Czeglédi Hiradó, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-01-01 / 1. szám
Panaszom van! — Az Ébredő Magyarokhoz. — Forr bennem a tehetetlen düh! Hogyne, mikor a lenyelt rettenetes keserűségek után már körülbelül 3—4 hónap óta egyre tömörülünk, egyre szervezkedünk, egyre gyűlésezünk, alakulunk, belépünk ide, belépünk oda és mégse látunk sehol semmi eredményt! Semmit, semmit! Csak úgy vagyunk, ahogy voltunk! Nem vagyunk szervezve, nem vagyunk egy táborban, csak nem szereti a keresztény a keresztényt, a magyar a magyart! Csak széthúzunk, csak irigyek, csak önzők vagyunk. A magánérdek hajhászata vakká és butává tett már ebben az országban minden embert! Társadalmi és gazdasági bajunkat akarjuk orvosolni. Oh de ezekre a bajokra nincs patika, nincs orvosság, nincs doktor ! Hogy volna, mikor minden bank, minden gazdasági szerv, t. i. az erő és anyag, ami patika és orvosság lehet, az mind, mind zsidó kézben van! S ez ellen csak beszélünk és beszélünk és tenni semmit sem teszünk!! Itt van Cegléd ! Vérbeli magyar város volna! És mit látunk ? Zsidó nélkül enni nem tudnánk. Kezükben vannak a malmok, a só, a cukor, a dohány, a petróleum, a benzin, a ruha, a bőr és minden, minden, ami csak számottevő és nélkülözhetetlen feltétele az emberi életnek. Hát mi ily rettenetes pápák, élhetetlen nép vagyunk? Ők bizonyára semmiben sem szűkölködnek! A zsidók sehol sort nem állnak! Ha nincs valamijük, a magyar paraszt, a jó buta magyar paraszt éjjel, szinte lopva viszi, szállítja a zsidó házához ringy rongyért, cérnáért a maga termékeit. Ennek a városnak minden pénzintézetében zsidó a bankdirektor. És ezt még ma, a keresztény magyar nemzeti kurzus alatt is tűrik és állják azok a jómódú, vérbeli magyar parasztok, azok a mindenkitől függetlenül élő gazdák, akikről az ember azt hinné, hogy minden erejükkel támogatói, elősegítői a keresztény magyar nemzeti állam felépítésének és az ugyanilyen szellemű gazdasági élet berendezkedésének. De nem, ők a legönzőbbek, a legtehetetlenebbek, a legszűkkeblűbbek és a legszűkmarkúbbak! Persze, mert intelligencia és szív és lélek kell ám oda, mégpedig erős, hogy tekintet nélkül az üzleti konjunktúrákra, az osztalék remélhető emelkedésére, a napidíjaira, azokat a részvényeket egyszerűen rongyoknak nézzük akkor, amikor magasabbrendű nemzeti érdekekről van szó ! Amiképen ez a banki élet nem büszkesége ennek a városnak, úgy az se lehet büszkesége, hogy a bíróság vezetője, csekély kivétellel az egész kereskedelme, a dohánynak és a sónak egyedárusítója és közjegyzője is zsidó. Ezt az utóbbi meg nem érdemelt szerencsét ugyan néhai Kossuth Ferenc jó szívének köszönhetjük, de azért, ha a ceglédi polgárság talpra áll, tán inkább Paksot vagy Munkácsot szerencsélteti az öreg ,Jancsi Zsidó fia. De nem állt talpra. Pedig a tehetséges magyar jogászoknak aligha adnának Palesztinában közjegyzőséget. Azt is panaszként említem fel, hogy a legszegényebb emberek által gyakran igénybe vett zálogház is zsidó kézben van, nem pedig a város kezében. És most hol a Hangya? Ez a valamennyi kereskedelmi szervezet között legönzetlenebbül dolgozó zsidómentes intézmény? Ez is tehetetlen, erőtlen, vagy gyenge, nem eléggé rátermett emberek kezében