Ceglédi Napló, 1933 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1933-01-01 / 1. szám

S oldal. CEGLÉDI NAPLÓ lenőrizni a megbízott cégeket, hogy azok semminemű jogtalan előnyt a maguk ré­szére ne szerezhessenek! Ezer aranyat teszünk fel egy fületlen pity­kével szem­ben, hogy az ellenőrzésre szükség lesz, de az ellenőrzés nem fog sikerülni! Idén is lesz árumintavásár. Ismeretes, hogy a rossz gazdasági vi­szonyok miatt úgyszólván az összes kül­földi nagyobb árumintavásárok visszafej­lődtek, sőt azok közül számosan végle­gesen meg is szűntek, így az utóbbi időben sokat beszéltek arról, hogy a rendkívül rossz gazdasági viszonyok miatt 1933-ban a Budapesti Nemzetközi Vásárt sem fogják megrendezni. Utánnajártunk lennek a hírnek és megállapítottuk, — amit különben időközben az összes napi­lapok is leközöltek, — hogy a kereskedel­mi és iparkamara az 1933. évi Áruminta­­vásárt, dacára a rossz gazdasági viszo­nyoknak, ismét meg fogja rendezni és pedig szokás szerint május első hetének szombatján, vagyis május 6-án, nyitja azt meg. Mint értesülésünk különben, a vásár rendezősége az előkészítő munkálatokat már folyamatba tette és a vásárra eddig is többszáz nagy vállalat jelentkezett, kö­zöttük számos külföldi is. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara különben a vásáron való részvételre az illetékes kül­ügyi hatóságok útján az összes utódál­lamokat is meghívta. A vásár alkalmából igen jelentős utazási és áruszállítási ked­vezményeket fognak biztosítani, mert a különösen rossz gazdasági viszonyok miatt csak az igen olcsó utazási és eladási fel­tételek azok, amelyek a vásár sikerét biz­tosíthatják. Éppen erre való tekintettel a magyar vállalatok körében máris nagy­szabású akció indult meg abban az irány­ban, hogy a viszonteladók számára a vá­sár alkalmából különösen kedvező eladá­si feltételeket biztosíthassanak. H­ÍREK — B. U. É. K. olvasóinknak, munkatár­sainak s barátainak kellemes uj esztendőt kíván: szerkesztőség és kiadóhivatal. — 1933 évi JANUÁR 3-TÓL kezdődőiig Budapest nyugati és Cegléd között a 712. sz. személyvonat, amely Budapest nyugati­ról 8 óra­ 7 perckor indult és Ceglédre ér­kezik 10 óra 4 perckor, valamint a Cegléd­ről 4 óra 55 perckor indult és Budapest nyugatira 6 óra 35 perckor érkezett 719 sz. személyvonatok elmaradnak. A 712 sz. személyvonat szerelvénye az 1712 sz.­­Nyíregyházai vonattal egyesítve fut Ceg­lédig, ahol a vonat kétfelé válik, a vonat vége, 10 kocsi Szegedre fut, míg az első része Niregyháza— Szerencsig. Ceglédről laz u 1­712 sz. vonat 10 óra 00 perckor indul az eddigi 10 óra 19 perces indulás helyett. Szegeden van 13 óra 42 perckor. Cegléd—Budapest viszonylatban a Sze­gedről eddig 23 óra 55 perckor indult 719­ sz. személyvonat január hó 3-tól kezdve 23 óra 20 perckor indul, Ceglédre érkezik 3 óra 1­0 perckor és Cegléden egyesül­­a 3 óra 20-kor induló és Debrecen—Nyír­egyházi vonalról érkező 1719-essel. — 1838 JANUÁR 1. Székesfej­érvár. E napon koronázta magyar királlyá Páló­­czy György esztergomi érsek a­z­­első Habsburgot, Zsigmond királyunk vejét,Al­bert osztrák herceget, utána külön koro­nával koronázta meg ennek feleségét, Er­zsébet magyar király hercegnőt. Rozgonyi Simon veszprémi püspök. Az esztergomi érsek az ünnep örömére a török időben emlékezetessé­­ vált Drégely várát kapta­­ajándékul. Zsigmondnak fiuutóda nem lé­vén, a magyar trónt az urak, nemesek, és többi hívei megegyezésével eredetileg le­ányára, Erzsébetre hagyta. Később Zna­­imban, halálos ágyánál kívánságához ké­pest a magyar országnagyok megfogad­ták, hogy Alber herceget, és ennek hit­vesét Erzsébetet ismerik el a magyar trón törvényes örököseiül. Zsigmonnd el­hunytéval a választás Pozsonyban 1437 december 18.