Ceglédi Népszava, 1945 (1. évfolyam, Röpiratok)

1945-09-28

2 C­EGLÉD­I NÉPSZAVA, 1945. szept. 23 Polgártárs! Elvtárs! A Szociáldemokrata Párt ceglédi szervezete nem új alakulat, nem divat­párt és nem konjunktúrapárt, mert még akkor is meg­volt, működött és dolgo­zott, mikor az emberi jogokért, a demok­ráciáért küzdeni még bűnnek számított. A Szociáldemokrata Párt ma is az akar lenni, ami a múltban volt; a dol­gozók, a munkásemberek pártja, akiknek érdekében küzd a jobb, a szebb és boldogabb holnapért. A Szociáldemok­rata Párt nem az erőszak pártja, hanem az a párt, amely békés és alkotmányos eszközökkel kívánja megteremteni az új demokratikus Magyarországot, ahol min­den dolgozónak tisztességes megélhetése és emberhez méltó élete lesz. A Szociáldemokrata Párt múltja, jelene és jövője, a Szociáldemokrata Párt komolysága nem engedi meg, hogy felelőtlen ígéreteket tegyen. A Szociál­demokrata Párt nem akar egyetlen magyar munkást sem félrevezetni azzal, hogy rózsaszínű ábrándképet fessen a jövőről. A Szociáldemokrata Párt csak azt ígéri, ami a valóság és amit minden körülmények között be fog tartani. A Szociáldemokrata Párt állítja, hogy nagy és komoly, fáradságos és felelős­ségteljes munka vár reánk; lerombolt, elpusztult hazánkat kell újjáépítenünk, de ígéri, hogy minden dolgozó, ki ebben az újjáépítésben részt vesz, egy szabad ország szabad polgáraként, emberhez méltó életet fog élhetni. A Szociáldemokrata Párt küzd a mun­kásság jobb megélhetéséért, a munka­szabadságért, az igazi szociális munkás­jóléti reformokért, a létfenntartási költ­ségekkel arányban álló rokkantsági és öregségi biztosításért. A Szociáldemok­rata Párt részt vesz a törvényhozásban és biztosítékot nyújt arra nézve, hogy új és az eddiginél sokkal szociálisabb tör­vényekkel megvédi minden dolgozó, minden földmunkás, ipari­ és szellemi munkás érdekeit. A ceglédi szociáldemokrata pártszer­vezet a ceglédi dolgozók érdekeinek szószólója. Részt vesz a város életének irányításában és mindent elkövet, hogy a város lakossága, pártállásra való tekintet nélkül, mihamarabb jobb hely­zetbe kerüljön és kiheverje a háború okozta károkat és sérüléseket. A ceglédi szociáldemokrata pártszer­vezet büszke arra, hogy a felszabadulás után az első volt, amely tagjait a ter­melés szolgálatába állította. El sem ült még a csatazaj s a ceglédi szociál­demokraták máris hozzáláttak, hogy a romokból újjáépítsék szülővárosukat. Részt vettek a vasút, villanytelep, posta, fertőtlenítő, szeszfőzde, konzervgyár, olaj­ütő és más hasznos ipari üzemek újjá­építésében, felszántották traktoraikkal a ceglédi határt, elcsépelték a termést és biztosították ezzel mindennapi kenye­rünket. A ceglédi szociáldemokraták részt vesznek a közigazgatás korszerű újjászervezésében és a közbiztonság helyreállításában. Mindenütt ott vannak tehát, ahová a munka, a kötelesség szólítja őket. Tagja lenni a Szociáldemokrata Pártnak annyit jelent, mint vállalni a munkát, vállalni azt a feladatot, hogy részt veszünk az új Magyarország fel­építésében. Tagja lenni a Szociáldemokrata Pártnak több kötelezettséget jelent és mi mégis azt mondjuk, lépj közénk és harcolj velünk az új, a boldogabb Magyarországért, gyermekeid szebb óvójáért. Szeretettel várunk minden dolgozót! A Szociáldemokrata Párt Ceglédi Szervezete. Semmi közünk hozzá ... Semmi közünk hozzá, de mégis fog­­­­lalkoznunk kell vele. Értesülésünk sze­rint a Kisgazda Párt 3 képviselőt jelöl Ceglédről. Eddig rendben is volna az ügy, csak éppen az a furcsa, hogy a jelöltek sorolásával beigazolódott az, hogy jogos a munkáspártok aggodalma amiatt, hogy a Kisgazda Pártban az utóbbi időkben éppen a mérsékelten demokratikus elemek kerülnek előtérbe. Úgy hallottuk ugyanis, hogy a lista 21-ik helyén Hartyáni Zoltán nagybirtokost, 40-ik helyén Kukla Béni kisgazdát jelölték és csak a lista végére, valahová a 90-ik helyre vették fel Csala Istvánt, Cegléd jelenlegi kisgazda