Ceglédi Ujság, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-03 / 1. szám

XIX-ik évfolyam. CEGLÉDI ÚJSÁG 1-fő szám veknek, mert a többség — mint rendesen — most is tüntetett távollétével.) A dec. 12-én tartott közgyűlés hitelesítése után dr. Gombos Lajos polgármester azt az indítványt terjesztette elő, hogy a tárgysoro­zat 17-ik pontjában tárgyalásra kitűzött villany­­világítási ügyet a közgyűlés azonnal vegye tárgyalás alá. A közgyűlés egyhangúlag hozzájárult az in­dítványhoz s így a tárgyalás elég csendesen indult meg. Mindenekelőtt a polgármester olvasta fel a tervezett üzembérleti szerződést, míg Dely Béla előadó a szállítási szerződést ismertette. Hosszabb vita indult meg ezután, melyben Takács József lelkész, dr. Traub József ügyész és a polgármester vettek részt. Takács József kijelenti, hogy ő a maga ré­széről a bérbeadás mellett van, mert a város­nak első érdeke az, hogy ne károsodjék. A bérbeadás esetén pedig a város mentve van minden kockázattól, míg a házi kezelésnél nem tudni mit hoz a jövő. Dr. Traub József szintén hasonló értelem­ben szól s hivatkozva a már előttünk álló pél­dákra kijelenti, hogy a házi kezelés nem min­denütt vált be. Igaz, hogy például Pápán a múlt évben 18,000 korona, Győrben pedig 83,000 korona volt a tiszta nyereség, de Kecs­keméten még most is 17,000 koronába került a közvilágítás. A vita eredménye az lett, hogy a közgyű­lés egyhangúlag a bérbeadás mellett foglalt állást. A tárgysorozat második pontja szerint Schiif­­fer Adolf és nejével kötött szerződés jóváha­gyása lett volna, de mivel nem volt jelen ele­gendő képviselő, az ügy tárgyalását 30 nap közbenjöttével elutasították. A harmadik pont a városi tanács előterjesz­tése volt a helybeli csendőrség leavató bizott­ságával kötött bérleti szerződés tárgyában. A közgyűlés többek felszólalása után tudomásul is vette a szerződés megkötését. E szerint a régi kaszárnyáért továbbra is 2000 korona évi bért fizet a csendőrség. Cárák Mihály és nejétől tanyai iskola cél­jára 1200 ezörnyi ingatlant vett a város 880 koronáért. Az összeget kifizették s ez a jelen­tés volt a tárgysorozat 4-ik pontja. Bezzeg Pál városi mérnök 1909 ik évi köz­ségi közmunka költségelőirányzatát a közgyű­lés elfogadta, még­pedig úgy az előirányzat­ban feltüntetett, illetve javasolt lejtméretezést is szükségesnek tartja. A város sejtméretezése a mérnök előterjesztése szerint mintegy 24,000 koronába kerül, mely összegből 12,000 korona a 909-ik év terhére lett előirányozva, kát tehet nekünk. Hiszen a gyermek, a be­piszkított ujjacskákkal nem egyszer forgolódik orra, szája és szemei körül is. A tiszta kéz és tiszta tárgyak, sohasem lesznek holmi ragá­lyos bajok átplántálói! Amidőn a gyermek már tankötelessé serdül, a ruha­ és a test tisztántartásának kettős gon­doskodását ki kell immár terjesztenünk a tan­könyvek tisztántartására is. A tankönyvek hó­napokon, sőt esztendőkön át, belsejükön, de még inkább kültáblájukon valóságos baktérium­tenyésztő szennyrétegeket öltenek magukra. Ha a nebuló tankönyvét ma, a papír olcsóság korszakában, hetenként legalább egyszer-két­­szer új külső burkolattal fogjuk ellátni, emel­lett leszoktatjuk a gyermeket arról az utálatos és soha eléggé el nem ítélhető rossz szokás­ról, hogy a könyvek lapját a lapozgatáskor nyálazgassa, úgy a gyermek-, a tanuló­szoba és a tantermek higiéniája érdekében nagyot tudtunk elérni. A pólyától a tankönyvig, az iskola padjától a nász napjáig helyes utakon vezetett tiszta­ságszerető gyermeket és ifjút, a tisztaságsze­retet kellemes, jóleső érzete mindhalálig hűsé­gesen nyomon fogja követni, úgy maga, mint