Czeglédi Hiradó, 1921 (3. évfolyam, 1-103. szám)

1921-01-16 / 5. szám

Czegléd, 1921. III. évfolyam, 5*ik szám. Vasárnap, január 16 CZEGLÉDI HÍRADÓ POLITIKAI LAP ■------1 MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER, SZERDÁN ÉS SZOMBATON DÉLUTÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: I. ker., Eötvös-tér, régi járásbirósági épület CS Felesfis szerkesztő: KOLOFONT JÓZSEF a——mb — Előfizetési dij: egész évre 100 K, félévre SO K, negyedévre 25 K. ‡›› Egyes szám ára 1 K i 3 i Nyittér garmond sora 10 K iáSi*AJ Képezzünk alapokat. Az új bevételi forrásokat megnyitó szabályrendeletek nemsokára életbe lépnek. Ezek egyik-másika igen számbavehető bevételt fog biztosítani a városnak. Egyelőre az a terv, hogy a bevételek a közjövedelmeket gyarapítják s a pótadók apasztására szolgálnak, vagyis nincs különleges rendeltetésük. Hogy azonban ez helyes-e, ahoz sok szó férhet. A város sok közintézménnyel adósa magának. A járványkórház felszerelése elkallódott. Közkórházunk nincs, ahelyett újat kell okvetlenül építeni és felszerelni, de addig is a régit valamennyire felszerelni. Színházról, kultúrházról egyelőre ne is beszéljünk. Ezek mind olyan közintézmények, amelyek létesítése nemcsak kötelesség, hanem már sürgős is. Arra, amíg a viszonyok javulnak, nem várhatunk, de azok változtával sem lesz megfelelő anyagi erőforrásunk. Erről kell tehát elsősorban gondoskodnunk. Az új bevételeket csak részben kellene a pótadók helyettesítésére fordítani, egy részét elkülönítve kezelni s abból egy megfelelő tőkét összehozni, nem ütköznék nagy nehézségekbe. Ki lehetne mondani, hogy pl. a városi illeték bevétele, illetve tiszta hozadéka külön alapba fektettessék s gyümölcsözőleg kezeltessék abból a célból, hogy amikor elegendő nagy lesz, abból a városi közkórházat építenék fel. Ha így járunk el, akkor biztosítjuk a kórház jövendő sorsát. Ez esetben bizonyosan lesz kórházunk, anélkül azonban azt alig remélhetjük. Ezen eljárás mellett nem is kell addig várnunk, míg a teljes szükséges összeg egybegyűlik, ha az építés megkezdhető, már hozzá lehet fogni a megvalósításhoz, mert a további kiadások egy bizonyos idő alatt okvetlenül fedezetet találnak, de fedezetet talál egy e célra esetleg felveendő kölcsön is — a biztos illetékben, melynek már akkorára az évi átlagos hozadéka is ismeretes lesz. Az állam is inkább támogatja a várost, ha azt látja, hogy itt egy biztos alap s komoly törekvés van. Ezen a módon össze lehetne hozni a járványkórház felszereléseit is, meg lehetne építeni a színházat s a kultúrházat. Ha másként nem, ilyen eljárással meg tudjuk oldani a különben megolthatatlannak látszó problémákat. oktatás kérdéséről. A szarvasmarhák fertőző betegségeiről, különös tekintettel a fenyegető keleti marhavészre, a ragadós tüdőlábra és a száj- és körömfájásra. A sertésbetegségekről, különös tekintettel a sertéspestisről és az Orbánéról. A baromfibetegségekről, különös tekintettel a baromfi-koleráról és a difteritiszről. — Konyhakertészetből a paradicsom nagyban való termesztéséről. Gyümölcskertészeti tudnivalók. Szőlészetből a szőlőtelepitési és a fiatal ültetvény fenntartási munkálatairól. A tőke alakítása és a szőlő termőre való metszése. A szőlő trágyázása. Méhészetből gyakorlati tudnivalók. A Gazdasági Egyesület egyelőre az itt felsorolt kérdésekről fog előadásokat tartatni. Amennyiben azonban az egyesület meghívására magasabb fokú tudományos intézetektől is érkeznek előadók, úgy ezeknek előadásait esetről esetre fogják közölni a hallgatósággal. Az előadásokra 500 hallgatási díj lefizetése ellenében be lehet iratkozni az egyesület irodájában, ahol bővebb felvilágosítás is nyerhető. Gazdasági előadások. A Gazdasági Egyesület által négy hétre tervezett sorozatos gazdasági előadások tegnap megkezdődtek. Előadások tartatnak a következő kérdésekről: Talajismeret. Termőföld,annak keletkezése, alkatrészei, tulajdonságai. A talajmivelési munkálatok. A különféle trágyaanyagok és trágyázási módok. A termesztendő növény megválasztása. A vetőmagról és annak vetésre leendő előkészítéséről. A vetési módok. A gabonafélék termesztése. A kukoricatermesztés. A burgonyatermesztés. Takarmányfélék termesztése. Az okszerű és belterjes gazdálkodásról. A határunkban is leghelyesebb vetésforgó beállításáról. A gazdasági számvitelről. A mezőgazdasági növényeink kártevői ellen való védekezésről. A mezőgazdasági szak HÍREK — Irredenta. Az ország szivében ma ölt testet az irredenta gondolat. Ma leplezik le az ország tiltakozásának ércalakjait a Szabadság téren. Ezen a napon minden igaz magyarnak szent fogadást kell tenni, hogy mindaddig, mig a Kárpátok ormán magyar nemzeti lobogó nem leng, mig vissza nem nyertük ősi határainkat, küzdeni fogunk kézzel és k észel s önerőkifejtés minden