Ceglédi Kisgazda, 1931 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1931-01-03 / 1. szám
2. oldal A Csehszlovák zsákutca Budapest 1930. december hó. Már a békeszerződések után nyilvánvalóvá vált, hogy a monarchia területéből szétszabdalt utódállamok nem lehetnek életképesek, mert azok minden alapvető struktúrája ellentétben állott úgy az etnográfiai, mint a földrajzi és a gazdasági határokkal. A hibrid államalakulás tipikus példája Csehszlovákia. Olyan területeket kapcsolt jogtalanul magához, melyek a háború befejeztéig szervesen tartoztak bele más állam egységébe. De Csehszlovákia lehetetlen helyzetét és állapotát még azzal is megtetézte, hogy nem az észszerűség politikáját folytatta egy évtizeden keresztül, hanem nagyzási hóbortba esve a szerencse által elvakítva elvesztette a szükséges mértéket, diktálni akart és világpolitikát kezdeményezett. A Csehszlovák kormány pánszláv irányzata szembehelyezte a latin és germán irányzatokkal s a gazdasági politikában való öntelt gőgje szembeállította úgy az agrár, mint az ipari államokkal. Ezek az okok arra vezettek, hogy a csehszlovák köztársaság ma már nem örvend annak a népszerűségnek, amellyel néhány esztendővel ezelőtt a külföld előtt oly gyakran dicsekedett. Igen helyesen mutatott rá a csehszlovák politika csődjére és helytelen útjaira Szüllő Géza a felvidéki magyarság egyik illusztris vezére, aki azt mondta, a jelenlegi szerződésen kívüli vámállapotba éppen a csehszlovák kormány kényszerítette bele mindkét államot, mert a prágai kormány Magyarországgal szemben szűkkeblű volt és azt hitte, hogy Magyarországgal ma is úgy bánhatik, mint ahogy bánt tíz éven keresztül. A vámkonfliktus nem tört volna ki, ha a csehszlovák kormányzatban több ésszerűség mutatkozik. Ennek az állapotnak a következményeit elsősorban a felvidékiek fogják megérezni. Mert a felvidéki ipari cikkek nem juthatnak be Magyarországba s igy kényte- lenek lesznek a gyárak üzemeiket redukálni. A prágai politikai recept szerint természetesen ez esetben sem a csehországi gyárakat csuk- lják be, hanem a felvidékieket s ennek követ-keztében az egykori magyar Felvidéken még nagyobb lesz a munkanélküliség. Az agrárvámok által a kenyér ára is fel fog emelkedni. De ez sem Csehországban lesz drágább, hanem Szlovenszkóban. A vámkérdés jó vitájában a cseh kormányzatnak is a válságjogává lett, mely kifejezi azt a beteges állapotot, s melyben Csehszlovákia mint állam leledzik. íme, nyilvánvalóvá válik, hogy mily bátor és ostoba tett volt az, mely a régi monarchia , helyébe nemzetiségek nélküli államalakulatokat akart kreálni. S mit tett? A régi állapot helyében keletkezett öt olyan nemzetiségekkel megspékelt állam, melyeknek mindegyike, mondhatjuk bátran, akadálya az európai konszolidációnak s akadálya minden egészséges, fejlődést biztosítani tudó gazdaságis helyzetnek. a község nemcsak minden felekezetű tanítók és lelkészek ellátásáról gondoskodott, hanem saját legelőbeli illetőségéből 250 hold haszonvehető földet egy reáliskola felállítására, továbbá szintén 250 holdat pedig a három felekezetben, u. m. róm. katholika, helvét és ágostai hitv. iskolák felállítására örökös alapítványul rendelt. Ezekhez az alapítványi uradalom részéről t. Rökk