Czeglédi Közlöny, 1932 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1932-01-03 / 1. szám

2. oldal CEGLÉDI KÖZLÖNY — Meghívó. A Református Nőegylet január hó 7-én, csütörtökön délután 5 órai kezdettel az új Gyülekezeti Ház nagytermében evan­­gélizáló összejövetelt tart. Szives szeretettel hívunk minden érdeklődőt. — MANSz hírek. A MANSz és Leányköre a Magyar Nemzeti Szövetség és a Turul Bajtársi Egyesület január 5-én, kedden d. u. 6 órai kezdettel a Kaszinóban teadélutánt rendez. Teajegy 1 P. Tagjainkat és az érdeklődő kö­zönséget szeretettel meghívjuk. — Ajándék a városi könyvtárnak. Dr Szalay József szegedi kerületi rendőrfőkapitány egy Bécsben 1818. évben készült Márton József féle latin-magyar német szótárt ajándékozott, minthogy könyvtára rendezése alkalmával megállapította, hogy az értékes munka vala­mikor Cegléd város tulajdona volt. Mikor a városi könyvtárat rendeztük, több duplikátus könyvet becseréltünk a könyvtárból hiányzó más művekre. Nagyon érdekes volna, ha ez a munka is azok közül való lenne. — Karácsonyi jótékonyság. A Ref. Nőegylet a nehéz idők hivó szavát megértve, az eddi­giekhez képest is nagyobb mértékben igye­kezett karácsonyt a szeretetnek tettekben megnyilatkozó ünnepévé tennni. Ez alkalom­mal mintegy 5—600 család érezte a Nőegylet szerető gondoskodását; 120 elaggott család­nak juttatott tűzifát, lisztet, kalácsot és sok más egyéb háztartási cikket bőségesen, 160 iskolás gyermeknek készíttetett új meleg ru­hát és lábbelit, szeretetcsomagot. Künn a tanyákon is mintegy 230 szegény családot segélyezett s az árvaházban 35 gyereket ven­dégelt meg ebéddel. Ez adományokhoz szép anyagi segítséget jelentett a ref. tanítónők kitűnő rendezésében a vasárnapi iskolás gyer­mekek által előadott pásztorjátékok bevétele is valamint a magánosok által juttatott rész­ben használt ruhafélék. — A Ref. Nőegylet és az elemi iskola elöljárósága ezúton is há­lás köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik bármiképen hozzájárultak a szegények ka­rácsonyi segélyezéséhez. — Nem lesz munkanélküli segély. Többen fordultak a hatóságokhoz munkanélküli se­gélyért. Az alispán azonban azt az értesítést­­ adta, hogy munkanélküli segély nem rend­szeresíthető, hanem az arra utalt munkanél­külieket vagy étkeztetés, vagy szükségmunka juttatása által kell segélyezni. Hát a munka­­nélküli segélynek mi sem vagyunk barátai, mert ott, ahol azt bevezették,­­ mindenütt kedvezőtlen tapasztalatokat szereztek s hatása valósággal rombolónak bizonyult s a külföld­ről ismertetett esetek azt mutatják, hogy a komoly munka ellensége s a munkások munka­kedvét ássa alá s mindenképpen kerülendő. — Inségakció. A szükségmunkákra a nép­jóléti minisztérium a vármegye utján újabb 4 vagon búzát küldött. Ez január hóra meg­felel az eddigi jelentkezéseknek megfelelően, sőt valamit terjeszkedni is lehet. Az inség­­munkák is rendben folynak, erre is vannak még szórványosan jelentkezők, a népkonyhán ellátottak száma 1000 főre emelkedett. A kony­hán nem igen étkeznek, inkább elviszik az ételeket. Igaz, hogy az ebédlő csak 100 sze­mélyt fogad be egyszerre s igy nagyon he­lyes, hogy a legtöbben kiviszik főleg a gye­rekekre és öregekre tekintettel. Szenet is ajánlott fel a központi szervezet, azonban oly árban, amilyen áron alul lehet hazai szenet vásárolni a magánforgalomban tűrhető minő­ségben.­­ Drágább lesz a tudomány. Nemcsak az egyetemi tandíjakat fogják felemelni, hanem az érettségi vizsgálati díjakat is lényegesen felemelik a folyó tanévre. Az érettségi vizsga díja 110 pengő (eddig 16 pengő volt), a pót­érettségi díja 15 pengő lesz (8 pengő helyett). Magántanulók e díjak kétszeresét fizetik. Eze­ket a díjakat a kultuszminiszter most meg­jelent érettségi vizsgálati utasításában írja elő. Ez utasításban egyéb változtatásokat is rendszeresít, nevezetesen az írásbelit meg­toldja a némettel, (eddig csak magyarból, la­tinból és számtanból volt írásbeli). Rendsze­resíti a kitüntetéses érettségi fokozatot. Ezt nyeri az el, aki az összes érettségi tárgyakból jelesen megfelelt s magaviseletből példás je­gyet kapott. — Vitézi est. Az Országos Vitézi Rend ceg­lédi járásának vitézei nagyszabású vitézi es­tet rendeznek január 9.