Ceglédi Ujság, 1911 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-01 / 1. szám

XXI-ik évfolyam. CEGLÉDI ÚJSÁG 1-fő szám. Emlékezés. Támasszuk fel halottaiból az ó esztendő öreg napjait. Bontsuk fel a hantot, mely eltakaró és fiatalos szemmel nézzük a vén kimúlt időt. Gúnyoljuk ki, kacagjunk fölötte, azután tisz­teletteljesen emeljünk kalapot. Ez lesz az 1910 méltó temetése. Sok bolon­dot, de sok okosat is csinált, mert ő már mo­dern idő, nem a középkori vad sötét napokkal. Sírjában is hangoztatja: „No homo sapiens, hol a bölcseség, hol a számítás ? Rettegve gondoltatok jövetelem elé. Számításaitok azt mutatták, hogy uszályaimmal, az üstökösökkel megsemmisítem­dőre éltetek. Remegve csúsz­tatok a föld porában és én azért se tettem. Hadd vesszenek kárba bölcs számításaid, hogy legalább kikacagjam magam, mielőtt a sírba taszítanátok és hangos orgiákkal eltemetnétek. Eh! bolond beszéd, mondja az ember. Nem kell sokat adni a vén, eltemetett, kihalt öregre. Amit nekünk ajándékozott, az úgyis a mienk marad, amit magával vitt a sír mélyébe, az maradhat neki. Az 1910 politikája szörnyen vastag politika. Annyira vastag, hogy felér hatalmas törvény­­könyvekkel és tintatartókkal. Ennek az emlé­két magával viheti, neki hagyjuk és az uj év­től sem kérünk hasonló vastagságot. Felzak­latta a magyar nép kedélyét. Választási har­cot hozott a nyakunkra, megitatta a népkép­viseletet s csak igy történhetett, hogy a füg­getlenségieket csak kevés számmal vitte a parlamentbe. Ne búsuljunk, majd megrágja a nemzeti munkátlan pártot az idő vasfoga. Amit elvett politikai ideálunkból, azt megadta bősé­ges kézzel az egész emberiségnek. Karácsonyi ajándékot hozott egy hallhatat­lan ember mélységes laboratóriumában. Az emberiséget meglepte. Nem számított ilyen nagy kegyre, mert talán jól tudja, hogy sok esetben saját maga az oka romlott pusztulá­sának. Az 1910 mellé sorakozik egy másik szám, mely be van vésve a kulturember em­lékezetébe s ez a tudománynak csaknem po­zitív eredménye az „Ehrlich-Hata“ „606“. Az emberi testet gyógyítja az emberi szel­lem. A tudomány fejlődése évről-évre bizto­sítja a haladást. Az emberiség kultúrája fejlő­dik. A szellemi erő kifejleszti majdan az em­ber fölötti embert, az übermenschet. A techni­­kai tudományok megvalósítják álmainkat. Amit néhány évvel ezelőtt a fantázia merész szüleményének tartottak, most valósággá ala­kult. Az 1910. év megadta az alkalmat, hogy lássuk a madarakkal versenyző óriásokat. Nem a franciák Napóleonja, hanem a mai kultur­ember mondhatja, hogy : »Meghódítottuk a vi­lágot.“ Ha nem is tartható fenn ezen állítása maga teljességében, legalább sokkal közelebb vagyunk hozzá, mint voltak a népek legyilko­­lását hirdető dicső elődök. Embernek lenni most már szerencsésebb dolog, ezelőtt nem volt az. A barlanglakó állatnak jobb sorsa volt. A tudomány vívmányai csak a kiváltságosak szolgálatában állottak. Tele szájjal, de nem tettel hirdették a testvériség szent igéjét. B........S.......... H I R^E K. — Előfizetőinknek, olvasóinknak és la­punk munkatársainak ez után kívánunk szerencsés és boldog újévet. Szerkesztő­ség és kiadóhivatal. — A Kossuth-párt újéve. Az országgyűlési függetlenségi Kossuth-párt tagjai az újév alkal­mából küldöttségileg keresik fel Kossuth Ferenc elnököt. A párt nevében Hammersberg László tartja az üdvözlő beszédet. — Mikor a trónörökös örül — vele örül egész Magyarország. Hogyne, hiszen ő egy is­tenjelölt, aki maholnap kénye-kedve szerint intézi a „Habsburgok birodalmának“ Lajthán innen lévő részét. A trónörökös annyira örült múlt csütörtökön annak, hogy nálunk, kedvelt magyar híveinek székesfővárosában lehetett, hogy ezt az örömet nem bírta volna el 24 óráig. Nehogy megint a pályaudvaron a háló­kocsiban kelljen éjszakáját eltöltenie, már dél­után elutazott és igy nem szakadt meg szive a nagy öröm