Ceglédi Keresztény Ujság, 1924. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-05-04 / 18. szám

A Jegybank nemzeti jellege. A Magyar Nemzeti Bank alapítására vonatkozó törvény régi magyar politikai álmok, történelmi pártok évtizedes cél­kitűzését valósította meg úgy, hogy az új alakulás az egykor függetlenségéért harcoló magyarságnak beteljesedett vá­gyaként önállóságunknak és állami szu­­verenitásunknak is gazdasági kifejezője lesz. Ezért minden magyar embert öröm­­mel kell hogy eltöltsön annak tudata, hogy Magyarországnak immár törvény­ben biztosított önálló nemzeti jegybankja van, melyet a nemzet áldozatkészsége, a a társadalom egészének összetartása és egységes elhatározása hoz össze. S mint­hogy a törvény is így tervezi, az ország is így akarja, azoknak az egyeseknek, akik vagyonfölöslegüket a nemes célra összeadják, közös törekvése bizonyára abban domborodik ki, hogy e banknak nemzeti jellege minden időkre biztosít­tassák. Kétség nem fér hozzá, hogy a kormánynak magának is ez az intenciója s aki azt elferdíteni törekszik, vagy párt­­politikai szempontból félremagyarázza, az meghamisítja az ország lakossága előtt a magyar nemzeti bank céljait és alapítá­­sának eredeti okait. S minthogy a nem­zeti jelleg kifejezésre juttatása és bizto­sítása volt a jegybank létrehozásának alapgondolata, önmagától értetődik, hogy a kormány a jegybankalapításban való részvényjegyzést az ország lakosságának egész egyetemére kontemplálta, vagyis arra törekszik, hogy ne érdekeltségek szerint számarányban, hanem szabad le­hetőséggel mindenki részére adja meg a módot, hogy részt vegyen a nemzeti bank érc-, illetve nemesvaluta alapjának ösz­­szahordásában. Az állam azt akarja, hogy kereskede­lem, ipar, pénzpiac és mezőgazdaság egyaránt részt vegyen a hazafias munká­ban és mindenki osztálykülönbség nélkül, tagja lehessen az újjáépítés művének. Esze ágában sincs a kormányzatnak, hogy a jegybank részvényeinek akár egy kis töredékét is a külföld kezébe adja, bárha ez a gondolat éppenséggel nem járna a bankalapítás nemzeti karakteré­nek megcsorbításával, hiszen a külföldi tőkések közül úgyis azok vennének részt a magyar nemzeti bank megteremtésé­ben, akik bíznak a magyar termőerő ér­tékes voltában és bíznak Magyarország életképes jövőjében. A külföldi pénz rész­vétele csak növelhetné a világ pénzpia­cainak szemében a magyar hitelképes­séget, de ismételjük, szó sincs róla, hogy a részvényjegyzésből a külföldnek is szántunk volna valamit. Ez csak abban az esetben következnék be, ha — ne adja úgy az isten — a magyar társada­lom nem bizonyulna eléggé áldozatkész­nek és magabizónak ahoz, hogy egyedül s képes összehozni a szükséges arany­fedezetet. Egy pillanatra sem hihetjük, hogy az ország népe úgy meggyöngülne elhatározásában s áldozatkészsége any­­nyira erőtlennek bizonyulna, mert hiszen az állam polgáraiban, kezdve a legsze­gényebbtől egész a leggazdagabbakig, mindenkiben él az öntudat és lüktet a hazafiságnak olyan kötelességérzete, mely biztosítani fogja, hogy a rég óhajtott nemzeti eszmény, az önálló magyar jegy­bank nemzeti karaktere, nemzeti struktú­rája biztosíttassék. Nem szorulhat tehát háttérbe, sem a gazdatársadalom, sem a gazdatársadalom, sem az ipari és keres­kedelmi világ, sem az önkéntes adakozó egyén, ha tétovázás nélkül siet a nem­zeti bank alapításában való részvételben, mert minden irányú gazdasági faktor úgy jut méltó képviselethez a jegybank irányításában, ahogy azt az egyes té­nyező áldozatkészsége meghatározza. Vasárnap Czegléd, 1924. május 4 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sárik Gyula könyvkereskedése Czegléd, Rákóczi-ut 6 sz. POLITIKAI HETILAP Főszerkesztő: TÖRTELI LAJOS Szerkesztő: PAP GÉZA Előfizetési díj: negyedévre 10000 korona Nyilttér soronként 3000 korona Lapunk mai száma 6 oldal, ára : 1000 kor. ; Ára: 1000 K 18. szám. V. évf. * '-jv \'—a -ára: 1000 Kf Hercz Jenőt 8 évi fegyházra ítélték. Mindenki előtt ismeretes a liliomtiporó zsidó legény erőszakos merénylete két fiatal leánnyal szemben, — amiért most felelt a kecskeméti törvényszék előtt. — A tárgyalás május 1-én pont 10 órakor vette kezdetét, Here Jenőt szu­­ronyos fegyőr kísérte a tárgyaló terembe, ki­nek borotválatlan arca, rongyos öltözéke visz­­szatetszést keltett a hallgatóság előtt. A tárgya­lást Ágh tanács­elnök vezette. A törvényszéki elnök kérdéseire sokszor zokogva adta meg a választ, a tanúk előadták, hogy Hercz Jenő több ízben cukorral csalogatott üzletébe fiatal 12—14 éves leányokat és olyankor mindig alsóruhába volt öltözve, úgy szintén B. Mária 13 éves le­ánnyal több ízben viszonya volt, T. R. 12 éves leányt pedig megkötözte és a pult alá fektette, kiknek kiabálására a zárt üzlet ajtót a rendőr zörgetésére csak nagy nehezen nyitotta fel.­­ Hercz Jenőt akkor a rendőr tényleg alsóruhába találta. A tanuk vallomása után Hercz Jenő zokogva ismerte be szörnyű bűnét, azonban védekezé­sül felhozta, hogy nem tudja, hogy került a fiatal leány hozzá, sőt arra sem emlékezett, hogy hogyan került ő alsó ruhába, azonban B. M. 13 éves leánnyal már több ízben vi­szonya volt és pénzt is adott neki, így a le­ány maga kínálta neki magát, ő pedig a tör­vényt nem tudja, hogy az bűnt képezhet, így magát bűnösnek nem érezheti és kéri szaba­don bocsájtását. A törvényszék az ügyész vádbeszéde után megállapítja Hercz Jenő bűnét, megállapítja azt is, hogy ép­elméjű, mert Czegléden a részvé­nyek nagy részét ő közvetítette és ő általa ada­tott is el, már pedig a minden nap más árfo­lyamokat érő részvények eladásához ép­ülnie kell. Figyelembe vették büntetlen elő­életét és beismerését, ezért 8 évi fegyházra ítélte, melybe a vizsgálati időt beszámították, az ítélet kihir­detése után úgy a védő mint a zokogó Hercz Jenő fellebbeztek s kérték elme állapotának megvizsgálását s több tanú megidézését. Az íté­let után a fegyveres fegyőr Hercz Jenőt ismét cellájába kisérte. Aller képes családi lapja tele szenzációs képekkel Sárik Gyula üzletében kapható, ára 5000 K.

Next