Ceglédi Kisgazda, 1925 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1925-01-03 / 1. szám

2. oldal CZEGLÉDI KISGAZDA 1 -fő szám Adófelszólamlási bizottság. Nincsen adófizető, aki ezt a bizottságot ne ismerné. Ez a háborús törvények szüle­ménye, amely az adótörvények keretén belül az adózók panaszait bírálja el. A törvény vagy rendelet intenciója az volt, hogy az adó­zókra a pénzügyigazgatóság tévedésből kive­tett magas adóit mérsékelje, illetve helyes­bítse. Erősen hangoztatjuk, hogy mérsékelje. Mert ha annak felemelése volna kötelessége,­­ akkor a bizottságot a pénzügyigazgatóság mindig már az adókivetésnél venné igénybe és nem utólag a panaszoknál. Azonban ehelyett mit csinál sok helyen a felszólamlási bizottság? Legelőször nin­csenek a bizottsági tagok kitanítva jól a min­denkori adótörvények rendelkezéseire. Azon­kívül olyan tapasztalataink vannak, hogy a bizottság azon tagja, aki foglalkozásra nézve nem azonos az adózóval, az összes adókat arra szeretné nyomni. Tehát a kereskedő a gazdákra, a gazda a kereskedőkre, így az egész kivetés egy egészségtelen és igazság­talan túlbuzgóság Még az is közrejátszik a mérlegelésnél, hogy ki szerzett életében több vagyont a bizottság tagjainál. Most, mint a Pesti Hírlap dec. 24-iki számában olvassuk, a közigazgatási bizottság igen sok megfeleb­­bezett kényszerkölcsönkivetést visszautasít a felszólamlási bizottsághoz, mivel azok kive­tése nem a törvény értelme szerint volt végre­hajtva. Ez a cikk világosan mondja azt, hogy „a kölcsön alapját, tehát azt a jövedelem- és va­gyonadót kell megállapítani, melyet az 1923. évre a rendes kivetési eljárás alapján kivethettek". Azonban, hogy ez figyelmen kívül lett hagyva, már mi tudtuk az adótárgyalások során, melyre többen hivatkoztunk is már akkor. Kiváncsiak vagyunk, hogy hányan lehetnek nálunk is ilyen téves kivetéssel terhelve ? És hogy a mi felszólamlási bizottságunk ho­gyan reparálja azt ki ? És még inkább kiván­csiak vagyunk arra, hogy levonja-e a bizott­ság a konzekvenciát magára nézve ? Mivel a törvény nemtudása senkit nem mentesít az adózó polgárokból sem, hát még egy bizott­ságot hogy mentesíthetne ! De ezenkívül van még itt a czeglédi adó­felszólamlási bizottság összetételében egy igen nagy hiba, hogy tagjainak nagy része túl van azon a korhatáron, amely alkalmassá teszi az embert a tökéletes és helyes bíráló­­képességre. Ez a bizottság úgy az adózók, mint az állam rendkívül nagy anyagi érde­keinek összeegyeztetése felett ítélkezik, mely tökéletes és teljesen kifogástalan munkát kellene hogy végezzen. Azonban a mi bi­zottságunk összeállításánál fogva erre kép­telen. Ezért úgy az adózók, mint az állam érdekében kérjük az arra hivatottakat, hogy a bizottságot arra alkalmas, munkaképes férfiakból állítsák újból össze. — Aranyértékben való biztosítást kö­tünk betörés-, tűz- és életben. Eddig fennálló kötvényeket átírjuk aranyértékre, ami által a biztosított felek megkiméltetnek a pénz ér­tékváltozása folytán előálló változásoktól. Bővebbet a Gazdasági Egyesületben. — „Útmutatás a közlegelők fenntartása, megjavítása, gondozása és rendszeres hasz­nálatáról“ címmel jelent meg egy füzetecske a napokban. Akiknek közük van a közlege­lőkhöz, sokat tanulhatnak belőle. — Thanaton a Gazdasági Egyesületben kilónként is kapható. A Gazdasági Egyesület csak a tagjainak árusít. H4 R_e K Újévi jókívánság Ez új évben azt kívánjuk a czeglédi gazdáknak, ne akadjon sehol párja jófajta búzájának. A műtrágya jó hatása olyan feltűnő legyen, hogy hombárja mindenkinek padlásaljig megteljen. A szőlője a homokon olyan bő termést adjon, hogy hordója a kádárnak egytől-egyig elfogyjon. A legelőn jó fa nőjjön, széna teremjen bőven, s ha „Futort“ is kap tehene, lesz majd teje bőviben. Vész a sertést ne pusztítsa, oltassuk be időben, igy lesz minden háznál elég zsírozó a bödönben. Lovakra jó idő járjon, lássunk lakzit eleget, röpítsék úgy a menyasszonyt, mint szélvész a felleget. Tyúk, pulyka, lúd szaporodjék környékén a tanyának, igy lesz haszna mindenkinek, gazdának s a hazának. Adjon Isten jövedelmet adófizetésre is, ne legyen gondterhes napjuk , jusson is, maradjon is. V. — Eljegyzg. Csordás Mihály városi al­jegyző eljegyezte Morvay Vilma úrleányt. Gratulálunk. — Személyi hir. Az ország talpraállítá­­sával párhuzamosan haladó tisztviselői lét­számcsökkentésekkel kapcsolatban a 4 év óta működő fiatal államrendőrségünk 3 tiszt­viselője távozott hivatalától f. hó l.