Ceglédi Népszava, 1947 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1947-01-01 / 1. szám
2 CEGLÉDI NÉPSZAVA 1947. január 1. A ceglédi képzőművészek képkiállítása A Szabadművelődési Tanács rendezésében a Képzőművészek Szakszervezetének ceglédi csoportja karácsonyi képkiállításon mutatta be a ceglédi művészek legújabb munkáit. A kiállításon úgyszólván valamennyi művészünk gazdag anyagokkal vett részt, amely teljesen betöltötte a városháza közgyűlési termét, s Illene Lipót a legtermékenyebb ceglédi művész, a női szépség festője, egész tárlatra való új képpel szerepel. Munkái közül „Műterem-ben“ című holland mesterekre em-lékeztető tompa színekben tartott nagy vászna emelkedik ki. Figyelemre méltó kép a művész önarcképe is. Gárdos Miklós szobrászművész ismét néhány színes farelieffel tűnik ki. Legszebbek „Ádám és Éva“ és „Harmonikás koldus“ című munkái. Kéry Ferenc szobrászművész angyal-relieffje is figyelemreméltó munka. Okos László tájképeivel és pompás interior képeivel tűnik fel. Az idős Oldal tájképeivel és parasztleány portréival, a fiatalabb Oldal női aktjával tűnik ki. Ez utóbbi a kiállítás egyik legjobb darabja. Pazar színekben pompáznak Krisztik Béla tájképei és „Csendélete“ is. A művész határozott fejlődésről tesz tanulságot. Egyik-másik munkája a legigényesebb tárlatokon is megállná a helyét. Király Béla tájképei is kifogástalan színérzékről tesznek tanúságot. „Szüret“ c. képe, „Bolond Gyurkája“ elsőrendű alkotások. Mayer Péter portréi is szépen mutatnak. Oroszváry Gyula ceruzarajzai is igen jól sikerültek. Egész külön értéket képviselnek; Kaczur György színpadtervei. Kaczur egyike leguniverzálisabb tehetségű művészeinknek; képzőművészeti, iparművészeti alkotásai egyaránt megütik a legkényesebb mértéket. Külön érdekessége a kiállításnak, a Szabadművelődési rajztanfolyam legtehetségesebb növendékeinek néhány jól sikerült munkája. Ceglédi közmunkások az újjáépítési miniszternél 409 munkás dolgozik a ceglédi közmunkáknál, akiknek nevében és megbízásából 70 tagú küldöttség kereste fel a múlt héten Mistéth Endre újjáépítési minisztert és kérte, hogy a karácsonyi segélyeket részükre is folyósítják. A miniszter telefonon érintkezésbe lépett a ceglédi helyi hatóságokkal és utasítást adott arra, hogy törvényszerinti karácsonyi segélyeket fizessék ki a közmunkásoknak. A polgármester azonnal intézkedett és minden közmunkás esedély kés heti fizetésén kívül idejében kézhez kapta karácsonyi segélyét is. Valami új születik Írta : Szakasits Árpád Valami új születik most a világban, a kufárok, a pénzváltók, a rabszolgatartók világában. Uj társadalom van születőben, ettől vemhes a világ. Uj igazság van születőben, ettől olyan feszült mai világunk légköre. Uj ember van születőben, ezért olyan fájdalmas most a mi életünk. Amikor a Messiás megszületett, akkor is nagy vajúdásban volt a világ. Akkor is a régi világ birkózott a megszületni készülő új világgal, a hanyatló világ az új társadalommal, az új igazsággal, az új emberrel. A nagy római világbirodalom meglazult minden eresztékében s ennek a nagy birodalomnak országútjait próféták raja lepte el. Akkor is sokan voltak, akik visszanéztek a múltba s a múlt idillikus képét idézték fel magukban s megkísérelték, hogy a régmúltat, amelynek csak emlékei éltek, visszaidézzék és visszahozzák. Ez azonban történelmi képtelenség volt. És sokan voltak, akik új világot hirdettek, akik lázadtak a régi világ ellen, amelynek terheit nem bírták már tovább, amelynek zűrzavara elviselhetetlen volt s amelyben a bizonytalanság oly nagyra nőtt, hogy benne a lelkek állandó félelemben és izgalomban remegtek. S ebből a fájdalmas vajúdásból egyszercsak megszületett a várva várt Messiás, aki először mondta ki a világépítő igét : „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat“ s aki először