Ceglédi Kisgazda, 1933 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1933-01-01 / 1. szám
2 oldal sebben. Az, hogy a szomszédos községek jogélete a mi járásbíróságunkon zajlik le, azt jelenti, hogy azok lakosai ügyes-bajos dolgaik folytán ide jönnek be, minélfogva itt fedezik szükségleteiket, tehát a piacnak vevői, gazdasági életünk vérkeringésének lényeges alkotórészei. A tervezett elcsatolása tehát a szóbanforgó községeknek annyi, mintha Cegléd gazdasági életén súlyos érvágást ejtenének meg. Operálni ott kell, ahol beteg van. Ez az operáció annál érthetetlenebb mert itt semmiféle beteg nincs. Hogy miről van szó, azt a számadatok mutatják szemléltetően. A ceglédi járásbírósághoz tartozó lélekszám jelenleg az idetartozó községek lélekszáma szerint: 81.700-at tesz ki, területileg pedig járásbíróságunk illetékessége : 130.791 kat. holdra terjed ki. Ha most már Abonyt és a többi fenti községeket tőlünk elcsatolják, akkor ez azt jelenti, hogy cca 51.000 lélekszám marad itt meg, területileg pedig cca 80.000 kát. hold az, ami itt hagyatik, tehát úgy területileg, mint lélekszámban több mint egyharmadtól fosztanának meg. A jelen állapot szerint Cegléd a bírósági kapcsolat útján 130.000 kát. hold területnek a természetes piaca, cca 82.000 lélekszámmal. Ha a tervezett széttagolás csakugyan megtörténik, akkor a helyzet az lesz, hogy 80.000 kát. holdnyi terület piacává sülyednénk le , cca 51.000 lélekszámmal. Ez azt jelenti, hogy a város fejlődésében vissza fog esni legalább egy fél évszázaddal, mert ha a piac összezsugorodik, annak természetes következménye az iparágaknak, a kereskedelemnek összezsugorodása is. Hogy városunk életét érintőleg a m. kir. tisztelt kormány ilyen átszervezéseket kontemplál és akar végrehajtani, azt kérdezzük, mivel érdemeltük ezt ki ? Micsoda kényszerítő okok hatnak közre abban, hogy a város életének fejlődését ne csak megállítsák — noha már magában ez helyrehozhatatlan hiba a közérdekkel szemben —, hanem amellett életében vissza is vessék a túlhaladott előző időkre ? ! Mert csak talán nem a politika, a politikai érdekek kielégítése és szolgálata az a szempont, ami az ország és egyes vidékei gazdasági érdekeinek elbírálásánál döntő szerepet játszik, amikor viszont ezek az intézkedések bennünket szinte büntetőleg sújtanak ! Hiszen elvégre mindnyájan magyarok vagyunk — a kormányelnök úrtól az új stílus jegyében ismételten hangoztatni a magyarság ügyének szolgálatát halljuk, —ezzel szemben ezek a tervezett intézkedések a mi városi életünk jövőjét, fejlődési lehetőségeit olyan módon sértik, hogy az egyetemes közérdek szolgálatával összhangban silónak ,sehogyan se találjuk, hanem azzal homlokegyenest ellentétesek. — Hát a Nemzeti Munkaprogrammban az új stílus nekünk azt jelenti, hogy fejlődésünk útjában vettessünk vissza 50 évvel ? Cegléd közvéleménye méltán jajdul fel e tervezetek ellen. Ezen ügyek kapcsán mi semmi újat nem kérünk a kormánytól. Azt azonban nyomatékosan kérjük, hogy hagyják meg mindazt, ami már megvan. Ne csapolja meg a kormány gazdasági életünk vérkeringését, úgyhogy abba életünk, jövőnk elsorvadjon. Azért, hogy nem a kormányelnök úr táborába tartozunk — végre mi is e hazának szenvedő polgárai, magyarok vagyunk. Azt mondják, hogy több vonatkozásban már befejezett tényekkel állunk szemben. Ezek a tervek, akármint álljanak az ügyek, nem lehetnek befejezettek, mert ilyen intézkedésekbe sohasem fogunk belenyugodni. ember, Váróczy Mihály. A „legjobb ceglédi gazda“ jelzővel méltán felruházott földünk tehát — akarata ellenére — nem városa hírnevét emeli tudásával, hanem Nagykőrösét, így könyvelik el a ceglédi tehetséget idegen számlára ! Egy város igen fontos fokmérői a fürdő, a színház és a sajtó. Nézzük tehát, hogy is állunk ezekkel Cegléden ? A fürdőkérdés két részből áll, a nyári és a téli fürdő ügyéből. Nyári fürdőnk eddig is volt, jövőre pedig remélhetőleg még inkább, lesz, itt tehát nincs probléma. Téli fürdőnk azonban egyáltalán nincs. Pedig, hogy a ceglédiek szeretnek fürdeni, azt eléggé bizonyítja, hogy úgy a budapesti Gellért, Széchenyi stb, mint újabban a szolnoki Tisza Szálló fürdőjében majd mindig találni ceglédieket. Mikor még a régi gőzfürdőnk üzemben volt, éppen megfordítva volt a helyzet. Ide