Ceglédi Keresztény Ujság, 1924. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1924-05-04 / 18. szám
A Jegybank nemzeti jellege. A Magyar Nemzeti Bank alapítására vonatkozó törvény régi magyar politikai álmok, történelmi pártok évtizedes célkitűzését valósította meg úgy, hogy az új alakulás az egykor függetlenségéért harcoló magyarságnak beteljesedett vágyaként önállóságunknak és állami szuverenitásunknak is gazdasági kifejezője lesz. Ezért minden magyar embert örömmel kell hogy eltöltsön annak tudata, hogy Magyarországnak immár törvényben biztosított önálló nemzeti jegybankja van, melyet a nemzet áldozatkészsége, a a társadalom egészének összetartása és egységes elhatározása hoz össze. S minthogy a törvény is így tervezi, az ország is így akarja, azoknak az egyeseknek, akik vagyonfölöslegüket a nemes célra összeadják, közös törekvése bizonyára abban domborodik ki, hogy e banknak nemzeti jellege minden időkre biztosíttassák. Kétség nem fér hozzá, hogy a kormánynak magának is ez az intenciója s aki azt elferdíteni törekszik, vagy pártpolitikai szempontból félremagyarázza, az meghamisítja az ország lakossága előtt a magyar nemzeti bank céljait és alapításának eredeti okait. S minthogy a nemzeti jelleg kifejezésre juttatása és biztosítása volt a jegybank létrehozásának alapgondolata, önmagától értetődik, hogy a kormány a jegybankalapításban való részvényjegyzést az ország lakosságának egész egyetemére kontemplálta, vagyis arra törekszik, hogy ne érdekeltségek szerint számarányban, hanem szabad lehetőséggel mindenki részére adja meg a módot, hogy részt vegyen a nemzeti bank érc-, illetve nemesvaluta alapjának öszszahordásában. Az állam azt akarja, hogy kereskedelem, ipar, pénzpiac és mezőgazdaság egyaránt részt vegyen a hazafias munkában és mindenki osztálykülönbség nélkül, tagja lehessen az újjáépítés művének. Esze ágában sincs a kormányzatnak, hogy a jegybank részvényeinek akár egy kis töredékét is a külföld kezébe adja, bárha ez a gondolat éppenséggel nem járna a bankalapítás nemzeti karakterének megcsorbításával, hiszen a külföldi tőkések közül úgyis azok vennének részt a magyar nemzeti bank megteremtésében, akik bíznak a magyar termőerő értékes voltában és bíznak Magyarország életképes jövőjében. A külföldi pénz részvétele csak növelhetné a világ pénzpiacainak szemében a magyar hitelképességet, de ismételjük, szó sincs róla, hogy a részvényjegyzésből a külföldnek is szántunk volna valamit. Ez csak abban az esetben következnék be, ha — ne adja úgy az isten — a magyar társadalom nem bizonyulna eléggé áldozatkésznek és magabizónak ahoz, hogy egyedül s képes összehozni a szükséges aranyfedezetet. Egy pillanatra sem hihetjük, hogy az ország népe úgy meggyöngülne elhatározásában s áldozatkészsége anynyira erőtlennek bizonyulna, mert hiszen az állam polgáraiban, kezdve a legszegényebbtől egész a leggazdagabbakig, mindenkiben él az öntudat és lüktet a hazafiságnak olyan kötelességérzete, mely biztosítani fogja, hogy a rég óhajtott nemzeti eszmény, az önálló magyar jegybank nemzeti karaktere, nemzeti struktúrája biztosíttassék. Nem szorulhat tehát háttérbe, sem a gazdatársadalom, sem a gazdatársadalom, sem az ipari és kereskedelmi világ, sem az önkéntes adakozó egyén, ha tétovázás nélkül siet a nemzeti bank alapításában való részvételben, mert minden irányú gazdasági faktor úgy jut méltó képviselethez a jegybank irányításában, ahogy azt az egyes tényező áldozatkészsége meghatározza. Vasárnap Czegléd, 1924. május 4 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sárik Gyula könyvkereskedése Czegléd, Rákóczi-ut 6 sz. POLITIKAI HETILAP Főszerkesztő: TÖRTELI LAJOS Szerkesztő: PAP GÉZA Előfizetési díj: negyedévre 10000 korona Nyilttér soronként 3000 korona Lapunk mai száma 6 oldal, ára : 1000 kor. ; Ára: 1000 K 18. szám. V. évf. * '-jv \'—a -ára: 1000 Kf Hercz Jenőt 8 évi fegyházra ítélték. Mindenki előtt ismeretes a liliomtiporó zsidó legény erőszakos merénylete két fiatal leánnyal szemben, — amiért most felelt a kecskeméti törvényszék előtt. — A tárgyalás május 1-én pont 10 órakor vette kezdetét, Here Jenőt szuronyos fegyőr kísérte a tárgyaló terembe, kinek borotválatlan arca, rongyos öltözéke viszszatetszést keltett a hallgatóság előtt. A tárgyalást Ágh tanácselnök vezette. A törvényszéki elnök kérdéseire sokszor zokogva adta meg a választ, a tanúk előadták, hogy Hercz Jenő több ízben cukorral csalogatott üzletébe fiatal 12—14 éves leányokat és olyankor mindig alsóruhába volt öltözve, úgy szintén B. Mária 13 éves leánnyal több ízben viszonya volt, T. R. 12 éves leányt pedig megkötözte és a pult alá fektette, kiknek kiabálására a zárt üzlet ajtót a rendőr zörgetésére csak nagy nehezen nyitotta fel. Hercz Jenőt akkor a rendőr tényleg alsóruhába találta. A tanuk vallomása után Hercz Jenő zokogva ismerte be szörnyű bűnét, azonban védekezésül felhozta, hogy nem tudja, hogy került a fiatal leány hozzá, sőt arra sem emlékezett, hogy hogyan került ő alsó ruhába, azonban B. M. 13 éves leánnyal már több ízben viszonya volt és pénzt is adott neki, így a leány maga kínálta neki magát, ő pedig a törvényt nem tudja, hogy az bűnt képezhet, így magát bűnösnek nem érezheti és kéri szabadon bocsájtását. A törvényszék az ügyész vádbeszéde után megállapítja Hercz Jenő bűnét, megállapítja azt is, hogy épelméjű, mert Czegléden a részvények nagy részét ő közvetítette és ő általa adatott is el, már pedig a minden nap más árfolyamokat érő részvények eladásához épülnie kell. Figyelembe vették büntetlen előéletét és beismerését, ezért 8 évi fegyházra ítélte, melybe a vizsgálati időt beszámították, az ítélet kihirdetése után úgy a védő mint a zokogó Hercz Jenő fellebbeztek s kérték elme állapotának megvizsgálását s több tanú megidézését. Az ítélet után a fegyveres fegyőr Hercz Jenőt ismét cellájába kisérte. Aller képes családi lapja tele szenzációs képekkel Sárik Gyula üzletében kapható, ára 5000 K.