Czegléd, 1912 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-07 / 1. szám
t is, azt nagyjából teszi s ilyképen okoz kárt kenyéradó gazdájának. Nem csoda aztán, ha egyik-másik földes gazda megunva a cselédekkel való vesződést, bár még munkabírásának horizontján van, haszonbérbe adja a földjét s őrzaga inkább valami más foglalkozás után lát, ahol kevesebb vesződséggel könynyebben be tudja hozni a föld bérbeadásából származó külömbözetet. Ez a jelenség azonban szomorúnak mondható, mert a középosztály satnyulását eredményezheti, amiről azonban egy más cikk keretében fogom elmondani észrevételeimet. tk—: Városi közgyűlés — 1912. január 4-én. — Czegléd város képviselőtestülete csütörtökön d. e. 9 órakor tartotta ez évben első közgyűlését dr. Gombos Lajos polgármester elnöklete alatt csekély részvétel mellett. Gyűlés vége felé azonban mégis mintegy 100 városatya volt jelen a közgyűlési teremben. Napirend előtt Csipkó László azt kérdezte elnöklő polgármestertől, hogy az elöljáróság gondoskodott-e olyan helyről, ahonnan egyesek jeget szállíthatnak. Takács József aziránt emel szót, hogy a Bercsényi utca kikövezése a tervezet ellenére miért maradt el az 1912. évben. Végül Antal Antal a vágóhíd építési ügyének állapotáról tudakozódott. Polgármester válaszolta, hogy jeget a korcsolya pálya kijelölt helyéről lehet alkalmas időben szállítani; a vágóhíd helyének megállapítása céljából a IV. hadtestparancsnokság a vegyes bizottság összehívása iránt megkerestetett. A harmadik interpellációra a városi elnök azt a fal...' •'&''Wgs **■ * /--• követése 1912. és 1913. évre van kitűzve s igy mulasztás nem terhel senkit. Miután a válaszokat a közgyűlés tudomásul vette, hozzájárult az államsegély felosztására vonatkozó tanácsi javaslathoz. Majd elhatározta a képviselőtestület, hogy az Országos Gyermekszanatórium egyesületbe pártoló tagként belép, a Kecskéscsárda haszonbérszerződésének Kernács Lajosról Marton Sándorra való átruházását jóváhagyta. Marton Gábor Pesti uti portájából 31 négyszögöl terület az utcához csatoltatott s ezért a város 1550 K vételárt ajánlott fel. Az erre vonatkozó adásvételi szerződést a közgyűlés névszerinti szavazással egyhangúlag jóváhagyta. A város közdűlő utait a rajtuk levő hidak teherbírása szempontjából a képviselőtestület a 111. osztályba sorozta, mivel ezeken tudomás szerint 6 tonnánál súlyosabb járművek sohasem járnak. A városi hirdetmények közzétételére a Czeglédi Újság és Czeglédi Közlöny egyenként évi 120 K-ért vállalkozott, amit a közgyűlés tudomásul vett s a szerződés elkészítését elrendelte. Atkári István városi előfogatásnak 1911. nov. 1-től 1912. évi okt. 31-ig havi 100 K drágasági pótlékot szavazott meg a közgyűlés, mivel a megejtett versenytágyalás szerint a legelőnyösebb ajánlattevő is a jelenlegi 6600 K vállalati díjnál 4000 K-val magasabb összegért vállalkozott volna. A Varga János gyepmesterrel kötött vállalati szerződést a képviselőtestület egyhangúlag jóváhagyta, az ezredesi lak és gazdasági udvarral összefüggő házak kisajátítását azonban, mivel ezeknél ingatlan vagyon vételéről van szó, 30 nap közbejöttével újra tárgysorozatra fogja tűzni. Végül megszavazta a közgyűlés a villanytelep kibővítésére szükséges 1 millió 200 ezer koronás nagy kölcsönt, amely azért vált szükségessé, mert Monor és Irsa községeknek is városunk fogja szolgáltatni a szükséges áramot. A közgyűlés ilyképen 11 óra körül ért véget. Referens, hisz így nevezte őt Miskolcz városában ifjú és öreg egyaránt, bár koránál fogva nem illette a »bácsi« elnevezés. Az ő eredetét senki sem