embertársai javára és örömére. Anglia és Franciaország magasfokú iskola­ Ugyanekkor tárgyaltatott Herceg János és társainak kérvénye is, akik 1000 korona se­gélyt kértek a Mikebudai-út agyagozására. Ezt az összeget a közgyűlés szintén megszavazta. Farkas Józsefnek VI. ker. 213. szám alatti ingatlanát a város utca rendezés szempontjá­ból kisajátította. A vételár 3600 korona. Tu­domásul vétetett, Wahl Ignác m. kir. állatorvos előterjesztést adott be a tanácshoz, melyben az állati fer­tőző betegségek mérséklése céljából egy hulla­égető kemence építését hozza javaslatba. Te­kintve, hogy az egész költség csak 1680 ko­rona, a közgyűlés a javaslatot dr. Molnár Al­bert és a polgármester pártolása után elfogadta. Banka András községi illetőségét a közgyű­lés megfelelő okok alapján megtagadta, míg kiskorú Juhász István, Lajos és János illető­ségét — nehogy törvényteleneknek nyilvánít­tassanak — elfogadta. Cegléd város új szervezési szabályrendele­tét a vármegye nem hagyta jóvá. Pótlás, il­letve kijavítás végett tehát visszaküldötte s igy a közgyűlés megbízta a tanácsot, hogy a kívánt változtatásokat megtéve, a szabályren­deletet újra a közgyűlés elé terjessze. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a Nagy­­kátai­ útnak törvényhatósági úttá való felvéte­lét a vármegye megtagadta. Ugyancsak tudomásul vétetett a nov. hu 29 ikén tartott pénztárvizsgálati jelentés is. Az ebadó alapból ideiglenesen kölcsön vett 9800 korona visszafizetését, valamint a város 909-ik évi költségvetésének megyei jóváha­gyását, továbbá a szegényalapból kölcsön vett 6982 kor. visszafizetését a közgyűlés szintén tudomásul vette. Ezzel az ülés véget ért, földmivesek nyugdíja­­ nával felelős, törvény által csinált országos pénztárban biztosíthatja. Tehát, hogy ide be­léphet a munkás, a gazda, a szakmányos, a kertész, a kubikus, sőt az is, aki gazdálkodás­sal ha csak mellékesen is foglalkozik. Örülünk annak, hogy akinek egy kis kertje, méhese, baromfitenyésztése van, az beállhat a pénz­tárba rendes tagnak és öregségére magának nyugdíjat biztosíthat. A törvény csak azt a feltételt köti ki, hogy 14 éves kora már betöl­töttek legyenek, de még 35 éves koron ne legyenek túl azok, akik a munkáspénztár tagjai akarnak lenni. Nekünk ez a segélypénztár se ingünk, se gallérunk, se korunk, se hasznunk nincs be­lőle, hogy van-e sok tagja, vagy nincs, de azt hisszük kötelességünk tárgyilagosan ismertetni és arra hívni fel olvasóinkat, hogy a város né­pével az intézményt megismertessék. A sza­bályok szerint aki hetenként 20 fillért akar a nyugdíjba befizetni, vagyis évenként 10 korona 40 fillért, az magának következőket biztosítja : 1. Ha 10 évi tagság után munkaképességét bármely okból előreláthatólag mindenkorra oly mértékben elveszti, hogy a fogyatkozás követ­keztében felényit sem képes évenként meg­keresni, mint amennyit egy helybeli (nő, férfi) gazdasági munkás vagy cseléd évi átlagos ke­resménye, élete fogytáig, illetőleg keresetké­pességének netáni visszanyeréséig, havi 10 ko­rona segélyt (nyugdijat) kap , ha pedig a ke­resetképtelenség 10 éven belül állana be s a tag a tagsági dijakat nem akarja addig fizetni, amíg a segélyre való joga megnyílnék : a pénz­tár a befizetett tagsági díjakat, az előzőleg netalán kifizetett segélyösszegek betudásával, a tagnak kamat nélkül visszafizeti. 2. Ha meg­hal a tag és halálát nem baleset okozta, ak­kor családjának , ha legalább 5 évig volt tag, 200 korona, ha legalább 10 évig volt tag, 250 korona, ha legalább 15 évig volt tag, 270 ko­rona segélyt, vagy ha családja nem maradt, temetésére 100 korona segélyt ad a pénztár. Ha pedig a tag halála a belépéstől számítva öt éven belül következnék be, a pénztár a befizetett tagsági díjakat az előzően netalán kifizetett segélyösszegnek betudásával a hát­ramaradt családnak kamat nélkül visszefizeti. 