Czeglédi Ujság, 1919 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1919-01-05 / 1. szám

tteegkd ifi 9. X2IX. évfolyam, — 1-ső szám. Vasárnap, január 5. A CZEGLÉDI KÁROLYI MIHÁLY-PÁRT HIVATALOS LAPJA Sz«rk*Si^4s&s : JSákceai­nit, dr. Pk#«­fél« hé­/, b«vi a lagi skNsmit tisztit v*aatti»zé kéziratok kkMtacék. K1«$i2»t*si ára «gisz #vr«..........................it kcrena U&ttu fiám ára 30 fillér. ^«munkatárs: SÁRKÁNY JÓZSEF, felelés saerkesiW): N­CK DEZSŐ. Bi*li«t黫ket­tő sir« etés­i dijait, terákki a la a hirdetásait Sárik cjaia nyeméája, Rákc«zi­u!(Piros féli ház) vasai fal. Nyilttér ganeetié sera­­ feerena. PROGRAMMUNK. Pártunk program­díja három hatalmas pilléren nyugszik. Első pillér: az ország függetlensége. A forradalom előtt a függetlenségi gon­dolat volt a függetlenségi és 48-as párt­ programm­jának a tengelye, a gerince. Akkor a függetlenségi gondolat jelen­­tette Ausztriával szemben a magyar állam önrendelkezési jogának viss­serzését, önálló államiságunknak kiépítését. Ma ez a függetlenségi gondolat mazt jelent. Jelend a magyar állatra azon jogát, hogy sorsáról, berendezkedéséről, életé­rő­l és életének mikéntjéről minden más idegen állam akaratától függetlenül, saját maga határozhasson. így jelenti azon törekvésünket is, mely szerint mi soha belenyugodni nem fogunk abba, hogy az ezeréves magyar állam területének részei az ország testétől elszakítva, idegen lib­er­­­ta hatalmak önkényes akaratának vet­tessenek alá. Programjunk második főpillére: a demokrácia. Jelenti ez a kizsákmányoló osztályura­­lomnak a megszűnését s az osztályuralons helyett a nép uralmának a megvalósítá­sát. Meg akarjuk szüntetni azt a lehe­tetlen állapotot, hogy néhány ezer nagy­­birtokosnak és néhány tucat nagybank vezérének akarata dönthessen a dolgozó milliók sorsáról. Program­munknak ezer­ kérdésre vonat­kozó lényege az, hogy­­a régi osztály­­parlament helyett az általános választójog alapján összeülő népparlament vezesse az ország ügyeit. De ugyanez az elv valósuljon meg a törvényhatósági és vá­rosi életben is. Töröltessék el a víriliz­­mus s úgy a törvényhatósági bizottságok, mint a városi és községi képviselőtestü­letek ugyancsak az általános választói­ jog alapján alakíttassanak meg. Programm­unk harmadik főpillére: ms szociális haladás. Meg akarjuk szüntetni azon kirívó szociális aránytalanságokat, mely az óriási bankvagyonok, hitbizományok, h©ét­­közi birtokok között s a teljesen vagyon­talan milliók szegénysége között van. Azt akarjuk, hogy senki ez országban munka nélkül még ne ü­hessen, de viszont mindenki emberi mivoltához méltó életet éljen, aki dolgozni akar és tud. Köztünk és a velünk szemben álló szociáldemokrata­ párt között a programot első és harmadik pontjában van mélyre­ható különbség. Az első pontnál ugyanis, amint fen­tebb kifejtettük, mi az ország független­sége alatt értjük az ország integritását, értjük az ezeréves magyar állam nemzeti jellegének megóvását, értjük a magyar nemzeti hagyományokhoz való ragaszko­dást,­­ addig a szociáldemokra­ párt erre nem helyez súlyt, a magyar nemzeti elv helyett kedvesebb neki a nemzetkö­ziség elv é­s az ezeréves magyar állam három­színű lobogója helyett szívesebben hordja a n­e­mzetközi protetárság vörös színét. A legnagyobb különbség azonban a két párt programmja között a harmadik pontban van. Mert amíg mi el akarunk menni a szociális haladás terén ,lesz addig a pontig, amíg a magántul minden fentartható, addig a szociáldemokrata­ párt progra­m­­jának végső célja a magántulajon meg­szüntetése, a kommunizmus. Ez a szo­cializmus lényege, ez pedig azt jelenti, hogy szüntessük meg a magántulajdont, tegyen