Ceglédi Ujság, 1905 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-01 / 1. szám

XV-ik évfolyam. CEGLÉDI ÚJSÁG­ nak. De épen itt a bökkenő! A nevezett szak­­vélemény t. i. arra a kérdésre, hogy „igaz-e, miszerint egy 40 gyertyafényerejű láng órán­ként 10 liter acetylént fogyaszt“, azt válaszolja, hogy igen, de csak Auer égővel. Hangsúlyozzuk: de csak Auer égővel. Hogy miért, majd meglátjuk az alábbiakból. Vegyük elő a polgármesteri jelentést s néz­zük meg, hogy a Kiinger cég ajánlatában sze­repel-e egyáltalán az Auer égő? Ugyebár nem ! Szó sincs róla, s így természetesen az előirány­zott évi költségvetésben sem szerepel, mint ahogy nem is szerepelhet. S ez fáj nekünk! Higyyék el „tisztelt barátai az acetylénnek“ nagyon fáj. Hogy miért, azt meglátjuk ismét az alábbiakból. Lapunk hasábjain már számtalanszor felem­lítettük s igazoltuk is azon állításunkat, hogy a Klinger-féle ajánlatban feltüntetett s előirány­zott gázfogyasztás nem felel meg a valóság­nak. S hogy tényleg igazunk volt, bizonyság rá az a szakvélemény, melyet a „Czegléd“ múlt heti számában az acetylénisták nagy örömére leközöltek. Határozottan ki van ott jelentve, hogy a nevezett ajánlat tételei csak úgy felelnek meg a valóságnak, ha a lángzók Auer égővel lesznek felszerelve. Miután azon­ban, mint látjuk, az Auer égők nincsenek fel­véve a kiadási rovatban, tehát a számítás nem is lehet helyes. Hogy mily nagy összeg van ilyenformán az ismeretlen homályba burkolva, azt egykönnyen megállapítani nem lehet. Hogy azonban csak megközelítőleg is feltüntessük és megértessük az érdeklődőkkel, felhívjuk mindenki figyelmét a „Központ“ Polgár-féle vendéglőben megtörtént esetre. Tudjuk mindnyájan, hogy ott az összes lám­pákat Auer égővel szerelték fel. S mit látunk most? Egyetlenegy sincs használatban ! Miért? Mert többe kerültek az égők, mint az elfogyasz­tott acetylén. Tudniillik, oly nagy mennyiségű Auer égőre volt szükség, hogy a megtakarít­ható gázmennyiség értéke elenyésző csekély­ség volt ahhoz képest, mint amennyibe a napról-napra szükségessé vált égők kerültek. Annyi összetört belőlük, hogy többe került az égők használata, mintha égők nélkül három­szoros mennyiségű gázt használnak el. Világos tehát ebből, hogy az Auer égőket az acetylénvilágításnál egyáltalán nem lehet felhasználni. Ha pedig nem lehet, akkor igaz mindaz, amit lapunk karácsonyi számában a Kiinger cég költségvetésére nézve elmondtunk. Nem felel az meg a valóságnak, mert az Auer égők évi költsége a számadásba nincs felvéve, Auer égők nélkül pedig a gázfogyasztás csak­nem háromszor annyi, mint amennyit ott ki­mutattak. (Hogy mindenki tisztában lehessen az Auer­­féle égők fogalmával, megjegyezzük, hogy az Auer égő tulajdonképen fából készül. Sok min­denféle munkálaton megy át, s végül pedig hamuvá égetik. Ez a hamu aztán a legkisebb érintésre vagy rázkódtatásra összeomlik, sem­mivé lesz, úgy hogy használni többé nem lehet. Nem kell tehát csodálkozni azon, ha minden lámpapucolásnál vagy felgyújtásnál esetleg 2- 3 is elpusztul. Ezért nem használják már a Központi vendéglőben. Már pedig darabja 25—50 krajcárba kerül nagyság szerint.) Nem kell tehát csodálkozni azon, ha az Auer égőket a ceglédi fogyasztók is mind kiküszö­bölték. Ilyenformán járna a város a közvilá­gítással, valamint a magánfogyasztók is. Nem győznék fedezni az Auer égők költségeit, s