-án forma szerint is megtör­tént és kérték, a herceget, hogy vegye fel a királyi méltóságot, de ígérje meg, hogy a német trónt a magyar rendek beleegye­zése nélkül nem fogadja el. Három hónap múlva azonban, Albertet megválasztot­ták német-római császárrá és ennek elfo­gadásába a magyar rendek, a bázeli zsinat kérésére beleegyeztek. Sőt még ugyaneb­ben az évben a csehek is megko­ronázták. Zsigmond kihalt a Luxem­­burg-ház császári ága, s történel­mi szerepe a Habsburgokra szállott. A habsburgi Rudolf unokájának fejét, ime, magyar királyi, német-római­ császári és cseh királyi korona ékesítette! Még vala­mit Albert királyi herceg rövid urako­­dásának érdekes történetéből! Albertnek fia nincs, halála után ismét idegenre szál­lott a korona: a magyar rendek megigér­­tetik vele, hogy leányait csak a magyar rendek tanácsa alapján adja férjhez. Minthogy itt megkérdezendő tanácsosok között többi királyságát és országát meg­említik, Magyarországnak és a Habsburg ház országainak, voltaképen ez az első — közös­ ügye. — — NÉPMOZGALMI kimutatás: Cegléd m. város területén 1932. év folyamán él­ve született 80­6,halva 36 gyermek; elha­lálozott 792 embertársunk. Szaporodás 14 lélek. Házasságot kötött pedig 290 pár. Részletes kimutatást a jövő évi lapszá­munkban közlünk. — HÓ BELEPTE, hideg csonttá fagyasz­totta. Cegléd határában néhány fűzfa áll a nyilas düllő mellett. A napokban riadtan álltak meg a düllőn járó emberek. Akasz­tott ember lógott az egyik fűzfán, hóval lépetten, csonttá fagyva. Az esetről jelen­tést tettek a hatóságnak. Hamarosan meg­jelent az orvos és a csendőrség. Megállapí­tást nyert, hogy a hu­ Hia 3 nap óta lóg a fán és Tóth Ambrussal azonos. S­ZÖLLEI MIHÁLY 54 éves zagyvaré­­kasi gazda a napokban kétfogatú kocsi­jával oly szerencsétlenül fordult bele a város határában elhúzódó Krakkó neve­­vezetű árokba, hogy lovastól együtt be­lefulladt a csatorna" vizébe. A csendőrség folytatja a nyomozást, hogy a tragikus esetért terhel-e valakit felelősség? — BATN­Ó JÓZSEF sashalmi lakos te­herautójával a pesti országúton a síkos betonúttestről belefordult az árokba, Ő és útitársai súlyosan megsebesültek. A helybeli kórházba szállították. A nyomo­zást ez ügyben a pilisi csendőrség folytat­ja, mert az eset Pilis határában történt.­­ ADÓMÉRSÉKLÉSBEN részesülnek a hadigondozottak, dr. Varga Imre pénzügyi államtitkár ismertetette a kormánynak a­­ma szándékát, hogy a hadigondozottak és a Károly csapatkereszteseket adómérsék­lésben kívánja részesíteni. A vonatkozó a kormány törvényhozási után a 33-as bi­zottság hozzájárulásával kívánja életbe­léptetni. Ez a rendelet a hadirokkantakat, hadiözvegyeket és árvákat, valamint a Károly csapatkereszt tulajdonosokat bi­zonyos­­ adókedvezményben részesíti. A­­zok a 100 százalékos hadirokkantak, akik­nek összes adója nem haladja meg az 50 pengőt, 30 százalék, a 75 százalékos ha­dirokkantak, 20 százalék, az 50 százalékos hadirokkantak 10 százalék adóenged­ményben részesülnek. A hadiözvegyek és árvák, amennyiben összes adójuk 501­őn alul van, 20 százalék, a Károly csapatke­resztesek pedig 10 százalék adóelengedést kapnak. Az 50 és 100 pengő közötti adó­összegek mellett a 100 százalékos hadi­rokkant 20 százalék, a 75 százalékos hadi­rokkant, a hadiözvegy és hadiárva 10 százalék adómérséklésben részesül. — HAMIS ÖTPENGŐSÖK vannak for­galomban! Felhívjuk a közönség figyel­mét, hogy hamis ötpengősök vannak for­galomban. A hamisítványok eléggé sike­rültek de annyira mégsem, hogy