Czeglédi Hiradó, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-08-01 / 62. szám

2. oldal Nemzetiségeink. A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén a tótok, ruthének és németek hűségnyilatkozatot tet­tek. A nyilatkozatok ünnepélyes formában tör­téntek. Megismerjük ezekből a nyilatkozatokból a nemzetiségeknek a közös hazához való tör­hetetlen ragaszkodását. Ezer éve vagyunk együtt. Ezer éve közös kevés örömünk és sok bajunk ezekkel a nemzetiségekkel. Ez alatt bizonyos testvéries érzés fejlődött ki közöttünk s bár a magyar a nemzetisé­geket mindig bizonyos jóakaratu fölényes­séggel kezelte, de azért mindig együttérzett vele s egyenjoguinak ismerte el. Most a nagy­­ csapás ismét közösen ért bennünket s közös erővel közdünk a közös igazunkért. A nemzetiségek szónokai oly lelkesedéssel s oly hazafias érzéssel deklarálták népeiknek megmásíthatatlan akaratát, hogy a közös haza régi határainak visszaszerzéséért min­dent, vért és életet áldozni készek, a­hogy a jelenet több volt, mint megható. Az a je­lenet az ellenségeknek szólt s szégyenükre szolgálhat, mert erőszakos békeművüknek lesújtó kritikája volt. Mi magyarok ünnepeljük nemzetiségeinket abban a gondolatban, amely minket is hevít s lelkesedésük közös heve ki fogja vívni közös célunkat: az ezeréves közös haza régi határait, amikor is testvéries érzéseink majd a közös örömben megnagyobbodva, a közös haza üdvére szolgálnak. A magyar zsidóság almanachja címü könyvet ajándékba s­aptuk ismeretlen kézből. „A végtelenül sokat, szenvedő magyar zsidó léleknek szüksége van az ilyen olvas­mányra. Megtudja belőle, mit jelent zsidónak lenni. Dicsőséget jelent mindenekelőtt.“ Így szól Szabolcsi Lajos a könyvhöz írt előszóban. Ha tehát valamely­ végtelenül sokat szen­vedő zsidó léleknek városunkban szüksége­­volna vigasztaló olvasmányra, hálából az , ajándékért ajánljuk neki ezt a könyvet. Ránk mint védőirat nem volt­ hatással. Évek során át megszoktuk az ilyen olvasmányt, a zsidó emberek kiemelését és magasztalását minden téren. Újságjaink majdnem kivétel nélkül ezt cselekedték régóta­ Mi most az érem másik oldalát vizsgáljuk, de nem köny­vek és agitációs iratok, hanem közvetlen él­mények és megfigyelések nyomán. Ameny­­nyiben pedig nagy áttekintésű véleményt akarunk hallani, a mi fajtánk kiválóira figyelünk. Az előszó írója arról panaszkodik, hogy „a zsidóság karja meg van kötve és hangja el van fojtva“. Kedvünk lett volna ezután a valótlanság után a könyvet azonnal félre­tenni. Hogyan, hát harsoghatná-e Szabolcsi, ha hangja el volna fojtva, hogy „ne tágít­sunk, ne tegyünk koncessziókat. Aki elhagy , gyáva , aki elpártol, jellemtelen, azt vessétek meg, mert áruló.” Hiszen ez úgy hangzik, mint a jerikói trombiták harsány szava és ép oly mese is, mint az. Mi a dolgot fordítva látjuk. A zsidóknak tágítaniok kell és koncessiókat kell tenniök. Nem igaz, hogy aki közülök belátja, mily­ ­ CZEGLÉDI HÍRADÓ f ■' jf ■ . 62-ik szám irtózatos megalázása volt a keresztény ma­gyarságnak a négyhónapos zsidóuralom és jogos méltatlankodással elfordul tőlük, az sellemtelen és gyáva volna. Sőt kétszeres bátorság kell hozzá, mert szembe kell szál­­lania a Szabolcsiék rituális átkával is és a rövidlátó keresztények idegenkedésével is. Különösen áll ez az intelligens zsidóság szempontjából, akiknél a hozzánkpártolás közismert vallási indifferenciájuk mellett nem­ is lelkiism­ereti nehézség. E tekintetben a keresztény kurzus mostani intranzigens állás­pontját, hisszük, idő múlva revízió alá fogja venni. H­ÍREK — Az Ébredő Magyarok Egyesülete 1920. aug. 1-én (vasárnap) délután 3 órakor a városháza közgyűlési termében tartja meg rendes havi taggyűlését. . — Művész-est. A „Magyar Zenekultúra“ 1920 aug. 10-én, este fél 9 órakor az Urá­nia helyiségében művész-estet rendez vá­­radi Haynal Elma, a m. kir. operaház mű­vésznője, Tercsányi Viki dalénekesnő, Ferenczi Károly, a fővárosi orfeum művésze, Kará­csonyi István, az opera karmestere fellépé­­sével, és több ismert czeglédi műkedvelő közreműködésével. Az estélyre jegyek előre válthatók Szatmári és Társa divatüzletében, a Simon és Garab-nyomdában és előadás napján az Urániában. — Felvétel a főgimnáziumba. Az I. osztályba való felvétel végett legkésőbben aug. 26-ig kell jelentkezni bármely hétköznap délelőtt. A jelentkezésnél a tanuló születési anyakönyvi kivonata, utolsó elemi, iskolai bizonyítványa és elemi iskolai értesitőköny­­vecskéje, újraoltási bizonyítványa és 12 K vizsgálati díj beadandó. Ries Ferenc igazgató. — Gimnáziumi alapítvány. A VI. o. tanulói abból az alkalomból, hogy természet­­rajzi tanulmányaikat