eszközével. Üldözött fajtestvéreinket, sem bérceinket sem folyóinkat nem hagyjuk, azokért minden áldozatra készek vagyunk s inkább meghalunk, de nem mondunk le soha. Ez a gondolat mindnyájunké s ezzel élünk, ezért dolgozunk — s érte ha kell, meg is halunk. — Házasság. Legifjabb Füle János gazdálkodó f. hó 16-án tartja esküvőjét özvegy Kernács Ferencné kedves leányával, Erzsikével. —Visszahelyezett segédtanfelügyelő. Kovács Gyula segédtanfelügyelőt visszahelyezték a kecskeméti kir. tanfelügyelőséghez előbb viselt állásába. Ezzel a segédtanfelügyelő ellen két év óta folytatott hajsza nyert befejezést, mely a meghurcolt tisztviselő szép elégtételnyerésével végződött. — Műkedvelő előadás. Az Iparos Ifjúság előadását közkívánatra ma este 7 órakor megismétlik a Városi Vigadóban. Az előadás méltán megérdemli a nagy érdeklődést. — Értekezlet. A gabonabeszolgáltatás megbeszélése céljából ma, vasárnap délelőtt 9 órakor a közgyűlési teremben értekezlet lesz. Minden termelő ott legyen s aki eddig közömbös vagy hanyag volt, az értekezleten megtudhatja, hogy miért kell beadni a gabonát s mire lehet elkészülve, ha tovább is húzódozik a dologtól. — Az ipartestületi dalkar segélyezése. A városi állandó bizottság elhatározta, hogy az ipartestületi Dalkar kiadásaihoz ebben az évben 15000 koronával járul, illetve a közgyűlésnek ily összegű segítség megszavazását javasolja. Ez az elhatározás mindenesetre nagy megértésre mutat. — Könyvtármegnyitás. Az Iparos Ifjúság könyvtára mai naptól újból a tagok rendelkezésére áll. — Ébredők! Egy éve múlt, hogy az Ébredő Magyarok Egyesülete városunkban kibontotta zászlaját. Az emberi ésszel szinte felmérhetetlen hatalmakkal mérte össze erejét : a vörös, bolseviki nemzetköziséggel, a szabadkőműves világinternacionáléval és az ezeket támogató zsidó világszolidaritással. Mindezen alvilági hatalmak együttes, támadásai sem tudták megdönteni az Ébredők erejét és vele együtt nemzetünket. Hogy középületeink ormain nemzetiszín zászló leng, azt nagy részben az Ébredőknek köszönheti az ország. Ma, 16-án délután 3 órakor a Városháza közgyűlési termében, két hónapos kényszerű szünet után első tagértekezletet tart az egyesület, melyen beszámolunk egyévi munkánkról. Az általános helyzetet a központ két leküldött szónoka fogja ismertetni. Nemzeti színekért, magyar fajunk uralmáért és Nagy-Magyarországért imádkozó testvéreink és bajtársaink legyetek mindnyájan ott, hogy minden erőnket összeszedve még nagyobb erővel és lelkesedéssel kezdhessük meg második harcos esztendőnket! Bizton számít jelenlétetekre a Vezetőség. — Lobogódisz. A városi tanács felhivja a lakosságot, hogy január 16-án házait s a középületeket lobogózza fel nemzeti zászlókkal az irredenta szobrok leleplezése alkalmából. — Az Ipartestületi Dalárda a róm. kath. egyház által február hó 1-én és 4-én a harangalap javára rendezendő estélyén több számmal közreműködik. — Vasárnapi munkaszünet. A belügyminiszter rendeletet adott ki, hogy a közigazgatási hivatalokban vasárnaponként az ügyeleti szolgálat kivételével minden munka szüneteljen , illetve ha a hivataltartás elkerülhetetlen, a hivatalos óra az istentisztelet idejével össze ne essék. Ez intézkedés célja az, hogy az elöljárók a vallásgyakorlatban is előljárjanak s ezáltal adatott meg nekik a mód arra, hogy templomba mehessenek. Régen kellett volna ! — Városi épületek. Hovatovább odajutunk, hogy a város épületeit arról lehet megismerni, hogy legrongyosabbak s az öszszes elhanyagolt magánépületek között vezetnek elhanyagoltságban. A háború alatt takarékosságból nem javíttattak semmit. Azonban már tovább várni nem lehet, mert most már itt-ott az átlag is sérül és romlik a gondozatlanság következtében. Ha nem is mindent, de valamit tenni kell e téren s el kell kezdeni a rendszeres javításokat. A költségek nagyok ugyan, de azok esésére egyelőre nem számíthatunk. — Menetrendváltozás. A czeglédi h. é. vasút menetrendje folyó hó 15-étől kezdve akként változik, hogy szombatonként a rendes vonatok (két vonatpár) közlekednek, szerdán pedig a forgalom szünetel. Az Újváros és Agyagbánya megállókat pedig beszüntetik. — Gabonagyűjtés. A közélelmezési minisztérium kiküldöttei megérkeztek, hogy számon vegyék az itteni gabonagyűjtési eredményeket. Sajnos még mindig vannak olyan termelők, akik az adógabonát sem szolgáltatták be. A gyűjtés tehát nálunk sem járt kellő eredményes. Most következik a requirálás s azt megelőző elszámolás. A gabonának pedig össze kell jönni, mert ellenkező esetben nagy bajok zúdulnak az országra. A kenyér az első, anélkül nincs élet, nincs rend, nincs vagyonbiztonság. Még nincs késő, még lehet s kell is pótolni az eddigi mulasztásokat. Minden termelőnek a saját érdeke, hogy beadja a köteles mennyiséget, s minden feleslegét.