Ceglédi Hirlap, 1942 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1942-01-03 / 1. szám
Cegléd, 1942. január 3. Ára 10 fillér. X. évfolyam, 1. szám. POLITIKAI LAP — MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER, SZOMBATON DÉLUTÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., ÁRPÁD-TÉR 5., EV. BAZÁRÉPÜLET. — TELEFON: 83. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Szerkesztésért felelős: GARAS JÓZSEF Előfizetési díj egy évre 4.80 P, jogi személyeknek 12.— P. Hirdetések díja: Apróhirdetés 10 szóig 80 f, minden további szó 4 f. Egyéb hirdetések díja hasábszélességben 6 f mm-ként. Ceglédi Szilveszter Hideg volt. A csillagok laztak. A vékony porhó alatt dideregve hallgatott a város. Az utcákon szokatlanul sokan járkáltak. A téli éjszaka különben épen olyan volt, mint a többi. A templom toronyórája elütötte az éjfélt, s ekkor egy pillanatra a villanyok elsápadtak, lehunyták egy láthatatlan kéz parancsára szempilláikat. A báltermek közönsége megállt, egy kicsit elborultak az arcok s a nagy idők sodrában forró kézcsókolások közepette elhangzott az első újévi köszöntő-kívánság. A cigány tusst húzott, majd elkezdte a Himnuszt játszani. A fényes termekből mint eget ostromló magyar kiáltás hangzott az ég felé : „Hozz reá víg esztendőt”. Azután elcsöndesedett minden, átléptünk az 1942-ik esztendőben jókedvvel, mosolyogva, csillogó arccal és csillogó lélekkel. A vérző földgolyó e kis városkájában szerényen és az időkhöz méltóan búcsúzott a közönség a megpróbáltatás évétől és megilletődött lélekkel állt meg az új esztendő ködös kárpit által eltakart titka előtt. Nehéz újévi gondolatok lebegtek a levegőben. A perc nagyszerűségében a családi házak összehajtó magyar szívei ér, az összejöveteli helyiségek nagy családjai is átérezték, hogy roskasztó hivatás vár reánk, s gyöngék a mi váltóink a hivatás terhének elhordozására. A selyem suhogók, a puccos viganók, a fehér kesztyűk és az aranyszandálok elmaradtak. Az idei bálokat utcai ruhában tartották és ez így volt rendjén. És íme kiderült az, hogy fényes ruha nélkül is egymásra találnak a lelkek és a külsőségek egyszerűségében sokkal jobban hasonlítanak egymáshoz a magyar családok, mint eddig bármikor, az esztendők során. Az idei feketefényű Szilveszterben a szónak, a dalnak, a hasonlatnak, az emberszívek verésének, az érzések feszültségének óriási akusztikája támadt. A jókívánságokat a félelem rövidítette meg, de ugyanakkor értelmük fénylő sugarát meg is hosszabbította szinte a végtelenségig. Arra gondoltunk mindannyian Szilveszter éjjelén, hogy ha már a jövő alakítása ki is esett hatáskörünkből s ha a vak végzet játékszerévé válunk is, mint sebzett galamb a tőr hegyen pihenjünk meg egy pillanatra s meresszük szemünket az örök magyar csillagokra, s a veszélyekre, amelyek fenyegetnek bennünket s amelyeket elkerülni szeretne maradék életösztönünk. Szent Szilveszter éjszakáján a legnagyobb magyar biztatás hangját hallottuk fölcsendülni, hogy lehet még remélni. A szilveszteri öröm és fojtogató bánat kettőssége közepette ez a nagy biztatás úgy szíven találta az embert, mint az árva tilinkószó a magános vándort a sötét éjszakában. A hidegben, a télben, a zeneszóban, a fehér asztalok otthonos varázskörében egy pillanatra szerettük volna szétlebbenteni a titkok súlyos függönyét s látni azt, hogy készít-e még a sors nekünk a vérző földgolyó e kis