Czegléd, 1911 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-01 / 1. szám
2. bennünket mindenféle veszedelemtől. Legyen meg, hogy a király népével s a nép családjával tudjon örülni az újévnek s ennek az örömnek az a tudat legyen az alapja, hogy ő maga is közreműködött az újév boldogságában. Ilyen érzelmek hatása alatt kívánunk mi olvasóinknak boldog újévet. 11 modern nő. Alig van probléma, mellyel többet foglalkoznának napjainkban, mint a modern nő evolúciójának kérdésével. Mi lesz a nőből Azok nélkül az erények nélkül, a melyek a múltból a férfi előtt kívánatossá és tiszteletreméltóvá tették s nem veszti el nőies báját, ha kilép az aréna közepére, ahol nagyon sok ideig csak a férfi küzdött ? Ezek a kérdések nemcsak a nőt, hanem minden férfit is kell, hogy érdekeljenek, úgyis mint szerelmest és férjet, úgyis mint atyát. A franciák jeles szociológusa, Finot Jean, akinek már több feltűnést keltő munkája hagyta el a sajtót, legutóbb saját folyóiratában, a Le Revuében, bővebben foglalkozik ezzel a problémával. Finot mindenkor a legnagyobb figyelemmel követte és tanulmányozta a modern nő kialakulásának minden mozzanatát és arra az eredményre jutott, hogy a férfiaknak a legkisebb okuk sincs attól tartaniok, mintha a modern nőt lényének átalakulása lerántaná arról a piedesztáról, melyre a férfi a múltban emelte. Igaz, hogy a mai nő nagyon változott s hogy a modern asszony sokban különbözik a feleség és családanya régi típusától, de azért csak asszony maradt, aki képtelen meglenni nemének ama tulajdonságai nélkül, melyek a férfi szemében eddig vonzóvá, kedvessé tették. Ragaszkodnia kell ezekhez a tulajdonságokhoz, mert minden modernségen és femitizmuson győz az erősebb szerelem, a fajföntar'-ok ,eszer,ésp biztató bevezetés után Finot bátran a szemepe ez a •„ •• „ - -a nőnek s közelről tekintve nemcsak hogy még kevésbé látja veszedelmesnek, hanem sok, nagyon sok hasznos tulajdonságot is fedez föl benne. A múltban a nő legjellemzőbb tulajdonsága a szinte lehelletszerű gyöngédség és a határozatlan, ingatag természet volt. E kettőnek a gyermeke lett aztán a csalfaság, mely a múlt idők átlagasszonyának — epiteton ornanszaként szerepel. Az utóbbi évtizedekben azonban nagyon változott a dolog. A nő egyre komolyabb lett, visszafordult. — Ez a Martin úz igazán udvarias ember — szólt Niblett kisasszony, amint belépett — semmiképen nem engedte, hogy magam hozzam fel a kannát. — Ki az az udvarias ember ? — kérdeztem méltósággal. — Hát Martin úr! Ugyan ki más nem sajnálná ezt a fáradtságot ? — Igen ? Lám én nem tudtam, hogy Martinnak hívják. A kisasszony, úgy látszik, nagy barátságban van vele. — Csitt — feleli Niklett kisasszony. — Ne tegye nevetségessé magát, gyermekem s lásson frissen a kávéhoz. A kútnál nem találkoztam többet Martin úrral, de annál gyakrabban összeakadtunk, mikor a festő iskolából mentem hazafelé. Mindig jobban megszerettem s természetesen tudtam azt is, hogy a szeretet nem egyoldalú. Nem mondott ugyan semmit, de a lányok semmiből is értenek. Mikor hallottam, hogy egyik-másik fiatal embernek a házban milyen fogásokhoz kell folyamodnia, hogy ebédhez jusson, s arra gondoltam, hogy Martint is biztosan épp oly kegyetlenül gyötri a szükség, akár sírni tudtam volna. Olykor szinte torkomon akadt az étel, mikor elképzeltem, hogyan üldögél éhségtől félholtan, mellére horgasztott fővel a szobájában. Sohase láttam ugyan mellére horgasztott fővel, — soha csüggetegnek, de biztosra vettem, hogy vidámsága csak álarc szenvedései elpalástolására, de egyúttal