Ceglédi Keresztény Ujság, 1926. július-december (7. évfolyam, 27-50. szám)
1926-07-04 / 27. szám
Czegléd, 1926 július 4. Ára 2030 kor. Vasárnap 27. sz. Vil. év** Czegléd és Vidéke Egyesült Kisgazda, Földmives és Polgári Párt többségének hivatalos lapja. Iparosok és Kereskedők hirdetési közlönye szerkesztőség és kiadóhivatal. Sárik Gyula könyvkereskedése Czegléd. Rákóczi-ut 6 sz. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos SÁRIK GYULA Előfizetési díj: negyedévre 20000 koron Apróhirdetés 3000 korona Nyílttér soronként 5000 korona Nem felejtünk el... Nagyon megható volt látnunk Magyarország miniszterelnökét, amikor a héten megjelentek nála különböző vármegyék, járások, községek küldöttségei, hogy kö 'zöntsék őt, mint díszpolgárukat. Meglátó volt azért is, mert önkéntelenül is i ■szébe jutott mindenkinek, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök minden emberi erőt próbára tevő, felülmúló munkát égez öt év óta s hogy ennek a hihetetlen munkaerőnek, észnek, államférfim böl- •sességnek, energiának hordozója egy aránylag gyengébbnek látszó külső, fizikai tervezet. — Megható volt azért is, mert észre kellett vennünk akarva nem akarva, s hogy ennek az óriási felelősséget viselő, nézhetetlen sok és nagy gondu embernek nemcsak esze, nemcsak acélidegzete, hanem szinte gyermekiesen őszintén érzőeleg, puha, jó szíve is van. Mikor a konor realitásnak érzékenységet nem ismerő s nem tűrő kérlelhetetlen államférfa igazságait tökéletes logikai kristályosodással kiformálódva hallottuk ajkáról, óságos s bizony sokszor nem ok nélkül ásó szivének hűséges, szinte beszédes tükrében , szemeiben ott rezgett csendes, finom szerénységgel az igazi nagy érzések könnycseppje is. Lehetetlen volt meg nem szeretni ezt a nagyon szerény, ezt a közvetlen, minden póz nélküli magyar embert. Az, ami elfogott bennünket, ami uralkodóvá, tudatossá vált bennünk, már nemcsak a tisztelet, nemcsak a hódolat, hanem ezeknél sokkal értékesebb, sokkal nagyobb, magasztosabb, igazibb érzés volt: a szeretet. Úgy szerettük volna átölelni, szivünkhöz szorítani ezt az embert s megmondani neki : Ne félj, ne aggódj gróf Bethlen István, mi soha, soha el nem hagyunk Téged! TÁRCA Bizalmas részletek a nagy visszavonulásból. Irta: B. J. főhadnagy. Az olaszországi visszavonulás alatt, 1918 november 1-én éjjel 10 óra körül holtra áradva, felhólyagzott lábait alig vonzolva érkezett meg az 168. zászlóalj a Bagliamentó folyón túl 5 km-re eső Caarsa városba. Minden ház zsúfolva a beszállásolt katonákkal ; tüzérség, trón, az uteán táborozott. Oka volt ennek a túlzsuáltságnak azon körülmény, hogy itt, iletve Codroipónál volt a mintegy 2 km. Hosszú Tagliamentó-hidak egyike (kettő mit), amelyen a Piave hadsereg nagy récénekvisszavonulása erős éjjel-nappali orgalommal lebonyolódott és amely így annak a különös szerencsének örvendheett, hogy állandóan az egyesült entente repülők felügyelete alatt állott. Egyebeken a visszavonulás rendes képe, ha nem mutatkoztak volna már egyes csapatoknál a felbomlás jelei, Isten tudja mi módon, — állítólag repülőgépen — (saját vagy ellenséges), itt már megjelentek az Estinek forradalmi frázisoktól csepegő cikkei, amelyek és a »Hinterland« szabottálása folytán a még oly csekély utánpótlások (élelmiszer, ruházat), elmaradása — egyáltalában nem járultak hozzá a harci kedv fokozásához. Nehezen mégis elszállásoltuk magunkat, ekkor azonban — mint állandóan — a konyhával voltak még bajok, amely