miatt. Ennek örül Magyarország. És most már azt is érti, hogy miért nem idő­zik itt soha a trónörökös. Nem bírja ki­­ a nagy örömtől. Valószínűleg dicsőségesen ural­kodó királyunk és elődei is ezért nem szoktak nálunk időzni s ezért kénytelenek a tőlünk kapott udvartartási költségeket is Ausztriában költeni el. Annyira szeretnek, hogy nem bír­ják ki a nálunk való tartózkodást a nagy öröm­től. Elvégre nem lehetetlen. Van olyan is, aki annyira szereti a paradicsom levest, hogy nem tudja megenni — a nagy szeretet miatt. — Szives tudomásul. Slavitsek Béla pt. fel­ügyelő 25 éves szolgálati jubileuma alkalmából 1911. január 7-én este fél 9 órakor a Népkör­ben vacsora lesz. Akik a vacsorán részt szán­dékoznak venni — szíveskedjenek a Kaszinó és Népkörben kitett ivet legkésőbb január 4-ig aláírni. Tisztelettel: az intézőbizottság. — Szabadliceum. Májer Józsefnek január 8-ra hirdetett előadása technikai okok miatt elmarad. Helyette dr. vasadi Balogh György főgimn.­tanár tart előadást „A magyar népdal legújabb művelői. Agenredal. A kuplé“ címen Ez előadás a múlt évi zenetörténeti felolvasás­nak folytatása és befejezése. Bemutatásra ke­rülnek cigánykisérettel Fráter, Dócy, Ivánfi, Kuruc János, Kacsóh stb. szerzeményei. Nyom­tatott műsor mint a múlt évben, most is a helyszínen rendelkezésére áll a hallgatóságnak. Az előadás pont 4 órakor kezdődik s valószínű, hogy valamivel tovább fog tartani 5 óránál. Májer József hirdetett előadását később fogja megtartani. — Halálozás. Fekete János kir. úrmester december 24-én 57 éves korában rövid szen­vedés után elhalt. Temetése 26.-án volt nagy részvét mellett. — Kálvineum. A magyar református lelké­szek nagyszabású mozgalmat indítottak a lel­kész árvák számára „Kálvineum“ név alatt építendő árva otthon létesítése iránt. A ref. lelkészi özvegyek ugyanis évi 500, — a lelkész árvák évi 100, — ha egész árvák, 150 korona gyámdíjat kapnak, amiből a mai viszonyok között megélni, nevelésükről, taníttatásukról gondoskodni teljes lehetetlenség. Ez égető szük­ség orvoslására a legtöbb helyen 1600 , kongruás fizetésből tengődő lelkészek 100,000 K alapítványt tettek az intézmény megalapo­zására; Losonc 220,000, Hajdúböszörmény csak­nem 100,000 K-t ajánlottak meg a városunk­ban létesítendő leány, illetve fiú internátus számára. A társadalom legszélesebb rétegei mozdulnak meg az áldozatos támogatásra, a lelkészek mindenfelé hangversenyeket rendez­nek a cél javára, kérő szózatot intéznek a városokhoz, megyékhez, pénzintézetekhez s gyűjtő-iveket bocsáttak ki a ember baráti szi­vekhez. Teljes tudatában annak, mit tett a ref. lelkészi kar 400 év óta a magyar irodalom, tudomány, kultúra, népnevelés, népjóléti s közgazdasági fellendülés terén ezek szolgála­tába , rokonszenvvel kisérjük áldásos mozgal­mukat s midőn a nagy cél megvalósulásához sikert kívánunk, ügyöket a társadalom meg­­érdemlett jóindulatába s áldozatkészségébe melegen ajánljuk. Adományok dr. Székely Jó­zsef pénztárnokhoz (Szentmártonkáta, Pest-m.) küldendők. A mozgalom élén Kiss Ferenc püs­pökladányi lelkész áll, ki mindennemű köze­lebbi felvilágosítással készséggel szolgál. —Az árvagyermekek részére karácsonyi aján­dékot küldöttek: Révész Manó egy öltözet fiú­­ruhát, Révész Béluska süteményt, cukrot, mo­gyorót, fügét és játékszert, Kolofont Mariska játékszert, Szántó Zsigmond hengermalmi fő­könyvelő 15 kiló lisztet, özv. Zsengellér Mi­­hályné egy kosár diót, bort és egy koronát. A jószivü adakozók ez után fogadják az árvák hálás köszönetét.