek ! Mintha most is érezném azt a vibráló hangot, melyen e szavakat susogta. A megtérés himnusza rezgett e búcsú szavakban . . . A hetvenes évek elején Haas Mihály püspökről volt szó egy társaságban. Már akkor kidől az élők sorából . . . Vegyes érzelmekkel emlékeztek meg róla; volt az emlékezésben jó is, rossz is bőven. A társaság nesztora Ábrahám Ferencz tanitó volt. Nyolczvan év nyomta már akkor vállait Övig érő fehér szakállával úgy nézett ki, mint a magyarok Mózese. Ő állott fel szólásra s kegyelettel adózott a nagy ur emlékének. Szavait meg is magyarázta. Ott volt azon az ebéden, mely parochiában lefolyt a püspök tiszteletére. A világ hatóság teljesen ki volt zárva. A szomszéd város beli lelkészek és tanítók voltak csak hivatalosak Így kívánta a püspök. Ebéd közben igy szólt a püspök : „Jól esett lelkemnek hallani az iskolás gyerekek Szózatát . . . Úgy éreztem, mintha lelkem felszabadult volna bilincseiből. Érzem, hogy nemes nemzet a magyar nemzet még hibáiban is hiába való és czéltalan munkát végez, aki leigázn próbálná .. Nem a férfiaiban van az ellenálló képesség. Az anyatejjel szívják magukba a magyar csecsemők a hazafias érzelmeket . . Míg nem ismertem e nemzetet az ő erényeivel, sokat vétettem ellene. Most már ismerem. Áldja meg fajukat az ő külön Istenük , a magyarok Istene. ! Szent újév napján szép kijelentés volt ez. . . Mély hallgatásba merült a társaság .. Talán arra gondolt mindenki : Micsoda erő az, mely felforralja az idegenek lelkében a vért s sziveské megteli a magyar nemzet iránt égő szeretettel ! Nemo. 1-9. szám.