Pál ur cs. k. javak felügyelője a község felszólítása folytán 500 hold megajánlásával járult felsőbb helybenhagyás reményében. Itt van Cegléd példája, mint kellesség a jelen fenforgó birtokviszonyok rendezése alkalmát nevelésügyünk és ezáltal jövő fenmaradásunk és gyarapodásunk biztosítására felhasználni. Ha a fennebbi módon nevelésügyünket a jelen kedvező alkalommal megalapítani elmulasztjuk, meg fogjuk azt és utódaink e szűkkeblű hanyagságért szemrehányással fogják illetni emlékünket, jegyezzük és gondoljuk ezt meg jól. Mert, ha e jelen kedvező alkalmat elszalasztjuk, nem fog ilyen akadni többé soha és nevelésügyünk — hogy többet ne mondjunk — legalább 50 évvel hátramarad, bízatván annak sorsa továbbra a közadakozások és egyesek kegyeire.“ Mások voltak az akkori viszonyok abban is, hogy különböző állásokba a megfelelő tanult embert keresve keresték. Ezen 1856-iki évfolyamú lapnak nincs egyetlen egy száma, amelyben felhívás ne intéztetnék azokhoz, akiket illetett, hogy az ország legkülönbözőbb helységeiben orvosi, azután tanítói, meg tanári stb. „állomásokra“ pályázat hirdettek 200—300 pengő forint évi illetményekért, tanítói állomásoknál a természetben nyújtott lakáson és valami kerti földilletmény mellett. Bizonyára érdekelni fog kedves olvasóm, hogy az időben milyenek voltak a földmunkásbérek ebben az országban? A március 26-án megjelent 13-ik számban találom : „Csongrádon egy öreg béres fizetése mindent beleszámítva 772 forint, a második béresé 704 forint, kisbéresé 411 forint. Egyes gazdák kanásza összesen 350 forint, kocsis 460 forint, szakácsné (mindent ideértve) 300 —380 forint, szolgáló és szobalány 269 forint, szőlőkapás 404 forint, községi csikós 1122 forint, tehéncsordás 600 forint, ökörcsordás 629 forint, gulyás 656 forint, csürkész kanász 896 forint, szőlőcsősz 320 forint bérben részesült évenként. Férfi napszámos télen 1 frt 30 kr, tavasszal 2 frt, kaszás 2 frt 30 kr 3 frt, arató 4 frt, női napszám télen 50 kr, tavasszal 1 frt 15 kr, nyáron 1 frt 30 kr, őszkor 1 frt 15 kr. Mind a férfiaknál, mind a nőknél, ha ételben is részesülnek, levonatik 25 kr. Egy hold föld szántása, boronálása 7 frt 30 kr, vonósnapszám 5 frt, ami azonban rossz útban 20 forintig is felrúg.“ Hogy ezen munkabérek összegét értékelhessük, tudni kell, hogy az időben a gabonaárak milyenek voltak. Pesten március 18-án ausztriai mérőben a búzát 4 frt 48 kr—4 frt, kétszerest 2 frt 56 kr—2 frt 40 kr, rozsot 2 frt 56 kr—2 frt 40 kr, árpát 1 frt 44 kr—1 frt 36 kr, zabot 1 frt 12 kr—1 frt 40 kr, kukoricát 2 frt 8 kr—1 frt 56 krajcárért vették. A februárius 6-dikán kelt 6-dik szám még azt írja, hogy „Rozsnyón egy béres évi bére 95 váltó frt, 2 pár csizma, 2 pár fehérruha, 2 kötény. Kocsis kap összesen 80—100 váltó frt bért, juhász 40—50 vft nyit s minden héten egy napi fejést. A városi csordásé rámegy 500 pft-ra, a kanászé 200 pft-ra, a csősz-kerülőé 72—84 pft-ra. Egy hold föld megszántása, boronálása 4—5 vft, atalán a vonós napszám bére 4 vft, a gyalogé legdrágább augusztustól Szent Mihály-napig, ekkor a férfi élelmezés nélkül 1 pft, élelmezéssel 48 pengő krajcárt kap s naponként 4-szer pálinkát. A nő néhány krajcárral kevesebbet. A kapás élelmezés nélkül 20—24 