előbb-utóbb mind elkerülnék ennek használatát. Már­pedig akkor a gázszükséglet, mint múlt számunkban is kimutattuk, csaknem háromszo­rosa lenne az előirányzott mennyiségnek. Ennek következménye pedig az volna, hogy a fo­gyasztók látva a valótlanságot, rövid idő alatt búcsút mondanának az acetilénvilágításnak. Beszüntethetnék a telepet és a befektetett 380,000 korona a lakosság nyakán maradna. Ettől akarjuk megóvni a lakosságot, s ezért harcolunk a villanyvilágítás mellett, amely mint látjuk, mindenütt megfelelt a várakozásnak. H­ÍREK. Meg­esküdt a király . .. Megesküdt a király, nagy, szent esküjében­­ : „Megtartom s tartatom, isten úgy segélyen, Magyarok törvényét“—­­Így biztatta népét . . . Ennek az eskünek bűnös megszegését, Koronás királyunk, úgy-e , túl sem élnéd ? Mért esküdtél volna, hogyha meg nem tartod ? Volt vagyonod, kincsed, dicsőséged, rangod, Fiad, feleséged, Puha, meleg fészked, — Királyi palástod nem hidegtől védett . . . Hogyha meg nem tartod, miért esküdtél meg "! Volt hatalmad is nagy; uralkodtál szörnyen, Csak úgy fürdőtt vérben, csak úgy úszott könnyben Szegény Magyarország . . . S el nem jutott hozzád Vértanuk sóhaja, bujdosók panasza: megesküdtél a királyi szavadra! S megbocsátottuk, hogy ellenünk vétkeztél, Pedig vétkedért csak aztán vezekeltél: Fiad . . . feleséged . . . Ugy­e sújt a végzet! De ahányszor sújtott, mi melletted álltunk S könnyel vigasztaltunk, koronás királyunk. Mert szent a magyarnak az ő koronája, S aki fölkenetett: koronás királya, Míg az eskü szentség! De ha ezt megszegnéd, Hogyha jogarod csak sújt, de nem védelmez: Koronás királyunk, tudod, mit jelent ez ? Hegedező sebek újra fakadását, Pirkadozó hajnal véres virradását, Koronád hullását, Trónodnak omlását, — S amit le nem moshat istennek kegyelme : Hitszegésnek szennyét királyi nevedre! Megujul az idő, megújul az év is .. . Nekem is esküdtél, fohászkodom én is Milliókkal együtt: Tartsd meg azt az esküt; S aki esküd árán pusztít­­ez országon, Azt sújtsd jogaroddal, koronás királyom. Deres őszi nap, hejh! hamar télre válik . . . Rövid az út, felség, sírodnak halmáig, Egy-két lépés lesz még — S esküdet most szegnéd ? . . Az az eskü ott él e nemzet szivében, S amint azt megtartod: isten úgy segéljen ! S. NAGY LAJOS. — Lapunk előfizetőinek és olvasóinak boldog újévet kiván a szerkesztőség és kiadóhivatal. — Előfizetési felhivás.Lapunk jelen szám­mal a XV-ik évfolyamba lép. Az elmúlt évek tanúbizonyságai, hogy lapunk hivatá­sának s kitűzött céljának, hogy szolgálja a közérdeket — mindig megfelelt becsü­lettel. Nem akarunk kiterjeszkedni a múlt idők alkotásaira, melyben lapunk­nak is része volt, csupán arra hivatko­zunk, hogy kötelességünket megtettük mindig s meg fogjuk tenni ezután is. Ez a hit, ez a tudat bátorít fel arra, hogy az újév beálltával olvasóink s elő­fizetőink szives támogatását a jövőre is kikérjük. Lapunk politikai iránya marad a régi törhetetlen függetlenségi s h­isz­­szük, hogy Cegléd polgárainak jövőben is hűséges szószólója lesz. Tisztelettel: A szerkesztőség és kiadóhivatal. — Hymen. Prehoffer Imre máv. forgalmi tiszt karácsony estéjén eljegyezte Sebők József rak­­tárnok leányát, Ottiliát. — H­alálozás. Dr. Csurgay László városi fő­orvos december 26-án reggel 8 órakor életé­nek 66-ik évében rövid szenvedés után jobb­létre szenderült. A megboldogult temetése