jártak fürdeni a környékbeliek is. Szinte állandóan egész kocsitábor várt reájuk a fürdő előtt. Azóta pedig az életnívó óriásit emelkedett e téren is Nagyszerű artézi ku-taink — melyeket a szomszéd városok irigyelhetnek tőlünk — megadnák a lehetőségét egy újabbban fedett uszodának nevezett téli fürdőnek. Egy mélyebb fúrással, ha talán nem is a szolnoki forrást, de 35—40 C fok meleg vizet kaphatnánk s azt egy fedett medencébe vezetve olcsó és megfelelő téli fürdőt kapnánk. Cegléd színházi kultúrájáról keveset lehet mondani. A helyiség kérdése ugyan már meg van oldva az „Iparosok Kulturháza“ felépítésével. De ha egy idegen beverődik a Kulturház előcsarnokába vagy esetleg jegyet is vált, bizonyára szemet szúrnak neki azok a szarvas íráshibák, melyek következetesen egy „n“ nel írják a fenntartott helyet és egy „b“-vel a jobb oldalt úgy a fali táblák, mint a jegyek egy részén. Ha végig is néz egy-két előadást, úgy megállapíthatja, hogy a jó előadások majdnem üres nézőtér előtt, a selejtes darabok ellenben telt házak mellett folynak le. A helyi szerzőknek újabban felkapott szerepeltetéséről kár volna véleményt mondani, mert arról épp e lap hasábjain folyt már épületes vita. A sajtó terén Ceglédnek igen különleges a helyzete Szám szerint túl sok, tartalom és terjedelem szerint annál kevesebb újságunk van. Ha minden érdekeltség, amelynek most külön újságja van összefogva, egy komoly és tartalmas, hetenként többször megjelenő lapot adhatna ki, melynek szerkesztője egyúttal tudósítója volna a budapesti lapoknak is. Ma az a helyzet, hogy a helyi újságok egyegy részét a politikai, az általános helyi és az érdekeltség hírei foglalják le. Ha akárhány helyi lapot néz is végig az ember, a hírek nagy része szóról-szóra ugyanaz. Természeti adottságánál fogva Cegléd megélhetésének mindenkori alapja a föld Lakosainak túlnyomó része ezt műveli,, ebből él Magától értetődő volna tehát, hogy egy 40 000 Nem annyira a máv szállítási drágasága miatt, mint inkább a nehéz gazdasági viszony miatt terelődött a teheráru szállítása az országutakra. Mindenki, ahol csak mutatkozik néhány fillér megtakarítás, fáradtságot nem kímélve törekszik azt elérni. A létért való küzdelem tereli tehát a teheráruszállítást az országutakra. Néhány évvel ezelőtt azt hittük, hogy a gépjárművek célszerű szállítási lehetősége hódítja el a teheráruszállítást a máv.-tól. Ma pedig már azt látjuk, hogy a gépjárművekkel szemben is átterelődik a teheráruszállítás a láfogatú, tengelyen való szállításra, dacára, hogy a lóval való szállítás sokkal körülményesebb, sokkal nehézkesebb, sokkal bizonytalanabb, sokkal fárasztóbb stb. Miért van ez? Csakis a nehéz megélhetési lehetőség kényszerítheti az embereket a nehezebb és fáradságosabb munka teljesítésére. lakosú gazdavárosban elsősorban gazdasági középiskola legyen s csak másodsorban gimnázium vagy egyéb középiskola. Nálunk azonban ez is megfordítva van ; gazdasági középiskolánk nincs, de van egy nagyszerű gimnáziumunk, amely a modern agrikultúra helyett az ókori görög és római irodalmat, újabban a francia- és német nyelvre tanítja gyermekeinket. De sok minden másképp volna, ha néhai Dobos Jánost el nem térítik eredeti elgondolásától, méhben gazdasági iskolára tett alapítványt. Később ismét lett volna alkalom gazdasági iskola létesítésére a háború előtti , Tóth Mihály féle alapítványból. De ez meg addig húzódott az adminisztráció útvesztőiben, hogy a békebeli 200 000 aranykorona néhány pengővé devalválódott Hogy mennyire háládatlanok vagyunk azon kevésszámú polgártársunkkal, akik valami nagyobb alapítványt tettek, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ha már nem használtuk fel az alapítványt a megjelölt célra, hanem hagytuk azt elértéktelenedni, legalább annyival tartozunk a nemesszivü alapítónak, hogy a mostani gazdasági iskolát az ő nevéről nevezzük el. Ez semmi anyagi megterheléssel nem jár és mégis elégtételül szolgál az alapítványtevő emlékének. Ugyanígy nincs megörökítve a gimnázium épületében annak alapítója, Dobos János emléke. Pedig egy kép vagy szobor néhány magyarázó szóval nagyszerű példakép lenne az ott tanuló ifjúság előtt. Szomorúan érdekes jelenség még, hogy CEGLÉDI KISGAZDA 1. szám Védelmet az országúton járó fuvarozóknak!