3. Ha előbb még segélyt nem kapott 65 éves korában a tag 100 koronát kap, azonban ha 65 éves korán túl munkaképtelenné válik, a havi 10 korona segélyt is megkapja, illetőleg ha baleset éri, a baleseti segélyeket s ha meg­hal, családja a halál esetére szóló segélyt is megkapja. 4. A pénztár központi igazgatósága különös méltánylást érdemlő esetekben három­száz koronáig terjedhető rendkívüli segélyt ad. Ha a tagot baleset éri , ingyen gyógykeze-A tisztaságérzék, úgyszólván fokmérője a kultúrának, igazi kultúrnép szülötte, a piszok­ban otthonosan sohasem érzi magát. Petronius már réges-rég és bizonyára nem alaptalanul ráolvasta azokra, akik ruhában, testben tisztá­talanok, hogy a nemi élet urai között is ők a legszennyesebbeket tapossák ! Azok a vallás-higiénikus szabályok, amelye­ket Zoroaster és Mózes törvényei előírtak, mindenben és mindenkor a tisztaság előmoz­dítására célzó intézkedések voltak. Jézus Krisz­tus isteni tanainak szilárd valláserkölcsi ala­kot kölcsönöz az istenember ismételten hang­súlyozott intőszava: „Legyetek tiszták!“ Nem tudjátok-e, hogy az emberi test egyben a lé­lek szent helye ? A tisztaság a ruházkodásban, az emberi tes­ten egyaránt alapköve a higiénének. Ez a tisz­taság, az általános tisztaság útjára vezet ben­nünket. Minden a mi tiszta, egyben szép is. A tiszta, szép emberi alak, szemnek is jól eső külseje, emeli egyben az erkölcsi való érzetét és értékét is. Ilyen utakon emberi létünk és életünk teljes összhangját mindenkor meg is fogjuk találni. Mindig azok közé tartoztunk, akik a társa­dalmi konsolidációért küzdöttünk. Tudjuk, hogy a gazda, cseléd és munkás mennyire egymásra van utalva. Állandó békés egyetértésre van szükség. Azért teljes erővel fel kell karolnunk azokat az intézményeket, amelyek az egymásra utalt osztályok jobb sorsára nagy befolyással vannak. Ilyen a nép érdekében alkotott országos tör­vénnyel megcsinált intézmény, szerintünk a munkás és cselédpénztár, melyről a napokban olvastunk egy kommünikét, hogy egy hónap lefolyása alatt 4000 ember lépett újabban abba s önkénytes tagjainak száma az ötvenhatezret meghaladja. Örülünk ennek, hogy munkás, kisgazda sorsát, ebben az állam minden vagyo­egészségügyi intézkedései szigorúan előírják azt, hogy az oktató személyzet, a tanítványok ruházatát, kezét, arcát, körmeit, könyveit, tan­szereit stb. hetenként többször is vegye szem alá. Sok derék, lelkiismeretes, kötelességtudó tanítónk, tanárunk akadt azért ma már ha­­zánkszerte is nem egy helyi, aki saját jószán­tából megcselekszi azt, amit a Nyugat első kulturállamainak egészségügye idevágó tör­vényszakaszaiban megszab és előír. Franciaország fővárosának valamennyi elemi-, ipar- és középiskolájában, a tisztátalanul ér­kező gyermeket intő cédulával küldözgetik tüstént haza. Mivelhogy a szülőkben sem le­het, sajnos, sziklaszilárdan mindenkor meg­bízni, még a szajnaparti műveit metropolisban sem, az iskolába érkező gyermekek valameny­­nyije, az egyes intézetek külön mosdótermé­ben köteles előbb kezét szapannal tisztára mosni. Egy-két intézetben a gyermekek heten­ként fürdőt is vehetnek. Az oxfordi egyetem tudós tanára, Ruskin a kiváló esztétikus, ismételten hangsúlyozgatta tanítványai előtt, hogy a ruházat tisztasága, mintegy előfeltételezi a test tisztántartását, a­mivel aztán együtt jár a táplálék, a fekvő­hely, a lakás, sőt az erkölcsi élet tisztántar­tása is.

Next