Ceglédi Napló, 1934 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-07 / 1. szám
2. oldal. Szabályozták a tűzoltók jogviszonyait. Régi óhaja akár az ország tűzoltóságának, úgy a hivatásosaknak, mint az önkénteseknek, hogy jogviszonyaikat egységes szabályzatba fektessék le. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a tűzoltók jogviszonyai hatvan és egynéhány különféle rendeletben elszórva vannak felemlítve s adott esetekben még a szakértőknek is súlyos gondot okoz a megfelelő paragrafusokat megtalálni. Az immár több évtizedes mozgalomnak, melyet azért indítottak, hogy szabályozva legyen a tűzoltók jogviszonya, végre eredménye lett. A belügyminisztérumban végre elkészült a tűzoltók egységes szervezeti szabályzata, amely már a jövő év elején életbe lép. Mikor híre járt a tűzoltóság körében, hogy a belügyminisztériumban készül a szabályzat, egy időben egy riasztó hír is szárnyra kelt. Ugyanis többen azt hitték, hogy az új szabályzat erősen megnyirbálja a szerzett jogokat, különösen a megyei városok hivatásos tűzoltóságának parancsnokai járnak rosszul. A hír niem volt alap nélküli, mert eredetileg úgy tervezték az illetékesek, hogy a tűzoltófőparancsnokok csak törvényhatóságoknál, törvényhatósági joggal felruházott városokban lehet, míg a megyei városok tűzoltótisztjei csak tűzoltóparancsnoki rangot érhetnek el, mint legmagasabbat, tekintet nélkül szolgálati éveikre és szaktudásukra. Ez pedig azt jelentette volna, hogy a megyei városok tűzoltóparancsnokai megálltak volna a tizedik fizetési fokozatnál, míg a törvényhatósági városok tűzoltóságának vezetői előtt nyitva állott volna az út a főparancsnoki rangig, mivel a nyolcadik fizetési osztályra előírt illetmények járnak. A megyei városok hivatásos tűzoltótisztjei ebben az ügyben városközi mozgalmat indítottak s elhatározták, hogy eljárnak a belügyi kormányzatnál s kérik, hogy tekintettel az egyenlő minősítésre ne tegyenek különbséget köztük, és a törvényhatóságok szolgálatában álló bajtársaik között. Erre a lépésre azonban nem került sor, mert illetékes helyről megnyugtatták az érdekelteket, hogy az új egységes szervezeti szabályzat nem érinti a szerzett jogokat, hogy a megyei városok hivatásos tűzoltóságának parancsnokai szintén elnyerhetik a főparancsnoki rangot s ezzel bejuthatnak a nyolcadik fizetési osztályba. Ez a bejelentés általános megnugrást okozott s most már örömmel várják az ország tűzoltói a szabályzat mielőbbi életbelépését. ||||||illlllllllll|||||||||||||||illllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllHlllllillllll!l Zakar Károly A ceglédi százas küldöttség utolsó tagja volt, — a nagy Kossuth Lajos lelkének egy ittmaradt sóhaja, egy tiszteletreméltó emléke a multnak, — könnyezve és meghatóban álltunk ravatalánál, a város méltó kegyelettel rótta le ennek az öreg itt maradt magyaréletnek, meghalt teteme felett őszinte, háláját és meghatott búcsúval küldte el utolsó útjára, oda fel Kossuthoz a magyar nemzet régen elköltözött.Apjához. Utolsó tagja volt, annak a száz ceglédi polgárnak, akik 1877. január 24-én a Turin melletti Baraconne nevű nyaralóban felkeresték a nemzet nagy száműzöttját és felajánlották neki, Ceglédiiáros országgyűlési mandátumán. — Ő még láthathatta Kossuth Lajost, a lelkünket áhítat tölti el és mélységes kegyelet ,száll felé és csak azt üzenjük általa, ha még van hang a lelkében, énekelje el néki, ennek a szegény szenvedő magyar nemzetnek itt maradt és bizodalmas szenténekét: — „Ne sírj, ne sírj, Kossuth Lajos ...” CEGLÉDI NAPLÓ 1934. január 7. □□he i nn □ □ — Előfizetőinkhez. A naptár kézbesítését megkedtük, úgy