Chicago És Környéke, 1963 (58. évfolyam, 4-24. szám)
1963-01-25 / 4. szám
Mondjunk le a magyar jövőről... Követeli Moszkva! Cuba mintájára cserét ajánlanak a vörösök . El akarják hallgattatni a kivándorolt magyarság lelkiismeretét az “érdekeltek.” Egy bátor és egy meghunyászkodó hang sikoltott bele az amerikai főváros fagyos éjszakájába. A bátor hang David Lawence országosan híres kolumistáé volt, aki a “U.S. News and World Report" tekintélyes heti folyóirat főszerkesztő-tulajdonosa. Ezeket írta többek között a "Washington Star napilap vezércikkoldalán: "Magyarország sorsára juttatják Cubát is . . . Kennedy elnök ama vágya, hogy a szigetország visszanyerje függetlenségét éppenugyben elegendő, mint ahogy az Eisenhower reménykedést sem tudta megakadályozni hogy az oroszok Budapeste visszatérjenek és azt rommá lőjjék. Egyedül pozitív program tudja akár Cubát, aká Magyarországot felszabadítani..." A liberális "Washington Post" 24 órán belül megadta David Lawrence okfejtéseire a választ. A State Departmentben és a különböző Washingtoni követségekre bejántos Murrey Marder tollából hosszú cikkben fejtegette, hogy több száz politikai fogoly szabadlába helyezésére lehet kilátás , ha az amerikai magyarság felhagy annak követelésével, hogy a szovjet csapatok vonuljanak ki, továbbá szabad választások alapján tegyék lehetővé nemzetközi felügyelet mellett új, igazán demokratikus óhazai kormány alakítását... A legérdekesebb az amerikai diplomáciai körökben benfentes napilap cikkírójának az az okoskodása, hogy a budapesti kormány nem ismeri be, mintha politikai okok miatt szabadságharcosokat és másokat tartana börönben. Eredetileg, amikor Mindszenty hercegprímás külföldre engedését legutóbb kilátásba helyezték, mindössze 20 politikai fogoly lett volna magyar börtönökben — Kádárék szerint. Most már "egy sincs,’ de azért "százakat’ szabadon bocsátanának, bár azt erőlgetik a kommunisták, hogy soha senki mást nem ítéltek el csak aki "közönséges gonosztevőként bűncselekményt követett el...” AWashington Post nyilán megírja, hogy senki, az amerikai kormány sem tud semmiféle garanciát adni általános magyarországi ame --tiára — még ha lemonda irak is a kivándorolt magyarok az Óhaza jövőjéről. A szabad világ magyarságának eszerint előlegeznie kellene a bizalmat amolyan zsákbamacskáért és lemondani az oroszok kivonulásának és szabad választások megtartásának sürgetéséről. Arra sincs persze garancia, hogy a Kádár-uralom üldöztetései, tömeges deportálások, földelkobzások, kilakoltatások, stb végleg megszűnnének. Sgy érezzük, hiába is igyekszenek bizonyos köröl elaltatni az amerikai magyarság lelkiismeretét. Óhazai népünk érdekében következetesen tovább hangoztatjuk jogos és humanitariánus követtéseinket. Erre úgy az amerikai szabadságeszmék, az ezeréves magyar történelem sőt a Limited Nations alapokmánya egyszerűen kötele valamennyiünket. Mert a magyar nép jövő boldogulásé egy tál lencséért nincs jogunk örök időkre eladni. Először állítsák vissza a polgárionokat odahaza és akkor nem lesz tovább okunk azokat követelni. Az amerikai magyarság történelmi szerepét, nem’s hivatását íme nyilváno mn és hivatalosan elismertél óhajai véreinket sohasem hagyhatjuk cserben! (Báchkai B. POFOM Majdnem egyidőben értek a hídhoz. Az egyik lompos, kicsiny, öven év körüli emberke volt, Iizes kezert a vedlett felsőbabát zsebébe mélyesztette. Dovid lábait szaporán raktagymás mellé, hogy mennél előbb átérjen a hídon, mert a víz felett már metszőbb volt a hideg, mint a városban, ahonnan Budára igyekezett. A másik jól öltözött fiatalember volt. Lehetett vagy huszonöt esztendős. Fekete télikabát takarta jóalakú termetét, finom fekete kalap a fején és sötétkék selyemsál a nyakában. Nem fázott. Nem is sietett. A meleget szesz formájában vette be egy budai étteremben. Bátorság. Eh! Kell is ehhez bátorság. A fulladáshoz nem lesz ideje. A fagyos vízben úgyis végez vele a szívgörcs. Ezt a megoldást találta legkényelmesebbnek. Megállt. Nekidőlt a hídkorlátnak és lenézett a feketén csillogó vízre. Olyan furcsán fekete volt a Duna, akár CHICAGO 18 KÖRNYÉKE valami kátránytenger. Egészen előrehajolt. Valahol azt olvasta, hogy a jelölt ilyenkor már érzi a