van ? Az igazgatósághoz szólunk és kérdezzük, mikor kezdik már kiépíteni ezt a szövetkezetet oly nagygyá, hogy valamennyi áruosztálya működésbe hozassék annyira, hogy a városházának és minden egyes középületnek a helyiségeit — amit ma zsidók bérelnek — a ,Hangya* bérelje? Ez lesz majd az eredmény! Ez lesz a szép munka! De ha ez sikerül, akkor nem haragszom, tanas zkodom! ~ *" ‘ ~ Szabó Imre ébredő magyar. / CZEGLÉDI HÍRADÓ 1-fő szám 2. oldal **— Előfizetési felhívás. A ,Czeglédi Híradó*-t a mai naptól fogva nem a Sárik, hamm a Simon és Qarab-féle új „keresztény nemzeti” nyomda adja ki. A lapot is a kiadók fogják pontosan — nem úgy mint eddig ! — az előfizetők házaihoz kihordatni A „Czeglédi Híradó"-ra előfizetni lehet vagy az előfizetés-gyűjtéssel megbízott lapkihordóknál, vagy pedig a régi járásbírósági épületben elhelyezett nyomdában, ahol a szerkesztőség és kiadóhivatal együtt van. Itt adandók le a lapban közlendő hirdetések is. A lap előfizetési ára negyedévre 20 korona. HI REK — Boldog újévet kívánunk lapunk előfizetőinek, olvasóinak! S e gyászos emlékű 1919. esztendő elhajlásakor boldogabb újévet kívánunk azoknak a szerencsétlen testvéreinknek is, akiket idegen nációk űztek ki a hajlékaikból, fosztottak meg vagyonkájuktól s hazájuktól. De az újév küszöbén állva, bízunk, hogy a magyar nép ősi ereje, az élethez való ragaszkodása lesz olyan erős, hogy egyszer csak megindul a rendcsinálás s ránk virrad egy boldogabb új esztendő! Dr. Nagy Lajos, lapunk főszerkesztője aNemzeti hadsereg “-be történt bevonulása következtében lapunktól megvált Eddig tollal, ezután karddal szolgálja hazánk szent érdekeit. S ha a nemzeti hadsereg minden katonáját olyan hamisítatlan honszeretet lelkesíti mint Őt, úgy hisszük, hogy letepert hazánkban s az ő szülőföldjén, bérces Erdélyországban ismét a magyar faj lesz az úr. Adja Isten, hogy úgy legyen! — Haller István kultuszminiszter Csilléry András volt miniszter társaságában a helybeli „Keresztény Nemzeti Egyesülés“ pártja meghívása alapján vasárnap d. u. egy népgyűlés keretében kifejtette a párt programját. Elragadó szónoki hévvel magyarázta a kormánynak a kereszténység és a nemzeti politika érvényesülése érdekében véghez viendő teendőit, a különböző felekezeteknek nemzeti célok érdekében egy táborban leendő egyesítését, a nemzeti szellemű közoktatásügy nagyfeladatait, valamint azt, hogy a közgazdasági élet újjászervezése érdekében mik a teendői a kormányoknak, a pártoknak s mik a magyar népnek. A miniszter egész beszédét, noha az körülbelül ötnegyedóráig tartott érdeklődéssel hallgatta s helyesléssel kisérte a közönség. Csilléry volt miniszter hasonló szellemben szólott s felhívta a népgyűlést, hogy eme nagy célok megvalósítása érdekében feltétlenül keresztény nemzeti szellemtől áthatott politikussal képviseltesse magát e város a nemzetgyűlésen. — Ecseri Ferenc ajánlotta azután a népgyűlésnek, hogy Haller István minisztert képviselőjelöltül kiáltsa ki. Ez zajos éljenzés közben megtörtént, ami után Haller miniszter megköszönte a bizalmat, a jelölést elfogadta. — A városi közgyűlésen történt dolgokról — lapzárta miatt — csak a jövő számunkban szólhatunk. — Az Egyesült Földműves és Kisgazdapárt gyűlést