ismerte. Szürke külsejéről senki sem gyanította, hogy kicsoda. Voltak, akik azt állították, hogy ő a Tabajdy-család esze és hogy neki van óriási része a Tabajdy-féle milliók szerzésében. Némelyek azt bizonyítgatták, hogy Tabajdy semmiféle üzleti spekulációba nem bocsátkozik addig, míg meg nem vitatja azt sógorával, Papp Miklóssal. A városban csak annyit tudtak általában Miklós bácsiról, hogy Tabajdyné öcscse és mivel nincs foglalkozása, úgy tartja a felesége kedvéért Tabajdy a háznál. Azt azonban mindenki elismerte, és tudta róla a városban, hogy egyike a legeszesebb embereknek, igen nagy idealista, aki óriási politikai harcoknak volt egykor intézője és minden nagyszabású nemes mozgalomnak úttörője. Ha a közügyek intézésében a hatóságok hajba kaptak, a kibontakozás útját mindig Miklós bácsi mutatta meg. Róla azt is rebesgették, hogy egykor orvosnak készült, majd a jogot végezte és éveket töltött külföldi egyetemeken. A hozzá közelebb állók azt is tudták róla, hogy a legideálisabb alapon két ízben nősült, de mindkét életpárját a házasság első évében elragadta tőle a kérlelhetetlen végzet. Annyi tény, hogy aki Miklós bácsit először látta, benne világgyűlölőt ismert fel, dacára annak, hogy éveken keresztül mint újságíró és színész a legbohémebb életet folytatta, mégis első pillanatra kimért, szófukarnak látszott, ki csak olykor ébresztett maga iránt nagy érdeklődést, mikor egy-egy nép- vagy megyegyűlésen hallatta szónoklatát. Megtörtént azonban nem egyszer, hogy, megszokott ,kávéházi asztalánál is beszélgetni kezdett ismerőseivel és életének gazdag tárházából merített ismeretével szórakoztatta a kávéházi publikumot, minden más szórakozást, feszült figyelemmel órák hosszán át elhallgatták Miklós bácsinak eszme gazdag, tiszta bölcseletről tanúskodó és sok okulást nyújtó nagyon élvezetes előadásait. Mikor a kávéház tulajdonosa észrevette, hogy a legtöbb vendég azért jön a kávéházba, hogy Miklós bácsit hallgassa , tiszteletdíjat ajánlott fel neki. Ez módfelett boszantotta az önérzetes embert és többé soha nem ment a kávéházba. Kimeríthetetlen élményeit, szenvedéseit, ötletes életepizódjait a Tabajdyék asztalánál mondta el a déli, de leginkább az esti étkezések alkalmával és ezek az egyszerű kalmárlelkű emberek gyakran éjfélig is csüggtek ajkán szótlanul. Hallgatták a nagy igazságokat hirdető előadásokat, a meggyőző érvekkel támogatott feltevéseket. Mindenki tudta, hogy Tabajdyék, a dúsgazdag emberek, azért nem keresik fel a különféle szórakozó helyeket, mert Papp Miklós pótolja náluk a színházat, kaszinót, kávéházat, bálát, hangversenyt, sőt még a templomot is. És tény, hogy ő volt a Ta* Az öreg Gedeon gazda számítása jól ütött be. Másnapra megérkezett a várva-várt levél, melyben elmondja Pusztaffy, hogy végtelen boldognak érezné magát, ha a leánya olyan házba kerülne, mint a Tabajdyé. Egyben kijelenti azt is, hogy a fiatalembert és a családot szívesen látja és a legközelebb elvárja. A levél vétele után Tabajdy nagy örömmel rohant feleségéhez és a győzelem büszke érzetével mondta : — No, lásd, anyjuk, nekem volt igazam. Megjött a levél a Bácskából. Itt van, olvasd ! Az asszony gyorsan átfutja a levelet. Nem tesz rá más megjegyzést, csak azt: — Nagyon örülök, hogy így állanak a dolgok, hát majd elutazunk a Bácskába.Volám — volt a válasz — de mielőbb. Egyben arra kérlek, mondd meg Miklós öcsédnek, hogy estére ebben az ügyben értekezni akarok vele, mert Ferenccel már közöltem a dolgot és nagyon örvend, hogy én akarom megnősíteni. Az esti vacsora ideje is elérkezett. Gedeon gazda vacsora után intett