Ceglédi Kisgazda, 1937 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-03 / 1. szám
2. oldal Mi természetesen Eckhardt Tiborhoz állunk legközelebb, nyilatkozata legnagyobb figyelmünkre tart számot. Eckhardt Tibor a hárommillió földhöz kötött nincstelen problémájának megoldását a 20 pengős búzaárban és a 2 pengős falusi napszámban látja. „Ez a standard, amely általában megoldást jelenthet!“— A múltból ittmaradt problémákat — földreform, régi házhelyakció terhei — észszerűen likvidálni kell ! Feltétlenül szükséges ebből a szempontból is a nagybirtok jogi kötöttségének megszüntetése . . . 2—3 millió hold föld öntözését kell biztosítani a Tiszavidéken és erre a feladatra legfeljebb 10 esztendőt szabad szánni. A titkos választójogi rendszer bevezetésével elkerülhetetlen feladattá vált ennek a kérdésnek a rendezése — elsősorban a nemzeti társadalom szempontjából ! — Azért szólok — mondja ő— ilyen világosan, nem takargatva a dolgok igazi képét, mert a titkos Választójog törvénybe iktatásának küszöbéhez elérve, az elvégzendő feladatokat fel kell ismernünk, szakítanunk kell azzal a politikával, amely a nagy problémákat nemlétezőknek minősítette és a parlamentből kiszorított erőket a föld alá kényszerítette. Adja Isten, hogy ezek a helyes célkitűzések és meglátások megfelelő megoldást is nyerjenek a beköszöntött uj esztendőben magyar hazánk és népe boldogulására, boldogabb jövője javára. — Revíziós nagygyűlés Cegléden. A helyi revíziós liga rendezésében nagy revíziós gyűlés lesz január hó 10-én. Erre a gyűlésre leérkeznek dr. Pfall József központi igazgató, továbbá Nagy Emil ny. igazságügy miniszter, azután dr. Forster Pál dr. követségi tanácsos megh. miniszter. Már most felhívjuk olvasóink figyelmét erre a nevezetes nyilvános nagygyűlésre. Isten kegyelméből megértük az 1937. számú újévet. A magyar szokás szerint ilyenkor boldog újévet kívánunk egymásnak, amely jókívánságunk részben az országnak, de a városnak is szól, mert bár az ország vagy város jóléte a lakosság jólététől függ, de viszont a lakosság jóléte nagyrészben a kormány és a városi közigazgatás helyes irányításának következménye. Én mint földmivelő foglalkozást űző ember az ország boldogulását ebből a szemszögből vizsgálom. Magyarország legnehezebb kérdése a nincstelen munkások foglalkoztatása. Ezen a bajon próbálnak segíteni először inségmunkával, másodszor szegény kataszterrel, koldulásmegváltással. Emberbaráti szempontból bár mindezek nemes cselekedetek, de alapjában szerintem csak pepecselések, mert nálunk a munkanélküliséget mással nem lehet megszüntetni, csak a helyes birtok-elosztódással. Nem értem én ezalatt az 1—2 holdas birtokok juttatását, hanem az ország földjének dr Matolcsy Mátyástanulmánya szerinti elosztódását, amely föld birtoklását makszimum 500 kis holdban szabja meg felfelé és amely nem akar 1 —2 holdas proletár parcellákat, hanem 10-től 100 holdig terjedő birtoktesteket, minőség szerint. Ehez az elgondoláshoz óhajtok hozzászólni az új év kezdetével. Mint már említettem, hogy a helyes birtokmegosztással várható a magyar munkanélküliség megszűnése, én ezt nem azért állítom, mintha mindenki a földből akarna megélni. Mert az a föld nem terem sem ekét, sem kapát-kaszát, sem semmiféle ipari szerszámot. Én csak helyi példából indulok ki. Amikor 1923-ban a felsőmajori vallásalapítványi birtokon Szabó Nándor által bérelt 987 katasztrális hold földön volt 17 családos alkalmazott 8 iga és egy parádés kocsi, abból az OFB eljárás során elvettek közel 300 holdat és ezenkívül is van a kisbérlőknek közel 40 igájuk és több cselédjük, aratójuk mint a nagybérlőnek volt. De most ne csak azt nézzük, hogy hány bérlő van ott, hanem azt is, hogy a 9 igához csak 9 kocsi és 9 szerszám kellett, míg a közel 40 igához ugyanannyi kocsi és szerszám kell. Tehát mennyivel több ipari munka kell a 40-hez mint a 9-hez. És menynyivel több iparos talál foglalkozást a több gazdasággá alakult birtoktesten. Hát ha még a 40—50 ezer holdas birtokokat vesszük számításba ! Dr Matolcsy tanulmányában rá is mutatott erre, hogy tegyük mérlegre a Pallavicini gróf 50 ezer holdas sövényházi uradalmát vagy a ceglédi megosztott ugyanakkora határ lakosai életnívóját. Milyen más körülmények között él Sövényházának a 270 lakosa vagy Ceglédnek 40 ezer lakosa. Gyerünk azonban vissza a magunk határába. Egyik jóbarátom 4 fertály földjét felosztotta 4 fia között. Míg együtt voltak, elég volt nekik 4 ló vagyis 2 iga. Most a 4 fiú mindegyikének van egy igája, tehát 12 ló 4 iga. Az apa 2 kocsit reperáltatott és 4 lószerszámot. A 4 fiú 4 kocsit, ekét fogast, vetőgépet stb. és 12 lószerszámot. Míg az apa 4 lótól fizetett