befejezve, az őket hat éven át tanított Haerter Ádám tanártól el­búcsúztak, 400 koronát adományoztak a tanár nevéről elnevezett természetrajzi jutalomdíj­­alapítványra. Haerter Ádám tanár a tanítvá­­nyi hála és szeretet ezen megnyilatkozását köszönettel és örömmel vette s az alapít­ványi tőkéhez magát is újabb 400 koronával járult hozzá. Mind­két adományért e helyen is köszönetet mond Ries Ferenc igazgató. — Kosárkészitő műhely nyílik meg aug. 1-én a polg. leányiskolában. Az erről szóló hirdetést olvasóink figyelmébe ajánljuk — Testnevelés. A testnevelés ügye eddig meglehetősen el volt hanyagolva az ország­ban. Az idők haladtával időleges rendelke­zésekkel a szélesebb alapokra fektették s mind­inkább nagyobb súlyt helyeztek erre a fon­tos s a nemzet jövője szempontjából is lé­nyeges ügyre. Karafiáti Jenő ny. államtitkár most törvénytervezetet nyújtott be e tárgyban a nemzetgyűléshez. — A deres. Alig lépett életbe a botbün­tetésről szóló törvény, máris annak széle­sebb, kiterjedtebb használatáról tárgyalnak. Törvényjavaslat készült arról, hogy a bot­büntetést behozzák a hatóság és magánosok elleni erőszak, közokirathamisítás, lopás, rab­lás, zsarolás bűntetteinél, a szemérem elleni és az emberi élet elleni bűncselekményeknél itt is mindenütt, mint járulékos büntetésne­met alkalmazzák vagyis a rendes büntetésen fölül járó ráadás gyanánt. — Indítvány a zsidókérdés megol­dására. A zsidókérdés, megoldása iránt Budváry László nemzetgyűlési képviselő in­dítványt nyújtott be a nemzetgyűléshez, mint­hogy a kormány kezdeményezését eddig hiába­ várta az országos közérdeklődés. Az indítvány 10 pontban foglalja össze azokat a törvényes intézkedéseket, amelyek meg­­teendők a zsidóság túlsúlyának megtörésére és a keresztény magyarság védelmére. A főbb intézkedések tekintetében a következő­ket javasolja: Magyarországon zsidó ne ve­hessen s ne bérelhessen ezután földbirtokot, a zsidók által haszonbérelt földbirtokok szer­ződése 1920 október 1-én hatályát veszitse, zsidók egynél több házat meg ne tarthassa­nak, többé zsidó Magyarországon letelepe­dési engedélyt s magyar honosságot ne kap­hasson, hivatalokban, iskolákban, közintéze­teknél a zsidók száma lélekszámuk arányá­hoz korlátoztassék, állami szállításokat zsi­dók ne kaphasssanak, újságok irányítói ne lehessenek, az összes álengedélyek revízió alá vétessenek zsidó tulajdonosaik szem­pontjából, fontos politikai megbízásokat zsi­dók ne kaphassanak, a nemzetellenes irá­nyító egyesületek feloszlattassanak, a kom­munizmus előidézésében vétkesek kivétel nélkül megbüntettessenek. Eszerint az ügy­gyel a nemzetgyűlésnek mihamarább foglal­koznia kell. — Végre ! Régóta rebesgetik már az ál­lamvasutak tarifaemelését. Meséltek 100 per­centes személyviteldijemelésről.­­ Az ilyen arányú emelés mesének bizonyult, mert a személy- és podgyászforgalomban a vitel­díjakat 200 százalékkal emelik, vagyis az eddigiek háromszorosát fizetjük. Munkások azonban kedvezményben részesülnek. Még különb lesz a dolog az áruforgalomban. Ott a dijak az eddigieknek négyszerese lesz. Az új­ hiteldijak az eddigi megállapodás szerint már augusztus 10-én életbe lépnek. Az eme­lést indokolja az államvasutak üzemi kiadá­sainak közismert hallatlan emelkedése, ame­lyekkel az eddigi viteldijak sehogysem voltak arányban, de még a szomszédos országok viteldijai is hasonlatlanul magasabbak, mint a mieink voltak. No, most talán le is főztük őket! — Gabonavásárlás Tiszántúlról. Most lévén a gabona beszerzésének legfőbb ideje, sokan gondolnak arra, hogy Tiszántúlról sze­reznek gabonát." Ehez a vásárláshoz a­ köz­­élelmezési hivatal gabona osztálya által ki­állított igazolvány szükséges, mellyel ellátat­lanságukat igazolják. Vásárolni és­, átszállí­tani csak 10 méter mázsát meg nem haladó mennyiséget lehet. Az ellátatlansági igazol­vány felmutatása mellett az ottani elsőfokú közigazgatási hatóság (polgármesteri, főszol­gabírói hivatal) köteles szállítási igazolványt adni. Aki a beszerzés e módjához folyamo­dik, az a városházán­ az 1. számú szobában kaphat olyan iratot, amelynek alapján az ellátatlansági igazolványt beszerezheti. Elő­ször tehát mindenesetre ezt az írást kell ki­váltani. — A dobolás és publikálás dija. A városi tanács a publikálás diját 30 szóig 60 fillérben, azonfelül 2 koronában, a ma­gánfelek dobolási díját pedig a piacon 5 ko­ronában, a piacon és az egész városban történő kidobolás esetén 8 koronában álla­pította meg. Ezzel végeszakadt az eddig ural­kodott bizonytalanságnak. Leghelyesebb a dobolás szövegét a tizedes­ őrmesternek át­adni, aki a kihirdetés tényleges megtörténtét is ellenőrzi.

Next