ismeretlen helyen tartózkodott. Ilyenformán azután rendelet jött, hogy a legénység elköltheti az utolsó konservát, vacsora, illetve ebéd gyanánt visszamenőleg. Az avatatlanok kedvéért itt megjegyzem, hogy ez a konzerva — már csak hiú, ábrándos emlékekben létezett, így azután e sorok írója is nyárson sült kukoricacsöveket vacsorázott, ami után mindenkit majdnem ülőhelyében elnyomott az álom. Egyszer csak aztán 1—2 órai alvás után »csendes riadót« avizál a zászlóalj küldönc. A századok lehetőleg csendben sorakoznak az utcán. A sötétben egyesek nem hízelgően nyilatkoznak az egyesült olasz-angolokról, mások tudni vélik, hogy az új front itt fog kialakulni a Tagliamentó mentén. A legtöbbjét azonban semmi sem érdekli már. Az elnyűtt, elcsigázott, rongyos magyarok meredten bámulnak a sötétbe, alig védekezve az elalvás ellen. A zászlóalj parancsnok ur a tiszt urakat hivatja. Röviden vázolja a helyzetet ami nem épen a legkedvezőbb és kiadja a rendelkezéseket, mely szerint az előbb említett átkelő védelmére, illetve a visszavonulás zavartalan biztosítására már itt — 5 km-rel előbb tábori örsvonalat rendezünk be. A főörs San Giovanniban, a tábori orsók 1—6-ig számozva a városon kívül félköralakban — nagyjában egy megrongált vasútvonal mentén, amelyet éjféli 12 óráig, (nov. 2-án) feltétlenül tartani kell. Az orsók lehetőleg még a vasútvonal előtt foglaljanak állást, hátrább ne ! Pontosan megjelöli (térképen) minden őrs felállítási helyét, figyelmeztet a még visszavonulást kereső saját csapatokra, nemkülönben a feladat fontosságára, azután jelszó, jelhang és »Altmarsch meine Herren!« A 3. számú táboriörs két raj (egyik a derék rohamjárőröm), és egy kézi géppuska alólírt parancsnoksága alatt az egyik vasúti őrház és átjáróhoz Milyen esetben engedik el a földadót. Aratások ideje előtt, azt hisszük, időszerű lesz olvasóinkkal azokat a törvényes rendelkezéseket ismertettni, amelyek a földadónak az elemi csapások esetén való elengedésre, vagy mérséklésre vonatkoznak. . .«. Elemi csapások a földbirtoknál általában jégeső, árvíz, tűz, rovarkár és növénybetegségek. — A szántóföldeknél : a fagy, földárja által okozott belvíz, olyan tartós szárazság, mely összefüggő nagyobb földterületeken a termést úgy és olyan időben semmisíti meg, hogy az illető földek abban az évben újabb bevezetéssel jövedelmmezővé nem tehetők, a rozsda- és a burgonyavész, hőütés és mezei egerek által nagyobb összefüggő területeken okozott károk. — A szőlőknél : filoxéra, peronoszpora, penészek, molyok, és rovarok által nem csupán szórványosan egyes tőkéken, hanem a szőlőbirtok valamely területrészén okozott károk és fagykárok - w.w. ,v*-i a Au-A tartós szárazság, rovarok és növénybetegségek által szántóföldeken okozott károkat rendszerint a termés letakarítási idejének kezdetét megelőzőleg , legalább 12 nappal, a rovarok által a szőlőkben okozott károkat augusztus 15-ig, a peronoszpóra által okozott károkat pedig augusztus 31-ig kell bejelenteni. Ha a peronoszpóra által okozott kár ezen határidő után lesz olyan terjedelmű, hogy adóelengedésre igényt nyújt, ez a kár később is bejelenthető. A kisbirtokosnak azonban az illetékes szőlészeti, vagy gazdasági felügyelő által kiállított és a bejelentéshez csatolt hivatalos bizonyítvánnyal igazolni kell, hogy a pusztítás későbbi időpontban következett be. Ekkor a bejelentést a bizonyítványban a pusztítás idejéül megjelölt időpontot követő nyolc napon belül kell beadni.