felismer­hetők ne legyenek. Mivel már többet fel­ismertek, a közönség saját érdekében cse­lekszik, ha azokat jól megnézi, megpengeti és megjegyzi kidte kapta. Aki hamisít­ványt fedez fel,, vigye be a rendőrségre. — A KECSKEMÉTI törvényszéket a szegedi táblához csatolják. Az igazságügy­minisztérium törvényjavaslatot készítet nagyobb igazságügyközpontok kialakításá­ról. A törvényjavaslat szerint a kecskemé­ti törvényszéket, melyeknek hatáskörébe Cegléd is tartozik a szegedi táblához csa­tolják. A „hírös város” küldöttségileg til­takozott az őt ért sérelem ellen, azonban Lázár Andor igazságyügyminiszter kije­lentette, hogy ragaszkodik a kecskeméti törvényszéknek Szegedhez való csatolásá­hoz. — OLCSÓ A BOR, mégis fogy a sör. Szeptember elsejével kezdődött­­ a sör­gyárak termelési időszaka és az eddigi megállapítások szerint a rendkívül olcsó bor ellenére is meglepően emelkedett a sörfogyasztás. Hatezer hektóliter sört it­tak tavaly szeptember—december hóna­pokban, az idén pedig ennek a mennyiség­nek az ötszörösét, 30,000 hekt­litert fo­gyasztottak Magyarországon. S a sör mel­lett a gyufában is jelentékenyebb a fo­gyasztás. Míg tavaly 63 millió dobozt ad­tak el szeptember—december hónapok­ban, addig az idén 67 millió fogyott el.­­ NEM KELL TÖBBÉ a vasárnap fel­adott táviratok után pótdíjat fizetni. A kereskedelemügyi miniszter rendeletet a­­dott ki, amely szerint a vasárnap feladott táviratok után eddig szedett negyven fil­léres pótdíjat törölt le. Ezek szerint ezu­tán vasárnap is anny­­it díjat szednek a táviratok után, mint a rendes hétközna­pokon szokással. — MEDDIG TŰRI a hatóság a jégpályá­vá változott utcai járdákat? Sok levél fek­szik előttünk a város közönsége részé­ről és ezek a levelek mind arról panasz­kodnak, hogy meddig tűri még a ható­ság, hogy a ceglédi utcai járdák jégpályák legyenek. A város egész területén ugyanis minden járdára ráfagyott a csapadék és az utcán való járás, valósággal életveszé­lyes. Nagyon gyér számú tiszteletremél­tó kivételt nem tekintve, a járdákat sok helyen még a város szívében sem hintik fel homokkal, vagy hamuval. A közönség türelmesen várt — írják a levélírók — hogy a hatóság erélyes intézkedést lép­tet életbe a csúszós járdákkal szemben, de most már arra kiváncsi, hogy ez a tü­relem meddig fog még tartani a hatóság részéről, melynek valahogy hivatalos te­endői közé tartozik a járdák ellenőrzése.. . PÁLYÁZAT A KÖZSÉGI igazgatás egyszerűsítéséről. A belügyminiszter pá­lyázatot hirdet a községi igazgatás egysze­rűsítéséről szóló munkára. A pályázaton részletekbe menő, kellőkép megindokolt de rövid munkákkal a községi jegyzők és aljegyzők vehetnek részt. A pályadíjak összegét a belügyminiszter 500, 300, és 200 pengőben állapította meg. Részletes feltételek a Községi Közlöny legújabb szá­mában található. — ÖCCSE HALÁLÁT okozta az ügyet­len vadász. Csák János zagyvarékasi fia­talember József nevű öccsével egy vadá­szaton vett részt. Egyik lövése célt té­vesztett és a sörétek Csák József arcába fúródtak. A szerencsétlen fiatalember vér­ző arccal a földre bukott, földmérgezést kapott és a szolnoki kórházban kedden meghalt. Csák János ellen gondatlanság miatt indult eljárás.­­ A SZEGÉNYHÁZBAN elhalt ismeret­len férfi kilétét nyomozzák. F. hó 25-én 18 óra tájban Irsa község szegényházában egy ismeretlen 35—40 év körüli, 165—170 cm. magas, sovány, barna hajú és sze­möldökű, nyírott, barna bajuszú, kék sze­mű, pisze orrú férfi alkohol mérgezésben meghalt. Az elhalt kék soffőrsapkát, barna vasutas zubbonyt, barna ragyogós posztó nadrágot, rongyos, félhosszú szürke nagy- 1933 jan. 1

Next