Ceglédi Kisgazda, 1937 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-03 / 1. szám

2. oldal Mi természetesen Eckhardt Tibor­hoz állunk legközelebb, nyilatkozata leg­nagyobb figyelmünkre tart számot. Eckhardt Tibor a hárommillió föld­­höz kötött nincstelen problémájának meg­oldását a 20 pengős búzaárban és a 2 pengős falusi napszámban látja. „Ez a standard, amely általában megoldást jelenthet!“— A múltból ittmaradt prob­lémákat — földreform, régi házhelyakció terhei — észszerűen likvidálni kell ! Fel­tétlenül szükséges ebből a szempontból is a nagybirtok jogi kötöttségének meg­szüntetése . . . 2—3 millió hold föld öntözését kell biztosítani a Tiszavidéken és erre a feladatra legfeljebb 10 esz­tendőt szabad szánni. A titkos választójogi rendszer be­vezetésével elkerülhetetlen feladattá vált ennek a kérdésnek a rendezése — első­sorban a nemzeti társadalom szempont­jából ! — Azért szólok — mondja ő— ilyen világosan, nem takargatva a dolgok igazi képét, mert a titkos Választójog tör­­vénybe iktatásának küszöbéhez elérve, az elvégzendő feladatokat fel kell ismernünk, szakítanunk kell azzal a politikával, amely a nagy problémákat nemlétezőknek mi­nősítette és a parlamentből kiszorított erőket a föld alá kényszerítette. Adja Isten, hogy ezek a helyes cél­kitűzések és meglátások megfelelő meg­oldást is nyerjenek a beköszöntött uj esztendőben magyar hazánk és népe bol­dogulására, boldogabb jövője javára. — Revíziós nagygyűlés Cegléden. A helyi revíziós liga rendezésében nagy reví­ziós gyűlés lesz január hó 10-én. Erre a gyűlésre leérkeznek dr. Pfall József központi igazgató, továbbá Nagy Emil ny. igazságügy miniszter, azután dr. Forster Pál dr. követ­­ségi tanácsos megh. miniszter. Már most felhívjuk olvasóink figyelmét erre a neveze­tes nyilvános nagygyűlésre. Isten kegyelméből megértük az 1937. számú újévet. A magyar szokás szerint ilyen­kor boldog újévet kívánunk egymásnak, amely jókívánságunk részben az országnak, de a városnak is szól, mert bár az ország vagy város jóléte a lakosság jólététől függ, de vi­szont a lakosság jóléte nagyrészben a kormány és a városi közigazgatás helyes irányításának következménye. Én mint földmivelő foglalkozást űző em­ber az ország boldogulását ebből a szemszög­ből vizsgálom. Magyarország legnehezebb kér­dése a nincstelen munkások foglalkoztatása. Ezen a bajon próbálnak segíteni először in­­ségmunkával, másodszor szegény kataszterrel, koldulásmegváltással. Emberbaráti szempont­ból bár mindezek nemes cselekedetek, de alapjában szerintem csak pepecselések, mert nálunk a munkanélküliséget mással nem lehet megszüntetni, csak a helyes birtok-elosztódás­­sal. Nem értem én ezalatt az 1—2 holdas birtokok juttatását, hanem az ország földjének dr Matolcsy Mátyás­­tanulmánya szerinti elosz­­tódását, amely föld birtoklását makszimum 500 kis holdban szabja meg felfelé és amely nem akar 1 —2 holdas proletár parcellákat, hanem 10-től 100 holdig terjedő birtoktesteket, mi­nőség szerint. Ehez az elgondoláshoz óhajtok hozzá­szólni az új év kezdetével. Mint már említettem, hogy a helyes bir­tokmegosztással várható a magyar munkanél­küliség