pkrt-ét. Szent Mihálytól augusztusig olcsóbb a napszám, többnyire élelmezés mellett 8— 10 pkrt. Egy szakácsné 50—70, szobalány 40—60, szolgáló 30—40 váltóforint évi bérben részesült. Látható, hogy a Felvidék tótjai (Rozsnyó) és az Alföld magyarjai (Csongrád) milyen különbözően voltak fizetve, következésként milyen más volt egyik és másik népnek az igénye. Az 1856 október 22-dikén megjelent 43-dik szám közli, hogy „jelenleg a napszám átalán véve Bukovinában 38 pkr, Galíciában 28 pkr, Tót- és Horvátországban 46 pkr, Alsóausztriában 37 pkr, Krakóban 29 pkr, Erdélyben 41 pkr, Dalmáciában 56 pkr, a tengerpart vidéken 1 pft, Magyarországban 43 pkr, itt legmagasabb a napszám Aradon és Debrecenben 1 pft. (Folyt. köv.) CEGLÉDI KISGAZDA .. HÍREK — Lapunk olvasóinak és barátainak bol- dog újévet kívánunk! — Ifj. dr Gombos Lajos, volt polgármesterünket a múlt héten, december hó 22-én délelőtt megrendítő baleset érte Budapesten. Amint hivatalába ment, betért a Zoltán utcában lévő szabójához és amint onnan kijött, a kapualj egy lépcsőjéről az utca síkos járdájára lépve úgy hanyatt esett, hogy balcombcsontja a forgóban eltört. Segélykiáltásaira nagynehezen a mentőktől érkezett azután oda egy mentőautó, amelyik előbb egy közkórházba szállította és innen ismételt és ismételt sürgetésére került a Verebélyi- klinikára, ahol gipszbe kötötték és ahol most is fekszik. Aggodalomra különösen az adott okot, hogy az előző napokban a bélműködése is megállt úgy, hogy bélcsavarodástól tartottak az orvosok. Azonban utóbb ez szépen rendbe jött, hogy ma már minden veszélyen túl van, csak a gyógyulási idő tartama hosszadalmas. Ifj. dr Gombos Lajosnak mi is mielőbbi felgyógyulást, jobb egészséget kívánunk. — Meghívó. A Református Nőegylet 1. év január 8 án, csütörtökön este 5 órai kezdettel az emeletes iskola nagytermében szép műsorral evangélizáló összejövetelt tart. Szives szeretettel hívunk minden érdeklődőt! — „Turul“ teaest. A Turul Szövetség ceglédi Kossuth Lajos Bajtársi Törzse 1931 január 5 én este 8 órai kezdettel farsangi jellegű műsoros teaestet rendez az Úri Kaszinó összes helyiségeiben. A teaest iránt nagy érdeklődés mutatkozik. Az ifjú gárdával megerősödött törzs mindent elkövet, hogy ezen nagynak ígérkező teaest még a tavalyi jól sikerült teaestet is felülmúlja. A teaest sikereiért 75 tagú rendezőség vállal garanciát. Biztosítjuk, hogy a megjelent közönség ezen teaestről igen kellemes emlékekkel és megelégedéssel fog távozni. Mindazok, akik a mulatságra meghívót nem kaptak, ebbeli igényüket a rendezőségnél a Kaszinóban naponta este 7—8 óra között jelentsék be. — A halottkémlési dijak befizetése. Értesítem az érdekelteket, hogy 1931. január 1-étől kezdve a halottkémlési dijakat esetenként 40, azaz négy pengőt az anyakönyvi hivatalban kell befizetni, ahol az anyakönyvvezető helyettes vagy megbízottja írásbeli nyugta ellenében veszi át. (Vár. hirdetés.) — Lélekemelő karácsonyfaünnepélyt rendeztek az elmúlt vasárnap délután a II. kerületi iskolában Magyar Antal és felesége Dobos Irénke tanítók. A termet zsúfolásig megtöltötték a szülők és érdeklődők. Minden gyermek kapott vagy ruhát vagy cipőt. A tanítók lelkes fáradságáért Alexy Rezső lelkész mondott köszönetet. 1. szám