bátrabb is. Fölemelte a fejét és kilépett a küzdőtérre, mely eddig egyedül a férfi birodalma volt. Mint író, orvos, ügyvéd és hivatalnok becsülettel megállja a helyét, megbízhatósága kiállta a tűzpróbát. A tegnap asszonyával több régimódi fölfogás tűnt el, mindenekelőtt a nyers, fizikai női szépség istenítése Prévost Marcell, az asszonyok írója és ismerője, már két évvel ezelőtt feltűnést keltő cikket írt a Figaróba, melyben azt hangoztatja, hogy a női szépség csődbe jutott s a férfiak közönyösek lettek iránta. Míg régebben egy kiváló szépséggel telekiabálták a világot, ma a puszta testi szépség unalmas téma az előkelő társaságban. Ma az eleganciáé az elsőség ; bármilyen szép is valaki nem veszik észre, ha roszszul öltözik. A modern hygienikus szépségápolás a ráncokkal együtt az ellentéteket is elsimította : ha Recamiel asszony ma valami közönséges toilettben sétálna végig Páris bulvárjain, senki sem fordulna meg utána. A modern nő szépsége az intelligencia, az energia és az egészség sugaraiban tündöklik s fegyvere az elegancia.] Ha valaki tökéletesen meg akarja érteni a modern nő átalakulását, tekintsen a múlt idők asszonyára. A Tizian, Holbein és Reynolds női arcképei mind arról a félénk határozatlanságról beszélnek, mely annyira jellemezte ősanyánkat. Valami önkéntelen alázatosság van a tekintetükben, mely arról beszél, hogy csak az engedelmességet ismerték. A mai asszony azonban büszkén és bátran néz előre, mint aki nem fél a küzdelemtől. Nem lett kevésbbé szép, csak szépsége lett más. Azt lehetne mondani, érettebb, okosabb szépség a mai asszony, mint volt régen. Balzac előtt ötven évvel egy francia szociológus sajnálta azt a leányt, aki 18 éves koráig nem ment férjhez. Balzac a harminc éves asszony diadalát hirdeti, míg napjainkban lassankint ez is helyet ad a negyvenéves nőnek. A modern társadalmi drámák és regények hősnői legtöbbször ebben a korban vannak. És ez férfira is hatással ( *ní'».Mű,.sM&h&t . jűjö.« nekkiütik. az em*berek, mint' régen s nem a naiv szépség, hanem az o..os es elegáns nő ez ideáljuk, aki ha nem is olyan bájos, mint egy Watteau-szerű baba, mégis szép, mert bátor és őszinte, mert már ismeri az életet. C L E D. MI U 3 5 fl 6? — Kinevezés. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Kozák Imrét, állami főgimnáziumunk rendes tanárát a VIII. fizetési osztály 3-ik fokozatába nevezte ki. Mikor már két hónapja laktam a házban, tűrhetetlenné vált reám nézve kabátjának a látása és nélkülözéseinek elképzelése. Olyan jó pajtások lettünk akkorára, — mert hiszen az iskolából vivő út hosszú volt, főképen ha nem nagyon iparkodott az ember — hogy azt hittem, nem bántam meg, ha testvérként beszélek vele. — Martin — kezdtem egy nap halkan, mikor hazafelé mentünk — egy nagy szívességre kérném. — Nos parancsoljon — válaszolt. — Mire ? — Hát mi mind aketten tanulók vagyunk, aztán jóbarátok is vagyunk és azt hiába mondja, hogy én lány vagyok s igy nem tekinthet igazán pajtásának. — S mikor annyit elrebegtem, csupa piros lett az arcom és mereven néztem a cipőm orrát. De én még eddig semmi affélét nem mondtam — szólt nevetve — s csak várom, hogy mit kíván tőlem. — Aztán nem fogja-e rossz néven venni ? — Biztos vagyok benne, hogy Kegyedtől semmit sem fogok rossz néven venni — felelt komolyan. — Se megsértődni ? — Abban is biztos vagyok, hogy kegyed sohasem sért meg engem. — Nos, hát akkor arra kérem, engedje meg, hogy kölcsön adhatok egy kevés pénzt, míg jobbra nem fordul a sorsa. Megengedi ? Tágra nyílt szemmel nézett reám, aztán pedig