­­• Népbanki közgyűlés. A Ceglédi Népbank pénteken Horváth József prépost-plébános el­nöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Az igazgatóság előterjesztésére, amelyet Leib Vil­mos vezérigazgató behatóan ismertetett, a köz­gyűlés egyhangúlag elfogadta, hogy az alap­tőke 300,000-ről 600,000 K-ra emeltessék fel. Az új részvények mikénti kibocsájtásával az igazgatóság bízatott meg. Ezután a tisztviselők nyugdíj ügye tárgyaltatott, igen élénk érdek­lődés mellett. A közgyűlés a vezérigazgató előterjesztésére Teszáry László ny. főszolga­bíró, dr. Halász László, Bisitz Dávid főmérnök, dr. Traub József bizottsági tagok hozzászólása után egyhangúlag kimondta, hogy a véglege­sített tisztviselőket a központba tagokul be­íratja. A határozat igen jelentős és például szolgálhat, mert az intézet kiadásainak meg­takarítása mellett hatékonyabban szolgálja a célt: a tisztviselők nyugdíját. A közgyűlés az elnök éltetésével ért véget.­­ A vágóhíd építésére beérkezett ajánlatok közül a tanács az építőiparosokét találta leg­előnyösebbnek s igy azt fogadta el értesülé­sünk szerint. — Adomány. A Takarékpénztár igazgatósága a „Nőegylet“ számára 40 K-át, az iskolába járó szegény gyermekek felruházására 20 K-át, és három szegény evang. család segélyezésére 18 K-át, összesen 78 K-át adományozott, me­lyért hálás köszönetét nyilvánítja az evang. egyház elnöksége. — Előadó művészet. B. Kovács Laura ország­szerte ismert kiváló szavaló művésznő, akinek a budapesti központi egyetem helyiségében beszédiskolája van, értesülésünk szerint nálunk is szemléltető verseny-szavaló kurzust szándé­kozik tartani melynek célja a szép és helyes beszéd elsajátítása. A legtöbb városban tartott ilyen előadásaival elért sikere kívánatossá teszi, hogy nálunk is minél többen részt vegyenek e kurzuson, mely a társasági érintkezésnek egyik leghathatósabb előmozdítója. Különben úgy tudjuk, hogy a művésznő legközelebb bemutató előadást tart közönségünknek s ekkor mindenki meggyőződhetik az előadás értékéről. — Színészet Abonyban. Könyves Jenő 25 tagból álló társulata január 1—- ig színi elő­adásokat tart Abonyban a polgári kör termében. — Adomány. A református harang újraön­tésének költségeihez Macsali János (I. ker. 446.) 200 koronát adományozott. — Népművészeti háziipari kiállítás Cegléden. Január 6 -án délelőtt 11 órakor Cegléd város polgármesterének védnöksége alatt a városház Közgyűlési termében háziipari kiállítás nyílik meg. Egy kis Magyarország lesz a városház nagytermében népművészeti kézmű dolgokból összehordva. Amikor a háziiparról beszélünk, önkénytelenül elgondolkozunk, hogy mily erős inventio, mily művészi ízlés van némely megye földművelő népében kifejlődve. Mily szépet, művészi becsüt tudna egy olyan közönséges falusi földműves vagy pásztor­ember alkotni, ha mód és alkalom kínálkozna művészeti haj­lamait kiképezni. Ezt a módot és ezt az alkal­mat megadja a kiállítást rendező „Népművé­szeti Magyar Háziipari Szövetkezet“. Tehát a vándorkiállítások kulturmissiót teljesítenek, ami­kor a háziipart fejlesztik. A városház nagyter­mében lesznek ezek a népművészeti dolgok felhalmozva. Kosarak, vésett famunkák, dobo­zok, bútorok, hímzések, szőnyegek, női öltözéki cikkek, háztartási szükségleti tárgyak, szóval minden, amit a földmíves háziiparos keze pro­dukál. Nemcsak az új háziipari munkákat mu­tatja be a kiállítás­­ rendezősége, hanem a régieket is. A kiállított tárgyak között láthatunk majd 100—200 éves hímzéseket is. A kiállítás ünnepélyes megnyitása január 6.-án, vízkereszt­kor lesz délelőtt 11 órakor. A kiállítás 3 napon keresztül lesz nyitva és belépődíj nélkül meg­tekinthető, minden tárgy azonnal megvásá­rolható. — Kabaré est. A Nemzeti Szállodában ma este elsőrangú művész társaság rendez kaba­rét. Az estélyen fellépnek Pallay Annusba a budapesti opera v. prima ballerinája, Fenyvessy Rózsika énekesnő, Sárosy Bandi a Király szín­ház tenoristája. Az estély legkiválóbb pontja Medgyaszay Vilmának Magyarország legelső­­rangú kabaret-művésznőjének fellépése, kinek gyönyörű éneke­s művészi előadása egymagá­ban is teljes sikert biztosít. Bővebb felvilágo­sítást a falragaszok nyújtanak. Igazgató Róna Miklós és Szalóki Ödön.

Next