rózsaligetében, melyet Magyarországnak nevez a geográfia, ilyen boldog és ilyen kedves alkalmakat. Mert az idei Szilveszteren azért a szívek melegítettek és ha belső szaggatások és fájdalmak szorították is össze, mégis kizengett belőle, mint a megvakított madár szívéből a dal, a szeretet hangja. S lehet-e ennél nagyobb dolgot elképzelni ebben a hideg és fáradt magyar városban. Dr. Szomorú István: HETI KRÓNIKA A „Magyar Föld” című képes gazdaújság egyik legutóbbi számában Patonai Elek nagykőrösi gazda hosszabb cikket írt „A tanult, öntudatos, szervezett ifjúság a jövő reménysége” címen. Cikkében olyan fájó igazságokat érint, amelyek ceglédi problémák is. Cikkében többek között azt írja, hogy csak a szakiskolákban öntudatra ébredt ifjú magyar nemzedék, de ez is csak a szervezettség erejével vívhatja ki a jobb jövőt. " A református ifjúság Szilveszter estéjén a Gyülekezeti házban igen kedves és szép műsorkeretében búcsúzott az elmúlt esztendőtől. Az éjfélig tartó, igen változatos és ügyes összeállítású program az egybegyúrt nagyszámú közönség tetszését a legteljesebb mértékben kielégítette. * A város adófizető polgárai adófizetési kötelezettségüknek az elmúlt esztendőben a körülményekhez képest eleget tettek. Városházi körökből nyert értesülésünk szerint a kivetett adók 90 százaléka 1941. december végéig befolyt. * Kiránduló iskolásgyerekeinknek, de a felnőtteknek is kedves ismerőse volt a fővárosi állatkert örökké tornázó csimpánza, a Maxi, „aki” a héten hosszas szenvedés után bélhurutban elpusztult. A jó felfogású majom megtanult az állatkertben ember módjára étkezni, biciklizni, bukfencet hányni s ketrecében artistákat megszégyenítő mutatványokat végezni. A házi sertésvágások az elmúlt két hét alatt igen megszaporodtak. Naponta igen sok vágási engedélyt adnak ki a közellátási hivatalban. Volt olyan nap is, amikor mintegy kétszáz sertésvágási engedélyt adtak ki. * A ceglédi öreg takarék a Magyar általános Hitelbank fiókintézete lett. A hír a ceglédi közönséget nagyon meglepte és rövid idő alatt is igen sok találgatásra adott okot. A közönség méltán kíséri figyelemmel a bank sorsát, mert hiszen ez a bank volt városunkban az első és ennek a banknak a sikerei adtak ösztönzést városunkban további bankalapításokra. * Cegléd város testvérközségéből, Uzsokról jelenti egy kedves olvasónk, hogy ott már a hegyeket és völgyeket félméteres hó borítja s így igen kitűnő sílehetőségek vannak. A héten a hegyekből lezúduló hógörgeteg eltemette a pályaudvaron veszteglő vonatot, szerencsére azonban az utasokat még idejében ki tudták ásni a hó alól, úgyhogy a hózuhanásnak áldozata nem lett. * A hideg idő beköszöntött, de semmi hírt nem hallottunk eddig még arról, hogy mikor nyílik meg a városi jégpálya. * A nagykőrösi közéletezési hivatalban történt, de történhetett volna a ceglédiben is, az alábbi derűs eset: — Hány kilós a disznója, amit vágni akar? A bácsi habozás nélkül rávágja: — Azt hiszem, ötvennyolc vagyok. — De nem maga, hanem a disznója. — Ja, vagy úgy ... hát az is van vagy százhúsz. — Hány van? — Nincsen odahaza csak az az egy disznó a háznál.. velem együtt. Családok nincsenek. * Parázs verekedés színhelye volt Szilveszter éjszakáján a Kossuth-tér. Egy fiatal házaspár között került tettlegességre a sor, mivel a fiatal, csinos asszonyka az egyik bálban — a férj állítása szerint — nagyon kacéran viselkedett, akar