-én a Kulturházban. A nívósnak ígérkező estre felhívjuk olvasó­ink figyelmét. — A közvilágítás erőssége. Közöltük már, hogy világítási áramunkat szolgáltató Hungária Rt. úgy akar segíteni a világítási áram gyen­geségén, hogy új transformátort állít be, azonban ennek költségét fele részben a vá­rosra akarta hárítani azzal az indokolással, hogy a bajnak a vezeték az oka. A világítási bizottság azonban nem ment bele a dolog ilyen elintézésébe s most a társaság a maga költségén lesz kénytelen a beruházást elvégez­tetni. Hát ez az, amitől tartottunk akkor, amikor az áram vételéről volt szó, hogy nehezen megy minden. Hónapok óta panasz­kodunk az áram gyengesége miatt s ez idő alatt csak tárgyalások folytak, de az áram maradt olyan mint volt a külső vonalakon s most végre kezdődik a javítás, illetőleg a pótlás s végre várhatjuk, hogy áramunk kellő erősséget nyer. — A Körösi országút építése. Pestvármegye a kereskedelmi minisztériumtól a Budapest— szegedi országút átépítésének elrendelését s a munka mielőbbi megkezdését kérte, hogy a nagyarányú munkanélküliségen enyhítsünk. Ugyanazt kérte Kecskemét város is. Az or­szágút átépítése tudvalevőleg Ceglédig meg­történt s most itt kellene folytatni természe­tesen több szakaszban úgy, hogy ugyanazon időben 4—5 helyen is egyidőben folyna a munka. Ez nagyon sok munkáskéznek biz­tosítana illendő keresetet s megakadályozná, hogy inségmunkára fanyalodjanak erőteljes emberek, mert máshol nem találnak munkát s egész télen nem keresnek a nyári gyenge kereset után. — Gazdanap. A Duna—Tiszaközi Mezőgaz­dasági Kamara a tél folyamán Gazdanapot fog tartani városunkban, éspedig azzal a ki­fejezett céllal, hogy ott a parlagi magyar baromfi tenyésztését propagálja. Szivese­­ látjuk propagandájukat. Ugy látszik lassanként mindenki rájön, hogy a különféle diszes és dicsért baromfiaknál többet ér a magyar baromfi, s hogy ez felel meg a mi éghajla­tunknak. — Az Ipartestület állami kölcsöne. Az Ipar­testületek székházépítkezéseiből keletkezett tartozásaik rendezése során a mi ipartestü­letünk is előnyös kölcsönben részesül. Kap 110.000 pengő kedvezményes kölcsönt, mely­nek évi törlesztéséből az állam 2%-ot át­vállal úgy, hogy a testületnek 20 évig évi 7—8000 pengőt kell fizetnie s azzal ki lesz fizetve a tőke és a kamat is, holott ez a ráta körülbelül a mai kamatot teszi ki, így remél­hető, hogy a testület átküzdi magát a bajon. Azonban 20 évi erős munkára van szükség, mert 7—8000 pengőt összehozni nem kis feladat, bár nem lehetetlen a Kultúrház, a vendéglő jövedelméből és a tagdíjakból. — A Társadalombiztosító talpraállítása. Kor­mányrendelet jelent meg a Társadalombizto­sító Intézet szanálásáról. Mikor szanálásról hallunk, már tudjuk, hogy valakikre valami rossz következik. Ebben a szanálásban az van, hogy a segélyezési időtartamot le lehet 26 heti időtartamra szorítani, a táppénz mérté­két a napibérátlag 50 százalékára lehet le­szorítani s a gyermekágyi segélyt is a tény­leges javadalmazás napi átlagának felére lehet csökkenteni s általában a betegségi biztosítási szolgáltatásokat a szükséghez mérten időlegesen az alapszabályok módo­sításával is korlátozni lehet. Ez vonatkozik a tagokra. De nehogy csak maguk érezzék a szanálást,­­ ki fog terjedni a Társadalom­biztosító alkalmazottaira és tisztviselőire is. Éspedig akként, hogy a népjóléti miniszter 1932 március végéig megállapítja az alkal­mazottak és tisztviselők új (normál) létszá­mát s akik ebbe a létszámba nem férnek bele, vagyis ezáltal feleslegesekké válnak, azokat június hó végével elbocsájtják, akár ideiglenes, akár véglegesített tisztviselők vagy alkalmazottak legyenek. Lesz tehát szanálás, amely több sebet okoz mint gyógyít. Leg­egyszerűbb volna az egész intézményt törölni s új rendelet alapján kezelni a biztosítási ügyet. — Új