képviselőjét. Hartyáni Zoltán úribirtokos, híres két­balkezes gazda, aki a saját birtokát sem tudta rendben tartani, hogy tudná akkor az ország baját eligazítani. Rendes, tisztességes ember, de típusa az úri Magyarországnak. Gentry, akinél a poli­tika is úri passzió és nem népe iránt érzett kötelességteljesítés. Hogy értené meg Hartyáni úr a magyar parasztot, akinek ezer keservét, baját a saját bőrén sohasem tapasztalhatta. Kukla Béni bácsi becsületes jó gazda. Örök ellenzéki. Sajnos, elfelejtkezik arról,­­ hogy régen a reakciós világban érdem, becsületes kiállás volt ellenzékinek lenni, de ma a demokráciában, amikor a kor­mányban a nép irányít, ellenzékieskedni, berzenkedni már hiba és bűnnek számít. A derék jó Kukla bácsinak teljesen mindegy miről van szó, ért-e hozzá vagy sem, ő elvből mindig, mindent ellenez. Akadékoskodó és kerékkötője minden haladásnak. Hartyáni, Kukla bácsi jobb a kis­gazdáknak, mint Csala István, akinek demokratikus gondolkozása, haladó szel­leme, igaz becsületérzése sokszor el­felejtette velünk a Kisgazda Pártban meghúzódó konzervatív, reakciós réte­geket ? Már-már azt hittük, hogy a Kis­gazda Pártban minden rendben van. Tévedtünk, gyanúnk beigazolódott ; igen sok ott a maradi elem, akiknek bejut­tatása a képviselőházba nem volna a magyarság hasznára. Kisgazda barátaink! Kit jelöltök kép­viselőtöknek , ez a ti dolgotok. Semmi közünk hozzá ! Mégis azt ajánljuk, ha már Csala István nem elég jó nektek, ha már felcserélitek, akkor jobbat és ne rosszabbat keressetek helyette. b-B. MI ÚJSÁG A NAGYVILÁGBAN ? BELFÖLDÖN: Orosz szakszervezeti küldöttség tar­tózkodik Magyarországon. Budapesten javul a közellátás. Magyarország fáért szenet szállít Auszt­riának. A főváros 980 ezer lakosából 620 ezer a választó. A Vörös Hadsereg parancsnoksága elrendelte, hogy minden Magyarországon tartózkodó orosz katonai alakulat köte­­les igásállatjaival a szántásban részt­­venni. A Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok hivatalosan közölték, hogy felve­szik a diplomáciai kapcsolatokat Magyar­­országgal. Október és novemberben csak mező­­gazdasági munkára szabad traktorokat használni. Vörös János honvédelmi miniszter a balatonfüredi Nemzeti Bizottság ülésén közölte, hogy a béketárgyalásokon igaz­ságos néprajzi határok megállapítását fogjuk kérni, mert a trianoni határok katonai határok voltak, amelyekre ma már nincs szükség. KÜLFÖLDÖN: A francia választásokon megsemmi­sítő fölénnyel vezet a szociáldemokrata párt. Görögországban is általános válasz­tásokra készülnek. Állandóan tart a csehszlovákiai ma­gyarság kiutasítása. 250 magyar internált él Afrikában, Olasz-Szomáliban, akiket még a háború alatt Perzsiából vittek oda. Amerikában egyre nagyobb méreteket ölt a munkás­sztrájk. Megkezdődött Párisban a szakszerve­zetek világkongresszusa. Az osztrák Szociáldemokrata Párt most tartotta kongresszusét Salzburgban. A csehszlovákiai Krumau-ban meg­találták a győri vagyongyár elhurcolt gépeit. A visszahozatali tárgyalásokra kiküldött bizottságot kiutasították Cseh­szlovákiából. A londoni külügyminiszteri értekez­leten megoldást keresnek a románié­ban élő magyar kisebbség helyzetére. A ceglédi piac drágább, mint a budapesti. Cegléd sohasem tartozott az olcsó városok közé. Budapest közelsége, a nagyszámban jelentkező pesti kereskedők mindig felverték a piaci árakat. A régi világban, amikor minden dolgozó, min­den munkás keresete, ha szűkösen is, de legalább az elsőrendű élelmiszerek beszerzésére elegendő volt, ez nem okozott túlzott gondokat. Ma azonban még egy úgynevezett „jólfizetett“ ipari munkás heti keresete is csak 3—4 napi ellátását biztosítja, nem is szólva a közalkalmazottakról, vasutasokról, pos­tásokról, akiknek havi fizetése még egy hét élelmezési költségeit sem fedezi. A munkásság nem akar újabb és újabb béremeléseket, mert jól tudja, hogy a bérek és árak versenyében mindig alul marad. Ne maximálják az árakat, mert akkor eltűnik a portéka a piacról és a zug­forgalomban csak még drágábban sze­rezhető be. De zárolják a ceglédi piacot és tiltsák meg az elsőrendű közszükség­leti cikkek kiszállítását a városból. Ha a pesti feketézők nem szerezhetik be szükségletüket a ceglédi piacon, akkor az itt fellépő árubőség mérséklőleg fog hatni a ceglédi piac áraira és lehetővé fog válni, hogy a kispénzű munkás­asszony is hozzájusson néha valami élelmiszerhez a ceglédi piacon. 