tette tudatossá az emberek elméjében a szegénység és gazdagság ellentétét , akinek nyomán először alakultak őskeresztény közösségek, amelyekben az egyenlőség elve érvényesült. Az ősi kereszténység eme tiszta szelleme áradt szét a világon és ha ezzel a szellemmel szemben az anyagi világ erősebb volt is, mert nem engedte érvényesülni az embertestvériség erkölcsi törvényét, azért ez a szellem mégis élt s új meg új formában jelentkezett szellem-történelmünk égboltozatán s az emberek lelkében és tudatában. Új társadalmak keletkeztek és hanyatlottak el. Új és új forradalmak lángjai csaptak fel az égre. Ebben a kétezer esztendőben, amelynek kezdetét a kimondott Ige idejétől számítjuk, az emberiség sóvárgása nem szűnt meg a teljesülés után. A szegények és megalázottak örökösen keresték a szabadságot, az igazságot és felemelkedésük útját. S egy pillanatig sem szünetelt a tömegek lázongása és a világtörténelem működése, hogy az emberiség egyszer elérkezhessék az anyag és szellem harmóniájához, a szabadság, az igazság és biztonság teljességéhez. Csak a nagy polgári forradalom teremtette meg azokat a feltételeket, amelyek között kitermelődhettek azok az eszközök és viszonyok (termelési eszközök és termelési viszonyok), amelyek a történelem során először lehetővé teszik a beteljesülést. Ami most a világban végbemegy, az nem más, mint erőfeszítés arra, hogy a beteljesülés ideje minél hamarabb elkövetkezhessék. Persze roppant erők állnak ellent annak, hogy új világ szülessék. De bármekkorák ezek az erők, immár meg nem akaszthatják a társadalmi igazságosság megszületését, új társadalom keletkezését, új gazdasági rend kialakulását. A megújulás erői nagyobbak, mint a hanyatló társadalom hatalmi erői. Keleten és nyugaton egyaránt a szocializmus új világának alapjait rakják le. És ezek az alapok szilárdak. És amíg ezek az alapok épülnek, új szellem fényei sugározzák be a hanyatló világ sötét égboltozatát, új ember lép a történelem színpadára, hogy beteljesítse a szegények és megalázottak évezredek óta élő vágyát és akaratát. A vajúdás lázában ég a világ és ha zűrzavar köde lepi is be még földünket, ebben a zűrzavarban már felismerhetők az új világ alkotóelemei. Egyre tisztábban bontakoznak ki ebből a ködből az igazságosságon, az embertestvériségen és a gazdasági biztonságon felépülő új világ körvonalai. Ennek az új világnak képviselői vagyunk mi, szocialisták. És akik hozzánk tartoznak,fűzzék szorosabbra egymás közötti kapcsolataikat, fejszítsák meg erőiket, lobbantsák fel magukban az áldozatkészség lángját, hogy mind, valamennyien eleget tehessünk a történelem parancsának. Romok felett kezdtünk építeni itt, ebben a megtiport, sok történelmi vihart átélt országban is. Csaknem két esztendő telt el felszabadulásunk óta. Ez a két esztendő emberfeletti erőfeszítéseket követelt. De büszkén tekinthetünk vissza erre a két esz- tendőre, melynek mérlegét, ha megvonjuk, nyugodt önérzettel állapít- hatjuk meg; jól dolgoztunk. A ma gyar szociáldemokrácia jól teljesí- tette kötelességét. Jól végezte el rop- [pant feladatait. Növelte a bizalmat, amelyet 75 esztendős történelme folyamán megszerzett és becsületesen sáfárkodott azokkal az erkölcsi értékekkel, amelyeket nemzedékek hosszú sora halmozott fel. Nemcsak a magyar dolgozók bizalmának van birtokában, hanem a világ minden szocialistáinak bizalmát is bírja. Ezt tiszta szándékainak, harcos szellemének, a dolgozókhoz fűződő eltéphetetlen kötelékeinek, az ország becsületes szolgálatának köszönheti, és annak az egységnek, amelyet mindig olyan féltékeny gonddal őrzött és fog őrizni a jövőben is. A Szociáldemokrata Pártban most együtt van munkás, paraszt és szellemi ember s mellettük a kisemberek tíz- és tízezrei. Mindnyájan reménykedve tekintenek fel a Szociáldemokrata Pártra, mert hisznek abban, hogy a