valuta. Azt a hírt olvastuk, hogy Kecskemét felajánlotta tisztviselőinek, hogy újévkor borban vagy birkában vállalják fize­tésüket. Bugacon nagy a birkaállomány, a Szikra pedig nagy bortermést adott. Ellenben az adók és földjövedelmek nem folynak be. December hóban egymillió pengő bevételre számítottak, ennyi kellett volna az év nyu­godt zárásához, azonban alig 50.000 folyt be, ami az adósságok esedékes kamataira sem elég. Kecskemét a leggazdagabb városok kö­zött foglal helyet, azonban a föld- és szőlő­­mivelő lakosság nem tud fizetni s hogy hogy nem, a pótadót is 82 százalékban kellett meg­állapítani, mindegy azonban, hogy hány szá­zalék, nem tudnak semmit sem fizetni. Most külföldi kölcsönnel akarják a háztartást hely­reállítani. — Az országgyűlési választói névjegyzék. A belügyminiszter akként intézkedett, hogy az 1932. évben nem kell összeállítani az ország­­gyűlési képviselőválasztók névjegyzékét, ha­nem az idén összeállított s 1932. évre érvé­nyes névjegyzéket kell használni az 1933. évben is — természetesen valami kiegészí­téssel, mert az 1932. év folyamán 24. élet­évöket betöltő férfiak és 30. életévöket el­érő nők szavazati jogát s az időközben ide­költözött jogosultak jogát is biztosítani kell. Egyéb változás nem igen várható, mert ez a névjegyzék új összeírás alapján készült s az évközben egyik kerületből a másikba át­­költözöttek — ha szavazásra kerül a sor — ott szavazhatnak, ahol most fel vannak véve. — Pest megye kettéosztása. Ez a sokat vitatott kérdés újból időszerű lesz és pedig a köz­­igazgatás racionálásával kapcsolatban, a kor­mánybiztos ugyanis Pest vármegye kettéosz­tását tervezi s a déli rész csonka Bácsbodrog megyével egyesülve, Kiskunhalas székhellyel van elkülönítve Ez esetben természetesen megszűnnek a kecskeméti pénzügyigazgató­sági kirendeltség, mely eddig a megye pénz­ügyigazgatási kettéosztását jelenti s amelynek területét éppen most növelték s hatósági jogát is kiterjesztették és pedig minden raci­onális elv ellenére akként, hogy a jövedék egy része a budapestvidéki pénzügyigazgató­ságba tartozik, vagyis mi pl. két pénzügy­igazgatósághoz tartozunk. Szép! — Népesedési mozgalom az 1931. évben. Az anyakönyvi hivatal kimutatása szerint az 1931. évben született 457 fiú és 417 leány, együtt 874, meghalt 358 férfi és 282 nő, együtt 640, szaporodás 284 fő, házasságot kötött 304 pár. A lakosság száma e szerint az esetleges be- és kiköltözéseket nem számítva 38.250 lélek 1932. január 1-én. A múlt év szaporodása nagyobb volt és pedig 574 fő, viszont a múlt évben valamivel kevesebb házasságkötés tör­tént és pedig 299. Az 1930. évben 914 élve születés történt, míg az 1931. évben a 38 halva születési esettel együtt is kettővel kevesebb születés volt. Mindazonáltal a sza­porodás normális arányúnak mondható, miért is teljesen érthetetlen a múlt évi népszámlálás kedvezőtlen eredménye. — Mit vállalhat a bérautós ? Hosszú idő óta húzódozó vitát vágott ketté a kereskedelmi miniszter egy rendelettel, amellyel szabályoz­ta, hogy a személyfuvarozásra iparigazolványt nyert bérautó vezetője mit végezhet a tiszta személyszállításon kívül. E szerint leveleket, üzenetet továbbíthat, szállíthat utas nélkül kézi és úti podgyászt s 100 kg. súlyig vál­lalhat áru vagy más ingó dolgok szállítását, de csak a belterületen. E tekintetben a kirán­dulóhely, tanyai központ, állomás stb. belte­rületnek számít, mert egyébként csak a vá­ros beépített területe értendő belterület alatt. De csak ott, ahol állomása van, más város­ban nem. — A jegyzői tanfolyamok újból megnyitnak. Hírt adtunk arról, hogy a belügyminiszter takarékossági és egyéb okokból megszüntette a szombathelyi, egri és nyíregyházai községi közigazgatási tanfolyamokat. A belügyminisz­ter most közölte — a jegyzők országos egye­sületének kérelmére — hogy nincs kifogása a jegyző tanfolyamok újbóli megnyitása ellen, mivel a fenti város magára vállalta a kiadá­sokat, úgy hogy az államháztartást ezen cí­men nem fogja érni megterhelés. 1. szám

Next