december 27-én volt délután 3 órakor nagy és általános részvét mellett. A megboldogultat kiterjedt rokonság gyászolja. Legyen áldott emlékezete. — Eljegyzés: Halmi Imre a „szép hangú“ fodrászsegéd, aki Gyöngyösi Mihálynál volt alkalmazva hosszú időn át s aki jelenleg a „császár“ kenyerét eszi, eljegyezte Gyöngyösi Ilonkát, Gyöngyösi Mihály előkelő, de viccelődő fodrászmester leányát. Gratulálunk az eljegy­zéshez. — Legátus. A karácsonyi ünnepeken Őri Lajos volt a legátus, aki az ev. ref. egyházban tartott szent beszédet az ünnepek alatt. — Kinevezés. Bárány Károlyt kinevezték a helybeli m. kir. adóhivatalhoz díjtalan adóhiva­tali gyakornoknak. A kinevezéshez gratulálunk. — Választás: Tarr László segédjegyzőt, Tarr József ev. ref. tanítónk fiát, a napokban meg­választották Alsó-Némedire adóügyi jegyzőnek. A választás alkalmából, mely az érdem jutal­mazása, fogadja őszinte gratulációnkat. — Bírósági ügybeosztás. A helybeli járás­bíróságnál minden év elején megtörténik az ügy­beosztás, hogy melyik bíró milyen ügyeket végez. Az 1905. évre szóló ügybeosztás telje­sen megegyezik a múlt évivel, s tekintettel arra, hogy azt már közöltük lapunkban, de még a közönség is már gyakorlat útján tudo­mást szerzett róla, fölöslegesnek tartjuk újból leközölni. Tudomásul és tájékozásul közöljük azonban, hogy minden úgy marad, amint a múlt évben volt. — Megyegyűlés. Január 9-én Pestvármegye gyűlést tart. A tárgysorozatban Ceglédet érdeklő ügy nincs felvéve, azért azonban nem árt, ha a megye bizottsági tagok megjelennek a gyű­lésen, mert hátha azt az örvendetes hirt hall­ják, hogy Pest megye adakozni akar a meg­bukott gróf Tisza miniszterelnöknek egy­­ emlékalbumra. — Hány választó van! Most állította össze a központi választmány a képviselőválasztók végleges névjegyzékét. Nálunk 2652 választó van. — Választások. Az alispán értesülésünk sze­rint az ügyészi és az orvosi állásokra a válasz­tást február hó 9-ére tűzte ki. Elég késő, mert a helyettesítéssel mégis csak olyan gazdátla­nok a hivatalok, a választás kitolásával némi­leg a közérdek szenved. Ezért a rövidebb ter­minus lett volna a helyesebb. — Gazdasági tanfolyam. A télen ingyenes tanfolyamot engedélyezett a miniszter Kecske­méten, mely 8 hétig tart. Ajánljuk ezt a tan­folyamot a gazdálkodó ifjúság figyelmébe. Eddig is mindig a ceglédi gazdálkodó ifjak voltak az elsők a tanfolyamon s hisszük, hogy a pálmát most is ők viszik el. Jelentkezni lehet a gazda­tanácsnoknál. — Fölmentés. Horváth Ádámot, Kecskemét város főügyészét, akinek tragikus sorsa isme­rős olvasóink előtt is, a törvényszék felmen­tette az ellene emelt vád és következményei alól. A szegény embert ez nem fogja azért visszaadni a közéletnek. — Szocialista jelölt — Cegléden. Mi ugyan nem tudunk róla, de a fővárosi lapok meg­említették, hogy a bekövetkező képviselővá­lasztáson Cegléden is lesz jelöltjük a szocialis­­táknak, aki Kossuth Ferenc ellen akar fellépni. Úgy látszik, hogy a múlt választási kudarc még nem vette el a szocialisták kedvét a hiába való erőlködéstől. Kár magukat nevetségessé tenni. Hogy azonban igaz-e ez a hír, nem tudjuk, de józan ész szerint nem is hisszük. — Szilveszter-estély. A ceglédi Népköz­egy­let tegnap este a Népkörben sikerült szilvesz­ter esti mulatságot rendezett. A kedélyes mu­latságról lapunk jövő számában bővebben megemlékezünk. 1-fő szám.

Next