az Országs Kép- és Családvédelmi Szövetség ? Sok szó esett már lapunk hasábjain is az Országos Nép- és Családvédelmi Szövetségről, amely városunkban is három hónap óta végzi a maga áldásos és sokirányú munkáját. Ez alatt a három hónap alatt városunkban tíz sokgyermekes családnak épült ház, megindult a nagy- és kisállat-akció, a napokban fafaragási tanfolyam indul. A szegény néposztály sok - sok tagja részesült segélyben, karácsonyi ajándékban, a ruhátlanokat igyekezett felruházni, a rászorulókat segíteni. Itt van hát az ideje annak, hogy néhány szóval megmagyarázzuk olvasóinknak, hogy mit is akar ez a Szövetség. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap létesítéséről szóló 1940 : XXIII. törvénycikkünk egy kiváló gondolkodónk megállapítása szerint István király óta a legbölcsebb és legszükségesebb magyar törvény. S a megállapításnak igaza van, mert kevés olyan intézkedés van ezeréves törvénytárunkban, amely a korszellem követelményeinek és a nemzeti társadalom igényeinek annyira megfelelő rendelkezéseket foglalna magában, mint ez. A törvény célja a társadalmi kiegyenlítődés elősegítése, továbbá a népesség szaporodásának előmozdítása. A törvény által új és modern országépítés kezdődik a leginkább támogatásra szoruló néprétegek gazdasági, erkölcsi és szellemi felemelése útján. Az új magyar társadalompolitika munkásai egyre több és több önálló egzisztenciát akarnak teremteni. Az Országos Nép- és Családvédelmi Szövetség tehát nem azt a szegényt hivatott kölcsönnel, vagy alamizsnaszerű juttatással segíteni, akinek szándékát boldog Isten bírja, hanem azt, aki a magyarságnak erkölcsi és szellemi értéktöbbletet jelent A juttatásban való részesítés már csak azért sem történhet a most letűnt korszak egyéniesítő lelkületének megfelelően benyújtott kérvények alapján a kérvényező vélt igény jogosultsága címén, s papírformák szerint Az alamizsnaosztás helyett a törvény értelmében a közösségnek kell a valóban érdemeseket és rászorulókat, a maga tárgyilagos értékítéletével felemelni és juttatásával önállósítani, szellemi megerősítésével és erkölcsi támogatásával pedig a nemzeti társadalom szerves egységébe beépíteni. Magyarság, nemzethűség, faji öntudat, becsület, szorgalom, törekvés és kötelesség teljesítés az a két követelmény, melynek alapján a nép- és családvédelem valóban az országépítés kezdetévé és különleges magyar kötelességgé válik. A törvény keretei között mód és alkalom nyílik a társadalom értékes elemeinek a felemelésére. Csak az értékes, megbízható és a nemzet egyetemes érdekei szerint is hasznos polgárok, illetve családok részesülhetnek nagyobb kedvezményekben és juttatásokban. Az önállósulás különös lehetőségét csak azok számára engedi meg a törvény, akik társadalom és a haza szempontjából az új magyar életközösségben határozott nyereséget jelenthetnek. Az egyének és családok felemelése által a magyar nemzet erősítése, gyarapítása, felfrissítése és nemesítése a cél. Az új honfoglalás nagy és nehéz munkáját, végzők fáradozását érdeklődő szeretettel kíséri az egész város közönsége. Kis Érdeklődés a város parlamentjük ülésén Cegléd megyei város képviselőtestülete 1941. december 29-én délelőtt rendes közgyűlést tartott, amelyen a képviselőtestületi tagok csak csekély számban vettek részt. A lefolyt esztendő utolsó közgyűlése mindössze egy óra hosszat tartott. A tárgysorozat letárgyalása