demokratikus szocializmus megvalósítói között a szociáldemokrácia a legelső helyet foglalja el. Őrizzük meg egységünket, őrizzük meg eszményeink tisztaságát mindenkivel szemben, mert a világ nagy átalakulásában lehet, hogy kicsinyek vagyunk, de a legkisebb részre is ugyanolyan terhe hárul a munkának, a felelősségnek, mint a legnagyobbra. Az eszmék világában nincs kicsiny és nagy abban az átalakulásban, amely most megy végbe történel-münkben, a legkisebbnek is nagy szerepe van, a legkisebb sem hiá nyozhatik. És mi, magyar szociáldemokraták nem is vagyunk a legkisebbek, mert bár kicsiny ország fiai vagyunk, de pártunk egyike Európa legnagyobb pártjainak. Ezért kell vigyáznunk pártunkra, mint a szejmünk fényére, ezért kell vigyáznunk erre a mi közösségünkre, amely egy új világ építőköveit hordozza vállain. Nekünk ezen a földön kell elősegítenünk, megteremtenünk a beteljesülést. Nekünk ezen a földön kell boldog, szabad, emberi világot teremtenünk. Gyönyörű feladat, óriási felelősség, vállaljuk mind a kettőt. Y B érted is küzd a CEGLÉDI NÉPSZAVA A közgyűlés 198 főben szabta meg a város alkalmazottainak számát A város ez évi költségvetését a belügyminiszter csak azzal a feltétellel hagyta jóvá, hogy a város alkalmazottait a B-lista végrehajtása után még 47 fővel csökkentjük. Az utasítás szerint 47 embert kellett volna a város szolgálatából 1947. január 1-én elbocsátani, mert ennyivel több alkalmazottja van a városnak, mint az 5.000/1946. M. E. sz. rendeletben előírt 1938—10°/6-os létszám. A Szociáldemokrata Párt városházi üzemi pártszervezete több ízben is foglalkozott a várható létszámcsökkentés kérdésével s arra a megállapításra jutott, hogy a városi alkalmazottak további létszámcsökkentése a közigazgatás zavartalan menetét veszélyeztetné, de az szociális és politikai okokból sem indokolt, mert a B-listázások során helyükön meghagyott tisztviselők és alkalmazottak politikailag megbízhatók és mint munkaerők is megfelelők, miért is elbocsátásuk helytelen volna. Az üzemi pártszervezet vezetősége kidolgozta a város alkalmazottainak státusztervezetét, amely úgy oldaná meg a város alkalmazottainak megszervezését, hogy a város jelenlegi, a létszámapasztás után megmaradt alkalmazottai közül a nyugdíjazásra megéretteken kívül senkit sem bocsájtana el a szolgálatból. A városi tanács pénteken, a rendkívüli ülésre összehívott városi képviselőtestület vasárnap a tervezetet elfogadta s azt a polgármester már hétfőn személyesen vitte fel jóváhagyás céljából a belügyminiszterhez. Számíthatunk reá, hogy a takarékossági, gazdasági, közigazgatási és szociális szempontokból egyaránt megfelelő tervezetet a belügyminiszter változatlanun elfogadja. Szegény embert is érhet szerencse A „Felvidéki Népszava“ írja: Az amerikai magyarok jóvoltából és támogató készségéből sok-sok ruha, cipő, kabát indult útnak, kelt át az Óceánon, jött ide hozzánk, hogy apassza a rongyoskodók számát és segítsen. Az UNRRA-bálák egyikében húzódott meg egy nagyon megviselt, kopott, jobb napokat már igen régen látott kabát, amelyet a sors Perecesre juttatott. A kiosztásnál mindenki félredobta, sehogysem akadt gazdája. Az osztás végére egy öreg proletár maradt, akinek már nem jutott más, csak ez a rongyos jószág. Hazavitte s amikor kezeit a zsebekbe mélyesztette, egy levél került elő, amelyben az amerikai ajándékozó a következőket írja: „Tudom, hogy ez a kabát igen elnyűtt s éppen ezért nem a protekciósoknak fogják adni, hanem olyasvalaki fog hozzájutni, aki nem tud tolakodni s persze a legrászorultabbak közé tartozik.“ Ezután közli a címét és felszólítja a kabát új gazdáját: írjon neki és ő küldeni fog részére jó ruhát, jó kabátot, no meg dollárt is. Úgy hangzik, mintha mese volna. Pedig nem az, csak jó emberismeret. MINDENT tud MINDENT itl terjessze ésditassa a Ceglédi Hép&zavát!