közmunka váltságot, most a 4 fiú 12 lótól fizeti. Tehát adózási szempontból is jelentős gyarapodást jelent a birtokmegosztás bizonyos határig, (amelyről máskor fogok elmélkedni), hát még ha a négy család házi szükségletét leltároznánk az elosztás után csak 3 évre! Akkor tűnne ki, hogy amíg a birtok egy kézen volt és a család egy tűzhelyhez tartott, alig kellett valamivel több, mint most a négyfelé osztott birtokon lévő családnak egyenként van. Azért tartom én a munkanélküliség orvosságának a helyes birtokmegosztást, mert akkor nemcsak több mezőgazdasági foglalkozású nép talál több elhelyezkedést, de a több ipari szükséglet révén több munkaalkalom lesz az iparosnak és vele együtt az elárusító kereskedelemnek is. Ezt szeretném én, ha az újévben teljesülne. Kukla Béni: Az újéve szélyesen megromolhatik. Épen azért gondoskodni kell arról, hogy ezek az óvóhelyen, el legyenek látva szellőző nyílásokkal is, amelyeket azonban ugyanolyan pontosan el lehessen zárni, mint az ajtókat, ablakokat. Tekintettel a gáztámadásokra és a gázoknak arra a természetére, hogy huzamosabb időn át megülik a levegőt, ezek a szellőzőnyílások szintén megfelelő szűrőkkel lesznek ellátandók. Előfordulhatnak esetek, hogy pincékben, vagy más alsófekvésű helyeken óvóhelyiségeket létesíteni nem lehet, vagy nem lehet megnyugtató módon átalakítani. A légitámadások elleni védelemre ebben az esetben az kínálkozik legalkalmasabb módul, hogy szabadban keskeny árkokat ásnak, azokat amennyire lehet, pontosan befedik, felülről a földdel egyszínűvé téve és azokban húzódnak meg az emberek a veszély ideje alatt. Ilyen helyzetben legnagyobb fontossága a gázálarcoknak lesz. Ezek mindenkor kéznél tartandók. * Tájékoztatásul szólanunk kell a mérges gázokról is néhány szót, amelyekkel a repülőkről a támadásokat végrehajtják. Ezen a téren a vegyészet tudományának fejlődése szerint igen nagyok még a lehetőségek és bizonyosak lehetünk, hogy a vegyésztudósok a legnagyobb igyekezettel elkövetnek mindent arra, hogy a legtökéletesebb mérges gázokat felfedezzék, amelyekkel az embereket, legyenek akár gyermekek, akár védtelen nők, süketek vagy bénák, vagy vakok, tökéletes sikerrel és könnyen lehessen megölni. A vegyészet mai fejlettségi foka szerint a jövő háború legfontosabb gázának az un.iperitet tartják. Kémiai képlete SC 2 H4 CL2. A legveszélyesebb permet alakjában alkalmazva, amit úgy tehetnek, hogy a repülőgépek alacsonyra ereszkednek le és bizonyos készülékek segítségével ködszerűen lefújva elárasztanak vele nagy területeket. Ez a mérgező permet áthatol a bőrszöveten és genynyes hólyagosodást okoz az egész testen. Egyetlen csepp elegendő arra, hogy az ember megvakuljon. Belélegezve megmérgezi a tüdőt, a beleket, az egészbelső szervezetet. Ez ellen a permet ellen nem véd sem a ruha, sem a gumiszövet, mindenféle öltözéken áthatol. Igaz, hogy ennek a gáznak permetezéséhez a repülőgéppel való mély leszállás szükséges. Ez ellen pedig az elhárító ágyúk nyújtanak védelmet. Azonban kérdés, hogy lesz-e reá idejük, amikor ennek a gáznak hatása azonnali. Azután egy összpontosított támadás esetén valamennyi repülőt bizonyosan nem lőnek le. Ebből a célból a támadás éjjel is végrehajtható. Amikor az elhárító ütegek működése nem lehetséges a sötétség miatt. Ez ellen a gáz ellen tehát sikerrel csak akkor lehet védekezni, ha feltalálnak olyan öltözéket, amin át nem hatol, azután olyan álarcot, ami szintén hatástalanítja. További mérges gáz a kéksav. Egyik ismertető jele, hogy szaga hasonlít a keserű manduláéhoz. Hatása az, hogy a légzést bénítja meg, ami által megfullad az ember. Ez a legnagyobb mérgek közé tartozik, de mégsem tartják veszélyesnek, mert könnyebb a levegőnél, így felszáll, amikor is veszélytelenné válik. A szerint szagtalan, azonban nehéz fehérszínű füst alakjában jelentkező gáz, ezért alkalmas félelem keltésre nagy tömegekben. Hatása köhögésben, hányinger kiváltásában nyilvánul. Klórpikozin mérgesgáz elsősorban könynyeztet, azután belélegezve a tüdőn át a vérkeringést támadja meg. Ellene csak olyan gázálarc szolgáltat teljes védelmet, amely szénbetétes, így lehetne ezt a sort tovább folytatni, mert már ma is ismeretes ezeken kívül egynéhány más gázfajta. Amikorra a kiélezett európai helyzet odaérik, hogy esetleg az összeütközést elkerülni már nem lehet, kérdés, vájjon hová jutunk ezen a téren, ezek a gázok akkorra talán már mind elfeledve lesznek és a helyüket a szenvedést és halált sokkal biztosabban előidéző tökéletesebbek foglalják el. A sikeres gáztámadásnak az előfeltétele ma az, hogy legalább 2,6 km. órasebességű szél legyen annak végrehajtásakor és hogy CEGLÉDI KISGAZDA 1. szám.