során a közgyűlés tudomásul vette az alispán véghatározatát, melyben arról értesítette a várost, hogy az 1941. évi pótköltségvetést jóváhagyta. A katonai szolgálatra bevonult Horgos István adónyilvántartónak államszámviteli vizsgája letételére halasztást ad. A Végh Sándor-féle ház megvételéről szóló szerződést a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi. A ceglédi ipartestülettől a Kultúrpalota nagytermét haszonbérbe veszi a város a benne lévő berendezési tárgyakkal. Tekintettel arra, hogy a város tulajdonában van az egyik moziengedély, a város továbbra is a Kultúrpalotát bérli mozihelyiség céljaira. A szerződésben ki van kötve az, hogy a színháznak is használható helyiségben nyáron a színészek színielőadásokat tarthatnak. Törölte a közgyűlés a behajthatatlan villanyáramdíjakat és 641 pengő 47 fillér szintén behajthatatlan borfogyasztási adót. A számvevőség előterjesztésére elhatározta a közgyűlés, hogy a Belmajori gazdasággal kapcsolatos pénzügyeket a könynyebb kezelhetőség végett önálló alapként fogja kezelni. E tárggyal kapcsolatban több érdekes felszólalás hangzott el. Különösen Kádas Mihály, Várkonyi Ferenc és Csala István keltettek nagy hatást és megérdemelt, komoly figyelmet beszédeik során. Rámutattak valamennyien arra, hogy a belmajori gazdaságban épült szakirányú iskolát a város valósággal dédelgető szeretettel veszi körül, fejleszti, gyarapítja, mintagazdaságot létesített a ceglédi gazdaifjúságnak, amelyről az, sajnos, nem akar tudomást venni. Bár nem tartozott szorosan a tárgyhoz, mégis e tárggyal kapcsolatban említette meg Kádas Mihály azt, hogy városunkban is kellene gőzfürdőt csinálni. A polgármester válaszában kijelentette, hogy a mai idők a gőzfürdőépítésre nem alkalmasak. Legalább 200 ezer pengőbe kerülne a gőzfürdő, de nem lenne annyi a bevétele, hogy abból a felvett kölcsönt és a kamatokat le lehetne törleszteni. Ha csak 10 ezer pengőt jövedelmezne is a gőzfürdő, már érdemes lenne azt megépíteni. Bármennyire kívánja is Cegléd város közönségének egy része a gőzfürdőt, a pénzügyi nehézségek miatt azt egyelőre el kell halasztani jobb időkre. A közgyűlés elhatározza, hogy a belmajori gazdaságot önálló kezelésbe veszi és a haszonból a gazdaságot, illetve a gazdasági iskolát fejlesztik, a fennmaradó részből pedig alapot létesítenek az építendő gőzfürdő céljaira. -■ ~*~ rti -*• iiii— Széchenyi-naptár. A Széchenyi jubileummal kapcsolatban a Széchenyi Munkaközösség szép kiállítású naptárt hozott forgalomba, amely gazdag tartalmával, olvasnivalóinak előkelő és komoly felfogásánál fogva a leghasznosabb és legmaradandóbb értékű naptárak közé tartozik. A régi vásári kalendáriumok olcsó és silány szövege helyett végre egy igazi műveltségterjesztő és tanító naptárt adott a Széchenyi Munkaközösség az egyszerű naptárolvasó emberek kezébe. A naptárról azért is emlékezünk meg, mert az egyik terjedelmes és nívós cikket ceglédi ember, Sárkány József írta. A naptár ára 1.— P, kapható a Nagytrafikban. — Cukorjegyek osztása. A januári cukorjegyek osztása f. hó 8-án, csütörtökön a szokott helyeken történik, kivéve a VIIi. kerületet, ahol 9-én, pénteken lesz, szintén a szokott helyen. Ceglédi utakra: flAilfvill 1 »IaC Saját «vértmányú, Használt gépeket l| könnyűhajtású, IIi ceglédi kerékpárt jj műs z e r és z 15 ti kitűnő minödésű II mm nswBOHmnHH Cegléd, Körösiut 3. sz. kerékpárok £B9lV9I^BICS^Ér^