hogy aki előfizetési díjjal hátralékban nincs, annak a naptárt e hét folyamán kézbesíteni fogjuk . A csendőrség többé nem lövi le a kóbor ebeket. Egy tavaly kiadott földmivelésügyi miniszteri rendelet kötelezte a községi vagy városi mezőőröket, továbbá a rendőröket, csendőröket és pénzügyőröket, hogy a községek és városok külső határában felügyelet nélkül járó kóbor kutyákat lelőjék. A földmivelésügyi miniszter most a belügyminiszterrel egyetértően rendeletet adott ki, amellyel a fenti rendelkezés teljesítése alól a csendőröket felmenti. Hangsúlyozza azonban a rendelet, hogy a községi és városi mezőőröknek, erdőőröknek és pénzügyőröknek továbbra is le kell lőniök a kóbor ebeket. Harmincöt pengővel csökkent 1928 óta a fejenkénti adóteher. Imrédy Béla pénzügyminiszter a napokban terjesztette a parlament elé az 1932. évi adóstatiszttikáját. 1928. óta az összes adóbevételek 289.4 millió pengővel csökkentek és 1929- ben összesen 945.5 millió pengőt tettek ki. 1932-ben 107.68 pengős volt az egy-egy személyre eső átlagos adó, vagyis 1928 óta 35.76 pengős csökkenés állapítható meg. Az új pályaorvos, Dec. utolsó napjaiban töltötte be a Máv. Betegségi Biztosító Intézete dr. Adamcsik Ferenc helybeli gyakorló orvos személyében a hónapok óta üresedésben lévő égyük pályaorvosi állást. Az új orvos, aki alig egy éve működik városunkban, a debreceni Gr. Tisza István egyetem klinikáján lett belgyógyászati szakorvos. Már egyetemi hallgató korában kinevezett tagja volt dr. Verzár Frigyes jelenleg bázeli egyetemi tanár élettani intézetének. Tudományos cikkei a berlini Klinikai Hetilap-, a hazai Orvosi Hetilap- és az Orvosi Archívumban jelentek meg. A fiatal, rokonszenves orvos működése elé nagy reményekkel néz ki vasutasok társadalma. — Januárban kell felmondani a jövedelem-, vagyon- és kereseti adókat. Az érvényben lévő törvényes rendelkezések értelmében a jövedelem és vagyonadókat, továbbá az általános kereseti adókat január folyamán lehet felmondani és a felmondással kapcsolatosan új kivetést kérni. A jelenlegi nehéz gazdasági viszonyok között fölöttébb nagy fontosságú ez a kérdés, mert hiszen a kisebb adókirovás lehetősége csak a felmondás révén érhető el. Ha felmondás nem történik, a rögzített adók továbbra is megmaradnak. Kultúrmozgó műsora: jan. 6—7-én egyik legkedvesebb Garbó film „Az vagyok akit szeretsz”. 9—10-én csak 16 éven felüliek részére „Havannai éjszakák”. 11-én, csütörtökön „Árkádia herceg 14-én, vasárnap a Metro cég egyik leglegszebb sláger filmje „A nő” kerül bemutatásra. — Ipartestület álarcos bálja febr. 4-én. — „Mi is búcsúztunk.” Ez a szomorú hír látott napvilágot a „Cegléd és Környéke” hetilap 1933. évet búcsúztató számában. Nagyon sajnálatos tény az, hogy a kultúrának egy ilyen komoly és hivatása magaslatán álló lapnak be kell szüntetni működését. Cegléd város társadalma mindig híres volt arról, hogy szívesen pártfogol mindent, ami nem kerül pénzébe, de ha fizetésről van szó, akkor bizony elzárkózik minden elől, akármilyen fontos érdek kívánná is a fillérjeit. Js „Cegléd és Környéke” több mint 300 példányban megjelenő hetilap volt. Lehetetlenség, hogy ha az összes előfizetők a lap által kapott értékért a szükséges csekély pénzbeli ellenértéket hajlandók lettek volna megfizetni, erre a sorsra jusson az a lap, melynek szerkesztésében mindig a város legkomolyabb vezető emberei vettek részt és amely lap a Haza és e város érdekeit mindig a legpéldaadóbb módon szolgálta. — Értesítés: Értesítjük az áramfogyasztó közönséget, hogy a m. kir. Kereskedelemügyi Miniszter úr üzemünk villanyszerelési és javítási tevékenységét 