662 millió pengő hitelt jutta­tott eddig Bán miniszter a magyar iparnak. A romokban heverő ország újjáépíté­sének oroszlánrésze a magyar iparra hárul. Az Iparügyi Minisztériumba futnak be mindazok az igénylések, amelyek nyersanyagot, gépet, pénzt kívánnak a termelés újraindításához. Az iparindítási hitelakció áprilisban indult meg. Ezideig majd 200 vállalat kapott hitelt. Elsősorban a jóvátételre dolgozó gyárak, ezzel egyidejűleg a közlekedés helyreállításán dolgozó üze­mek, a bányaipar, az építőipar, a mező­­gazdasági gépipar, végül nem utolsó­sorban az élelmezési és népruházati ipar részesült iparindítási hitelekben. Duna-Tisza közi szak­­szervezeti nap Cegléden. A ceglédi szakszervezetek a megyei titkárság támogatásával október 7-én „Szakszervezeti Nap“-ot rendeznek, melyen egész Dél-pest megye szervezett munkássága részt vesz. Különvonatok hozzák a dolgozókat Szolnokról és Kecskemétről a ceglédi nagygyűlésre, melyen a szakszervezeti mozgalom vezetői szólalnak fel. A díszfelvonuláson és a délelőtt fél 11 órakor tartandó sport­telepi nagygyűlésen 18-—20 ezer szervezett munkás részvételére számí­tanak. Újra dolgozik a Földigénylő Bizottság. Úgy látszik, a Ceglédi Földigénylő Bi­zottság körüli zavarok megoldást nyertek. A földosztást — jól vagy rosszul — de végrehajtó régi bizottságot ugyanis az Országos Tanács feloszlatta. Az új bizott­ságot a régi hívei, félve attól, hogy ez földjeiket visszaveszi, nem nagy örömmel fogadták. Két párt ki is vonta tagjait a bizottságból. Már-már felborulással fenye­getett az ügy, már kormánybiztos ki­rendeléséről beszéltek (ami különben nem szolgált volna Cegléd dicsőségére, tekintve, hogy kormánybiztost ezideig csak sváb falvakba rendeltek ki), amikor a Szak­­szervezeti Tanács és a Földmunkás Szak­­szervezet kecskeméti megyei­ titkárainak sikerült az ellentéteket elsimítani. Ideje is volt, mert az őszi munkálatok már megkezdődtek, és a közvéleményt meg kell nyugtatni, mert a bizonytalanság komoly károkat okozhat a mezőgazdasági ter­melésben. A Földreform végrehajtása sokkal ko­molyabb ügy, semhogy valamelyik poli­tikai párt propaganda-eszközéül szolgál­jon. A földet nem egy párt adja, hanem a Vörös Hadsereg által felszabadított Magyarország kialakulóban lévő demok­ratikus kormányzata, amelynek éppen a földosztás volt első komoly lépése az igazi gazdasági demokrácia irányában. Ei szovjet-magyar szerződés másfél évre ellátja munkával a magyar textilipart. Bán és Gerő elvtársak által Moszk­vában megkötött kereskedelmi szerződés alapján a Szovjetunió 3 millió kg. gya­potot szállít Magyarországnak. Ennek a hatalmas mennyiségnek 40%-át kell feldolgozva visszaszállítanunk, a többi munkabér fejében itt marad. Ha textil­­gyáraink napi 24 órás munkaidővel látnak neki a Szovjetunióból érkező gyapot feldolgozásának, foglalkoztatásuk akkor is másfél évig biztosítva van. Megoldódik tehát a magyar textilipar nyersanyag-gondja, elvonul a textilipari munkásság feje felől a munkanélküliség veszélye és biztosítva van az ország lakosságának ellátása a legfontosabb ruházati cikkekkel. fraf-Tok­] r ■— ------- ^ n a mindenkori legmagasabb . r napi árban állandóan veszünk * ► MISELGÜCK és LENGYEL £ PETŐFI­ UTCA 8 ^ I Pt^cmiaimH^cdudl | modem kivitelben k.szft Gorob-nyomda jj i nemzetgyűlési KÉPVISELŐVÁLASZTÁSOK | Vasárnap,szeptember­­ 30-án estefillatoi Cannnfs DK||. ?45. ÉVI november hó 4-ÉN lesznek t­íz Iparlestilttjen­ a Szi­sildenotfila Párt Valu­bii Dtllja

Next