-ével. Pártatlan, úri modoráról híres dr. Papp Vil­mos r. fogalmazót és Schrank detektívet végkielégítéssel, mig Regdán Ferenc detektiv­­főfelügyelőt id. nyugdíjazással bocsájtotta új életre a m. kir. belügyminiszter. — Eljegyzés: Dr. Uhlyarik János monori járás szolgabirája eljegyezte Szarka Györgyi­két, Apagyi József postafelügyelő nevelt le­ányát. — Tiltakozás az osztrák forgalmiadó-­­ rendszer behozatala ellen. A Duna-Tiszaközi­­ Mezőgazdasági Kamara igazgatóválasztm­ánya december hó 16-án tartott ülésén dr. Gesz­­telyi Nagy László igazgató előterjesztése alapján tiltakozott a kereskedelmi és ipari köröknek azon törekvése ellen, hogy az osztrák forgalmiadó rendszert kívánják itt életbeléptetni. Ez ugyanis a magyar mező­­gazdaságnak újabb adóterhet jelentene, mi­után a földbirtokra az átalány összegben volna kivetve a kataszteri tiszta jövedelem­­ alapján. Mivel pedig ma a gazdaközönség, s mint őstermelő az őstermelői igazolvány­­ alapján forgalmiadómentességet élvez és mi-­­­után a gazdaközönség a legnagyobb fogyasz-­­ tórétege az országnak, úgyis igen sok forgal- l miadót fizet, az igazgatóválasztmány tiltako-­­ zását fejezte ki a törekvés ellen és felirattal­­ fordult ez ügyben az Országos Mezőgazda-­­­sági Kamara útján a földmivelésügyi kor­mányhoz.­­ — A sorozatos gazdasági előadások a­­ hét folyamán a következők: Január 6-án, 1 i "kedden délután 5 órakor Váróczy József ad­­ elő a talaj tápanyagszükségletéről és trágyá­zásáról, 8-án, csütörtökön pedig Szabó Károly a szőlőkezelésről tart előadást, különös tekintettel metszésnél a „Kosztka“-rendszerre, továbbá a válogatás szükségességére, a moly elleni védekezésre. Azonkívül bemutatja elő­adó a saját találmányú permetező szitáját, melynek alkalmazásával másfélszeres munka érhető el. Bemutatja a szintén maga által átalakított permetezőszóró gyászait, amely egy negyedrész anyag megtakarítása mellett­­ még tökéletesebb munkát eredményez. — * Tekintve a szőlőmunka amúgy is költséges voltát, előadónak a fent említett különféle újításai igen sok hallgatót fognak vonzani az­­ előadásra. — Január 10-én, szombaton dé­u 5 órakor Váróczy Mihály mondja el gyakor­lati tapasztalatait a gabonafélék termeléséről. A tanulmányosnak ígérkező előadásra minél nagyobb számban jöjjenek el a gazdatársak. — Férfikar-pályázat. A „Czeglédi Ipar­­testületi Dalkar jeligés férfikar-pályázatára beérkezett 205 pályamű közül a bírálóbizott­ság egyhangúlag Révfi Géza — Veszprém — ismert nevű zeneszerző „Magyarország“ jel­igéjű férfikarának ítélte oda a kitűzött 6 má­zsa búza pályadíjat. A bírálóbizottság által felvett jegyzőkönyv a következő: „Alulírott bírálóbizottsági tagok előzetes alapos vizs­gálat után megdöbbenéssel állapították meg a beérkezett pályamunkák nagyobb részénél a legaggályosabb dilettantizmust, mely min­den tanulás, hozzáértés és képesség nélkül, csupán merészségében és a szerencsében bízva, keresi az érvényesülést, kompromit­tálva­ ezzel a zeneművészet és a magyar kultúra magasabbrendű céljait. Ezzel szem­ben a bizottság azt is megállapította, hogy a figyelemre és komoly elbírálásra érdemes művek között a következők emelkednek ki: „Vederémó“, „Nem veszhet el.. .“, „Iparos fia“, „Dalt, magyar dalt !“ és „Népiesség“ jeligéjű pályamunkák. Zenei nívó, jó hang­zás és pályázati feltételeknek való megfele­lés szempontjából az előző csoporton felüli­nek s ezért dicséretre méltónak találta a bizottság : „Ahány fő, annyi gondolat“, „Zeng­jen a dal“, „Fegyverneki puszta“, „ Acélkarral“ és „Hazám“ jeligéjű műveket. A bírálóbizott­ság egyhangú határozozata szerint pályázati feltételeknek csak „Magyarország“ jeligéjű mű felel meg, ezért a bizottság a kitűzött pályadíjjal ennek a pályaműnek megjutalma­­zását ajánlja. Demény Dezső s. k., Harmat Arthur s. k. és Szeghő Sándor s. k. — Előfizetési felhívás. Kérjük mindazon előfizetőinket, akik a Gazdasági Egyesületnek nem tagjai, hogy az előfizetést mielőbb meg­újítani szíveskedjenek, nehogy a lap küldé­sében fennakadás történjék.­­ Megkeresést intézett a Gazdasági Egyesület vezetősége több állami növénytani és védelmi intézethez, hogy a sorozatos elő­adások keretében ők is vegyenek részt és­ tartsanak előadást, melyek ezt készséggél meg is ígérték. Ezen előadásokról mindenkor előre értesítjük a gazdaközönséget a lapok utján. — Biztosítás. A Gazdák Biztositó Szö­vetkezete tagjait kérjük, szíveskedjenek dij­­nyugtáikat az egyesületnél beváltani. — Naptárak. Az 1925. évre szóló Kisgazda­naptárak legolcsóbban beszerezhetők a Gaz­dasági Egyesületben. ’­ •v

Next