elpirult. Komolyan mondom, egészen kipirosodott, láttam, hogy önti el a vér a halántékait. Gyűlöltem is akkor magam, bár mindent elkövettem, hogy gyöngéden tegyem meg ajánlatomat. — Nagyon, nagyon hálás vagyok kegyed iránt — felelt Martin. — Higgye el, hogy nincs szükségem pénzre. De az azért bizonyos, — hogy kegyed igazi jó pajtás. — Óh, ön büszkeségből nem mondja meg — úgy éreztem, mintha a torkomon akadt volna valami, amit nem bírok lenyelni. Éppen egyik hídon haladtunk át. Megálltam, s a hunyó napot nézve iparkodtam visszafojtani könnyeimet. Martin mellettem állott, s egy pár pillanatig hallgatott. — Mikor aztán megszólalt, alig ismertem rá a hangjára, olyan erősen reszketett. — Válaszolna-e rá, ha kérdenék valamit? Igent intettem. — Mért tette ezt az ajánlatot ? — Mert tudtam, hogy ön szegény , s én is szegény vagyok, így azt is tudom, mi az. De nekem van egy kis fölösleges pénzem, s azt gondoltam, hogy ön megengedi, hogy segítsek rajta. — Már segített is. Bátorságot adott rá, hogy kérdezzek kegyedtől valamit, amit eddig nem mertem megkérdezni . . . Kedves kis pajtásom, mondja meg, szeret-e egy kicsit ? — Szeretem — szóltam. (Folytatjuk). 1. szám. — Lapunk tisztelt olvasóinak és munkatársainak boldog újévet kívánunk. — Vizkereszt. A róm. kath. egyház pénteken, f. hó 6-án vizkereszt napját ünnepli. Ez ünnepnek hármas jelentősége van. Ekkor kereste fel a három napkeleti bölcs a kisded Jézust, mely okból e napot Három királyok napjának is nevezik. Ugyanekkor emlékezik meg az egyház Jézus első csodatételéről, midőn a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta, valamint Jézusnak a Jordán folyóban keresztelő szent János által történt megkereszteltetését. Ez ünnepnek magyar elnevezése onnan származik, mert e napon az egyház vizet szentel. — Jubileum. Slavitsek Béla p. t. felügyelő, a helybeli posta és távirda hivatal közkedvelt főnöke most töltötte be 25 éves szolgálatát. Ebből az alkalomból hivataltársai, barátai és ismerősi részéről ünneplésben lesz része, mely célból f. hó 7-én este a Népkörben ünnepi vacsorát rendeznek. — Halálozás. Kaas Ivor báró, a kitűnő újságíró volt országgyűlési képviselő 68 éves korában hosszas szenvedés után Budapesten elhunyt. A boldogultat rokoni kötelék fűzte városunkhoz, amennyiben testvére volt Matolcsy Károly volt czeglédi közjegyző özvegyének, báró Kaas Melánia özvegyének. Temetése tegnap délután ment végbe Budapesten. Áldás emlékére I — Egyháztanácsülés. A helybeli róm. kath. egyháztanács ma, vagyis újév napján d. e. fél 11 órakor ülést tart, amelyen határozni fog a Kossuth téri bazárokban levő bolthelyiségek bérletére beérkezett ajánlatok felett. — Felebbezés: Az árvaszéki ülnöki állás betöltésére vonatkozó közgyűlési határozatot Krébec Gyula és társai megfelebbezték azon indoknál fogva, mert Szalisznyó János megválasztott árvaszéki ülnök nem adófizető. — R. Kovács Laura orsz. hirű szavalóművésznő, mint értesülünk január 12-én nagyszabású estélyt rendez városunkban, am»1”— ' ' un.. ./,némert képtArena, nagy részt vett alkalmiuak a városokban előadott műt kiinteni s ezekből azt a reményt merítjük, hogy közönségünknek valóban élvezetes és magas színvonalú estében lesz része. Amennyiben az érdeklődés megfelelő lesz a művésznő hajlandó nálunk is, mint a múlt évben Budapesten, több hétre terjedő beszéd és szavaló kurzust is tartani. A szavaló est műsorát a jövő számunkban fogjuk közölni. — Felolvasás. A rom. kath. iskolában újév napján Donovitz Alajos olvas fel a gyömölcs műveléséről 66 vetített képpel. Szabó Gyula pe