fiának, feleségének. Ez annyit jelentett, hogy most ismét családi tanács lesz valami ügyben és a ház fejei visszavonulnak az irodába, hova ilyenkor senki sem léphetett be. (Folytatjuk.) C Z E G L É D Alkohol ellen. Alig pár éve, hogy hazánk fővárosában nemzetközi kongresszust tartottak az alkohol ellen. Pillanatnyi felbuzdulás. " egyesületek alakultak az iszákosság ellen, amelyek a küzdelmet folytatják is, de számbavehető élmény nélkül. Az eredménytelen küzdelemnek két fő oka van. Az első és legfőbb oka, hogy az államnak 0.7 * *1 tsr o^ * llVi'TTSIaZj U jövedelme van s ezért mindent elkövet az alkoholellenes mozgalom hátráltatására. Más országban az állam hathatós közreműködésével az alkoholfogyasztás a lehető legkevesebbre szállíttatott le, míg nálunk, mióta a küzdelem megindult, majdnem emelkedett. A másik ok, hogy hazánkban olyan egyesületek alapítására, melyek közvetlen haszon reményével nem kecsegtetnek, nincs kedvező talaj. A szomszéd államban, Ausztriában egészen másképen fogják fel e küzdelmet. Ott már annyira haladtak, hogy még törvényjavaslatot is készítettek az iszákosság ellen, amelynek célja az égetett szeszes italok árusításának megszorítása. E törvényjavaslat az alkoholfogyasztás csökkentésénél különösen azáltal működik közre, hogy a magánjogi intézkedésében igen szigorú, így pl. a szeszes italok ára per útján nem hajtható be, ha az adós egy korábbi hasonnemű adósságot még nem fizetett ki. Az oly követelések pedig, melyek onnan származtak, hogy a vendég részére hosszabb idő alatt szeszes italok hitelben lettek kiszolgáltatva, egységes követeléseknek nem tekinthetők. A bíróilag üldözött és büntetendő olyan cselekmények, melyeket az illető részeg állapotban követett el, kihágásnak minősíttetnek és pedig ha a cselekmény bűntett volt, akkor az három hónaptól hat hónapig terjedhető szigorú fogsággal, minden egyéb esetben pedig három hónapig terjedhető szigorított fogsággal, vagy 10 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel suttatik. Ha a cselekmény magánvádra üldözendő, akkor a büntető eljárás is csak magánvád folytán indítható meg. Ha pedig valaki oly kötelesség előtt vagy alatt részegszik le, amelynél ez az állapot másnak életét, egészségét vagy testi épségét veszélyeztetni alkalmas, avagy aki ily állapotban hasonló kötelezettséget szükség esetén kívül teljesít, három naptól három hónapig terjedhető fogsággal, vagy húsz koronától ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha azonban a cselekmény a büntető törvénykönyv szigorúbb rendelkezése alá esik, akkor a fenti büntetés alkalmazása ki van zárva. Oly egyének, kik féléven belül nyilvános helyen ismételten részeg állapotban találtatnak, kihágás miatt egy naptól négy hétig, vagy tíz koronától ötszáz koronáig terjedhető pénzbírsággal büntetendők. Hasonló büntetés éri azt is, aki nyilvános helyen részeg állapotban találtatik s ilyen állapotban Yc-n cs£l?knTcxyei kard.- ,v?A* hősidre s az ítélettől még egy, félesztendő nem múlt el. Az a kimérő, — aki részeg embernek égetett szeszes italt kiszolgáltat, vagy ennek kiszolgáltatását megengedi, a hat hétig terjedhető elzárással és ötszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtható. Már ezen intézkedésekből is látható, hogy más államban az alkohol pusztítását nem nézik tétlenül, hanem üdvös intézkedésekkel, sőt törvénnyel is támogatják a társadalmat üdvös működésében. Vajha eljönne mielőbb az az idő, amikor a Kajdy-ház éltető szelleme. Nála nélkül örök korú lett volna e ház életégén, mely végeredményében a vagyonszerzésben merült volna ki. 1. szám.