tartott vasárnap délelőtt, melyen megjelent a Kér. Nemz. Egyesült pártjának két kiküldöttje is. Kardos Mihály Mihály elnök a közelmúlt eseményeire való tekintettel az elnökségről lemondott s ugyancsak dr. Antal István titkár is. Dr Dobos Sándor a napirend előtti felszólalásában a legmélyebb megdöbbenését fejezi ki affelett, hogy Horthy fővezérünk ellen merénylet készült, de szerencsére a pucs kudarcot vallott. javasolja, hogy a tervezett gaztett fölött érzett fölháborodását s a sikertelenségen érzett örömét a párt föliratban juttassa a fővezérségnek és a kormánynak tudomására. A javaslatot elfogadta a gyűlés. Majd Haerter Ádám a Kér. Egyes kiküldöttje jelentette ki, hogy e rettenetes időkben keressük a megértést, de csak akkor lehetünk együtt, ha az egyesülés odafönt a kormányban nyíltan is megtörténik. Magó Mihály a zsidókérdésre tért ki. Dr. Dobos reflektálva az elhangzottakra kijelenti, hogy a kisgazdapárt benne van a kér blokkban és kér politikát fog folytatni s nem osztálypolitikát. A párt programmjának gerince a földbirtok reform és a többtermelés megvalósítása, mely mindenkinek az érdeke. Keresztény politikáját már is dokumentálja egy, a városi közgyűléshez intézendő fölirattal, melyet helyszűke miatt jövő számunkban közlünk. Ezután a párt vezetősége ilyképen alakíttatott meg. Elnök:i: Füle János, társelnükök: Alexy Lajos, Bimbó Pál, Kardos Mihály, Józsa Imre, titkár : Szalisznyó János, jegyzők : Füle György, Váróczi Pál és dr Hitter Miklós s a pártügyek intézésére 40 tagú választmány választatott. — Boldog város ez a Czegléd! Két képviselőjelöltje is van már most Mind a kettő derék, becsületes keresztény-nemzeti elvű férfiú. S a város közönsége most a választások küszöbén az előtt a kérdés előtt áll: „Melyiket szeressem, melyiket szeressem ?‘‘ De semmiesetre sincs az jól, hogy odafönn nem tudják azt elintézni, hogy egy cél érdekében ne több hanem csupán csak egyetlenegy párt legyen s igy az ország népe se szakadjon pártokra s holmi szenvedélyes korteskedések ne idézzenek elő még nagyobb izgalmakat, ne veszítsék össze a magyart jó magyarral, s ne kezdődjék el újra az ,,Ereszd el a hajam!" cimü ezer esztendős szomorú játék. — Az összvasutasság dec. 29-én tartott gyűlésén egyhangúlag elhatározta, hogy politikailag nem a „ Kisgazdapárt"-hoz, hanem a „Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjá“-hoz csatlakozik s a keresztény nemzeti eszmék megvalósítása céljából kizárólag ezen párt törekvéseit támogatja. — Az „Ébredő Magyarok Egyesülete“ 1920. január hó 5-én d. u. 4 órakor a városháza közgyűlési termében választmányi gyűlést tart. A választmányi gyűlések nyilvánosak és az érdeklődőket szivesen látja az egyesület. — Kizárás a Kaszinóból. A Kaszinó választmánya a kommunizmusssal kapcsolatosan tanúsított magatartásuk miatt Deck Dezsőt, dr. Braun Somát, Fenyves Imrét, Fodor Antalt, Heim Ádámot, Király Rezsőt, Pásztor Mihályt és Szilágyi Adolfot a tagok sorából kizárta. A nemzeti hadsereg céljaira Várad Sándor helybeli kisgazda 200 K-t adományozott, mely összeget illetékes helyre juttattuk. Aki lapunkat pontosan meg nem kapja, szíveskedjék azt nekünk jelenteni, s mi azonnal intézkedünk. KIADÓHIVATAL. Régi járásbírósági épület.