megszűnése, én ezt nem azért állítom, mintha mindenki a földből akarna megélni. Mert az a föld nem terem sem ekét, sem ka­­pát-kaszát, sem semmiféle ipari szerszámot. Én csak helyi példából indulok ki. Amikor 1923-ban a felsőmajori vallásalapítványi bir­tokon Szabó Nándor által bérelt 987 kataszt­­rális hold földön volt 17 családos alkalmazott 8 iga és egy parádés kocsi, abból az OFB eljárás során elvettek közel 300 holdat és ezenkívül is van a kisbérlőknek közel 40 igájuk és több cselédjük, aratójuk mint a nagy­bérlőnek volt. De most ne csak azt nézzük, hogy hány bérlő van ott, hanem azt is, hogy a 9 igához csak 9 kocsi és 9 szerszám kel­lett, míg a közel 40 igához ugyanannyi kocsi és szerszám kell. Tehát mennyivel több ipari munka kell a 40-hez mint a 9-hez. És meny­nyivel több iparos talál foglalkozást a több gazdasággá alakult birtoktesten. Hát ha még a 40—50 ezer holdas birtokokat vesszük szá­mításba ! Dr Matolcsy tanulmányában rá is mutatott erre, hogy tegyük mérlegre a Palla­­vicini gróf 50 ezer holdas sövényházi ura­dalmát vagy a ceglédi megosztott ugyanakkora határ lakosai életnívóját. Milyen más körülmények között él Sö­vényházának a 270 lakosa vagy Ceglédnek 40 ezer lakosa. Gyerünk azonban vissza a ma­gunk határába. Egyik jóbarátom 4 fertály föld­jét felosztotta 4 fia között. Míg együtt voltak, elég volt nekik 4 ló vagyis 2 iga. Most a 4 fiú mindegyikének van egy igája, tehát 12 ló 4 iga. Az apa 2 kocsit reperáltatott és 4 lószerszámot. A 4 fiú 4 kocsit, ekét fogast, vetőgépet stb. és 12 lószerszámot. Míg az apa 4 lótól fizetett közmunka váltságot, most a 4 fiú 12 lótól fizeti. Tehát adózási szempont­ból is jelentős gyarapodást jelent a birtok­megosztás bizonyos határig, (amelyről máskor fogok elmélkedni), hát még ha a négy család házi szükségletét leltároznánk az elosztás után csak 3 évre! Akkor tűnne ki, hogy amíg a birtok egy kézen volt és a család egy tűz­helyhez tartott, alig kellett valamivel több, mint most a négyfelé osztott birtokon lévő családnak egyenként van. Azért tartom én a munkanélküliség or­vosságának a helyes birtokmegosztást, mert akkor nemcsak több mezőgazdasági foglalko­zású nép talál több elhelyezkedést, de a több ipari szükséglet révén több munka­alkalom lesz az iparosnak és vele együtt az elárusító kereskedelemnek is. Ezt szeretném én, ha az újévben tel­jesülne. Kukla Béni: Az újéve­ szélyesen megromolhatik. Épen azért gon­doskodni kell arról, hogy ezek az óvóhelyen, el legyenek látva szellőző nyílásokkal is, a­­melyeket azonban ugyanolyan pontosan el lehessen zárni, mint az ajtókat, ablakokat. Tekintettel a gáztámadásokra és a gázoknak arra a természetére, hogy huzamosabb időn át megülik a levegőt, ezek a szellőzőnyílá­­sok szintén megfelelő szűrőkkel lesznek el­látandók. Előfordulhatnak esetek, hogy pincékben, vagy más alsófekvésű helyeken óvóhelyisé­geket létesíteni nem lehet, vagy nem lehet megnyugtató módon átalakítani. A légitáma­dások elleni védelemre ebben az esetben az kínálkozik legalkalmasabb módul, hogy szabadban keskeny árkokat ásnak, azokat amennyire lehet, pontosan befedik, felülről a földdel egyszínűvé téve és azokban