1933 év végével betiltotta és tevékenységünket csupán az oszloptól az árammérő óráig terjedő csatlakozó vezeték valamint főbiztosító felszerelésére és javítására korlátozta. Ennélfogva kérjük a fogyasztóinkat, hogy amennyiben villamos berendezésükben hiba állana elő, a hiba megállapítására elsősorban a helybeli villanyszerelő cégek egyikét bízzák meg, mert a zavar a legtöbb esetben a belsőberendezésben szokott előfordulni, amit a kihívott cég azonnal meg is javíthat. A villanytelep szerelőit csak abban az esetben kell igénybe venni, ha a magánszerelő a berendezés megvizsgálásánál megállapította, hogy a hiba nem a belső vezetékben, hanem a külső csatlakozó vezetékben van. Az ilyen hibák elhárítására üzemünk egész nap este 9 óráig rendelkezésre áll. Telefon 117. A villanytelep igazgatósága. — Népmozgalmi kimutatás: Cegléd m. város anyakönyvi hivatalától nyert értesítés szerint városunk elmúlt 1933. évi népmozgalmi adatait a következőkben ismertetjük: Városunk területén élve született: 803, halva 35, együtt 1838 gyerrmek. (1932 év folyamán: 8124-37,849.) Nemek szerint: 414 fiú, 389 leány gyermek. Felekezeti megoszlás szerint: Bem, kath. 236 fiú, 217 leány, Görög kath: 1 fiú, 1 leány, együtt: 2456. Református: 164 fiú, 153 leány, együtt: 317. Ag. h. ev.: 11 fiú, 11 leány, együtt 22. Mózes ,vallásu izr.: 3 fiú, 2 leány, együtt: 2 5. Görög keleti 1 fiú, 1 leány, együtt: 2. Baptista 1 fiú, 1 leány, együtt 2. Meghalt: 1505 embertársunk 317 róm. kath., (160 férfi, 157 nő.) 2 görög kath. nő ( 319, 259 református,120 férfi, 139 nő.), 16 ág. h. ev., (44-12.) 1 baptista férfi. (Elmúlt 1932 évolyamán Halottaink száma: 799 volt.) s tíz Mózes vallásu izr. (2 férfi, 8 nő.) 1933 év folyamán a nagy háború alatt eltűnt hőseink sorába 12 újabb holttá nyilvánított hősi halottunk került. Házasságot kötött: 300 pár. (Mult 1932 év folyamán 290 pár.) Ha a fenti születési számból 98 csecsemőt 8—10 napos korában lakóhelyére innen el nem vittek volna, úgy a gyarapodásunk lélekszámban 198 fő lenne — igy e szám bevonásával 100 lélekkel szaporodtunk. — A Máv. I. évi február hó 1-től díjszabását mérsékelni fogja. — Reméljük a mérséklés oly mérvű lesz, hogy nem kell biciklin és szekéren a Cegléd—Budapesti útszakaszt lebonyolítani. — Felhívás! A m. kir. Pénzügyminiszter 1933. évi 158.(100 számú rendelete értelmében f. évi január 9-től nem tartoznak forg. adót fizetni az alább elsorolt ipari foglalkozásúak: borbély- és női fodrász, cimfestő, fehérnemű — ruha — vegytisztító, fényező, mázoló, fényképész, manikűr, kozmetikus, szobafestő és féregirtó. Felhívom a fenti foglalkozású adózókat, hogy f. hó 10-ig adómentesítésük végett saját érdekükben jelentkezzenek a városháza földszinti 42 számú szobában. Nagy Iván — A Ceglédi Ipartestületi Dalkar főtiszteletü Czeglédy Sándor ref. lelkész ur ngs. dr. Hulin Béla m. kir. államrendőrségi főtanácsos ur, ngs. Magyary .Lajos kir. járásbirósági elnök ur, ngs. dr. Sárkány Gyula polgármester ur, főtisztelendő és ngs. Szilágyi Imre kanonok ur és nagytiszteletű Wolff Lajos evang. lelkész úr, dalárdánk díszelnökeinek fővédnöksége és az összes társadalmi egyesületek elnökeinek védnöksége mellett dr. Molnár Imre zeneművészeti főiskolai tanár, énekművész úr, valamint Kárus bá (Dani bá sógora), dr. Tóbiás Kornél kereskedelemügyi min. fogalmazó úr közreműködésével f. évi jan. hó 13-án, szombaton esti 8 órai kezdettel a kulturházban saját alapja javára műsoros teaestélyt rendez, mely után reggelig tartó családias táncmulatság lesz, amelyre a nagyérdemű és dalpártoló közönséget ez után hívja meg az Ipartestületi Dalkar elnöksége.