a föld, a ház, a tőke, a jószág, a gazdasági felszerelés közös, vegyünk el mindenkitől mindent, a gazdagtól az ő nagy vagyonát, a szegénytől az ő kis vagyonát, legyen minden az államé. A termelés történjen közösen s a terhelt javak elosztása is legyen közös, történjék úgy, amibe a háborúban kénytelenségből belekóstoltunk, vagyis a jegyrendszer alapján. Igaz, hogy a mérsékelt szocia­listák azt mondják, hogy program­aink ezen végső célját ma még nem akarják megvalósítani, a kérdés azonban, hogy meddig tartják ezt az időleges felü­g­­gesztést s mit akarnak majd holnap. De már ma sem akarják a kiosztandó földet örök, szabad tulajdonul átadni a katonáknak, hanem járadékbirtok vagy örökbérlet alakjában. Mi ugyanis azt akarjuk, hogy a föld­­bir­okreform alapján az állam rendelke­zésére jutó nagybirtokok örök és szabad tulajdonául adassanak ki azoknak, akik arra a harctéri szenvedéseikkel jogcímet szereztek. Ezzel szemben a szociálde­mokrata­ párt programmja járadékbirtokot vagy örökbérletet akar. A járadékbirtok azt jelenti, hogy az adón felül a föld értékének bizonyos százalékát, még­pedig a föld értékének emelkedésével természetesen az emelked­ő­­ érték bizonyos százalékát köteles a jára­dékbirtokos minden évben az­­illamnak­­ beszolgáltatni. . Hogy ez így robotot jelent, az világos. Az örökbérlet azt jelenti, hogy a bir­tokos nem rendelkezik szabadon a föld­del, hanem v annak csak bérlője s ha munkájával nincsenek­­megelégedve, ha nem termel eleget a városi lakosságnak a földből bármikor kitehető. Hogy ez új jobbágyságot jelent, az is világos. Ezen cikkünkben nagy általánosságban jelöltük meg a vitás kérdéseket, rövide­sen áttérünk majd a részletekre s az egyes kérdések kritikájára is. Megjegyzések a Károlyi-párt meghiúsult alakuló gyűléséhez. Egyéneket és egyének csoportjait a­­ történelem­ tanúsága szerint egyaránt fel­keresi időnkint a megpróbáltatás. Ez a próbatétel időszaka, mikor nemcsak a múlt hibáit kell jóvátenni és kiegyenlí­teni, hanem le kell küzdeni az ilyen korszakokban kísértő veszedelmeket is, mert az átmeneti időben az elvakult ember könnyen visszaeshetik olyan ala­csonyabb fokozatokba, melyet az embe­riség már elhagyott vagy legalább el-­­ hagyni vélt. A megfigyelt jelekből úgy­­ látjuk, hogy teljes gézzel vágtatunk az­­ anarchia felé s a jelen pillanat már­­ szinte azt mutatja, hogy az utolsó lehe­tőségek is összeomlandóban vannak arra­­esve, hogy az emberek a szereidben egyesülve, az emberi szabadságot okosan használva, rövid idő alatt visszatérjenek s a békés munkálkodás ösvényére. Hisz czeglédi tapasztalatok szerint is a magyar társadalom egy része ugyanakkor, mikor­­ az ország testét darabokra tépik a nem­zeti eszme alapján álló antant-párti szom­szédaink, annyira nemzetközi alapon áll, hogy nemzeti pártok megalakulását meg sem tűri és elméleti tanaira támaszkodva megdönthetetlen bizonyossággal hiszi, hogy a szociáldemokrata­ párt programm­­jának megvalósulása örökre feltartóztat­hatja az emberiség ellen elkövetett vét­keket. De ha a gyakorlatban az elmélet elvont teréről a valóságba átlépünk. .­­eg­­döbbenve látjuk annak igazságát, hogy az élet a puszta fogalom elvont mezején sehol meg nem pihen mindaddig, míg­­ csak a­ legszélsőbb határig el nem ér. A javak közös termelése és fogyasztása, a szoc.-demokrácia e legfontosabb tanai-­­ nak megvalósulása csak előfutárja a kommunista államberendezkedésnek, mely fejlődé­sben még tovább, az uralomnél­küliséghez, a társadalom teljes szétbomlá­sához vezethet, mert a felszabadult tömeg­­,­szenvedély korlátok közé soha sem szo­rítható, mert az emberi akarat ereje jó­

Next