hú­zódnak meg az emberek a veszély ideje alatt. Ilyen helyzetben legnagyobb fontos­sága a gázálarcoknak lesz. Ezek mindenkor kéznél tartandók. * Tájékoztatásul szólanunk kell a mérges gázokról is néhány szót, amelyekkel a repü­lőkről a támadásokat végrehajtják. Ezen a téren a vegyészet tudományának fejlődése szerint igen nagyok még a lehetőségek és bizonyosak lehetünk, hogy a vegyésztudósok a legnagyobb igyekezettel elkövetnek min­dent arra, hogy a legtökéletesebb mérges gázokat felfedezzék, amelyekkel az em­bereket, legyenek akár gyermekek, akár véd­telen nők, süketek vagy bénák, vagy vakok,­­ tökéletes sikerrel és könnyen lehes­sen megölni. A vegyészet mai fejlettségi foka szerint a jövő háború legfontosabb gázának az un.­iperitet tartják. Kémiai képlete SC 2 H4 CL2. A legveszélyesebb permet alakjában alkal­mazva, amit úgy tehetnek, hogy a repülő­gépek alacsonyra ereszkednek le és bizonyos készülékek segítségével ködszerűen lefújva elárasztanak vele nagy területeket. Ez a mér­gező permet áthatol a bőrszöveten és geny­­nyes hólyagosodást okoz az egész testen. Egyetlen csepp elegendő arra, hogy az em­­­ber megvakuljon. Belélegezve megmérgezi a tüdőt, a beleket, az egész­­belső szervezetet. Ez ellen a permet ellen nem véd sem a ruha, sem a gumiszövet, mindenféle öltözé­ken áthatol. Igaz, hogy ennek a gáznak per­metezéséhez a repülőgéppel való mély leszál­lás szükséges. Ez ellen pedig az elhárító ágyúk nyújtanak védelmet. Azonban kérdés, hogy lesz-e reá idejük, amikor ennek a gáz­nak hatása azonnali. Azután egy összpon­tosított támadás esetén valamennyi repülőt bizonyosan nem lőnek le. Ebből a célból a támadás éjjel is végrehajtható. Amikor az elhárító ütegek működése nem lehetséges a sötétség miatt. Ez ellen a gáz ellen tehát sikerrel csak akkor lehet védekezni, ha fel­találnak olyan öltözéket, amin át nem hatol, azután olyan álarcot, ami szintén hatásta­lanítja. További mérges gáz a kéksav. Egyik ismertető jele, hogy szaga hasonlít a kese­rű manduláéhoz. Hatása az, hogy a légzést bénítja meg, ami által megfullad az ember. Ez a legnagyobb mérgek közé tartozik, de mégsem tartják veszélyesnek, mert könnyebb a levegőnél, így felszáll, amikor is veszély­telenné válik. A szerint szagtalan, azonban nehéz fehérszínű füst alakjában jelentkező gáz, ezért alkalmas félelem keltésre nagy töme­gekben. Hatása köhögésben, hányinger ki­váltásában nyilvánul. Klórpikozin mérgesgáz elsősorban köny­­nyeztet, azután belélegezve a tüdőn át a vérkeringést támadja meg. Ellene csak olyan gázálarc szolgáltat teljes védelmet, amely szénbetétes, így lehetne ezt a sort tovább folytatni, mert már ma is ismeretes ezeken kívül egy­néhány más gázfajta. Amikorra a kiélezett európai helyzet odaérik, hogy esetleg az összeütközést elkerülni már nem lehet, kér­dés, vájjon hová jutunk ezen a téren, ezek a gázok akkorra talán már mind elfeledve lesznek és a helyüket a szenvedést és ha­lált sokkal biztosabban előidéző tökéleteseb­bek foglalják el. A sikeres gáztámadásnak az előfeltétele ma az, hogy legalább 2,6 km. órasebességű szél legyen annak végrehajtásakor és hogy CEGLÉDI KISGAZDA 1. szám.

Next