hullámsír csábítását és minden különösebb erőlködés nélkül is átbukik a korláton. Érezte az enyhe szédülést. Csak azzal nem volt tisztábban, hogy a víznek köszön- tette-e ezt a kellemes fizikai állapotot, vagy az elfogyaszott bornak. Mindegy, gondolta és hirtelen mindenkinek mindent megbocsátott és még mélyebben hajolt ki a korláton. A másik, a lompos kis emberke, cudarul fázott. Keskeny gallérját feltűrte és öszszefogta a nyakán, így meg a keze fejét érte az átkozottul csípős levegő. Félre is fordította arcát és úgy ügetett a járdán. Csak ,egy csepp alkoholt önthetne átkozott testébe — ez a teljességgel reménytelen vágy kínozta, de ez a lompos emberkének egy fillérje sem volt. Ha így megy haza, reggelig didereghet a sűtetlen fülkében. — Édes Istenem, tégy csont! — motyogta szegényke. — Oly véghetetlen a Te irgalmad. Könyörülj a Te szerencsétlen szolgádon és hullass elém egy pengőt! Vagy... — de itt abbamaradt a könyörgés. Észrevette a jelöltet a túloldalon. Mert mi mást is akarhat az az alak, aki olyan vadul ölelgeti a korlátot. Egyszeriben megfeledkezett az alkoholról. Átfutott a hidtesten. Apró kezeivel megragadta az előrehajolt alak kabátgallérját és visszarántott a mélyen meghajolt helyéréből. Aztán erélyesen rámordult: — Nagyon sürgős? A megzavart jelölt az első pillanatban megrémült. Arckifejezése éppen olyan volt, mint a gyermeké, mikor lekvárlopáson érik. De, hogy tekintete végigfutott megmentőjén, ezen a nevetséges és opett alakon, önkénytelenül elmosolyodott. — Na nem éppen! — mondta barátságtalanul. Uram, ne tartson tolakodónak, de még mielőtt ezt a produkciót végrehajtaná, volna önhöz valami csekély kérésem. Nézze jó uram, önnek most már igazán mindegy: Kabáttal, vagy anélkül. Én majd megfagyok ebben az átmeneti gúnyában. Tulajdonképpen az átmeneti cím sem illetné meg. Kipróbáltam itt a hídon. De még erre a rövid átmenetre is alkalmatlan. Aztán meg csak akadályozná az ugrásban. — Magának tökéletesen igaza van — mondta a jelölt. Kigombolta a télikabátját. A megmentő segédkezett a vetkőzésnél és igy mindjárt karján maradt az ajándék. — Ne most kotródjon! — szólt a jelölt. — Még valamit, édes jó uram! Kár volna az alig használt kalapjáért. A becses és igen tisztelt nyakára sem kell ezentúl vigyáznia. Ha lenne olyan nagylelkű, vegye le azt a szít is a nyakáról. Amíg a lompos ezeket mondotta, körülnézett a hídon, de éjfél utáni egy óra lévén, nem jött senki Buda felől. — Fogja, s menjen a pokolba! — kiáltott rá a jelölt s kissé összeborzadt. — Komisz időnk van, mi? — jegyezte meg a lompos.— Belül egész át vagyok fázva. Mondja drága jó uram, nem volna pár felesleges fillérje. Veszettül kívánok valami forró italt. A jelölt belenyúlt nadrágzsebébe és kimarkolta az aprópénzt. — Fogja ezt is — maga szerencsétlen! — és a lompos markába nyomta a pénzt. — Na, most aztán a ló mars.A lompos megfordult. Egyet lépett. Aztán visszafordult és megfogta a jelölt kabátját. — Csak nem akar ruhában fürödni? — Hallja, ez már arcátlanság! De a lompos nem eresztette el a kabátot, lógott rajta, mint a kullancs. — Tessék a nadrágot is levetni — sikoltott vadul. — Nekem nincs egy rendes ruhám. Maga meg a halakat is angol gyapjúval akarja etetni. Addig adja ide a ruháját, amig finom vagyok. Egyik kezével cibálta a kabátot, a másikban meg lobogtatta a prédát. A megmentett nem tudott magán uralkodni. Elöntötte a düh. Jobb karja szinte önkénytelenül a levegőbe emelkedett. Aztán belesujtott a lompos arcába A kis ember elejtette a zsákmányt és nekiesett a hídkorlátnak. Meg se nyikkant. Suivin mosolygott. Szerencse, hogy a jelölt sötétben ezt nem látta. — Úgy látom, magának mégis csak szüksége van a holmijára. Na most öltözködjön fel jó uram és a hideg fürdőt hagyja azoknak, akiknek semmijük sincs. A megmentett valami édes meleget érzett a szive táján. Szó nélkül felöltözködött. Utána kezet nyújtott a lomposnak. — Hm! Magának igaza van. Köszönöm! —• mondotta. Azzal megindult Pest felé. (B.plát! 2636 N. Clark St. Tel.: Lincoln 9-9342 Ha szereti a finom, kellemes hangulatú helyiséget, a régi világ athmospheráját az akkor látogassa meg a látványosan szép, 60 esztendős THE BLACK FORES!" VENDÉGLŐ! [Európai, magyar és amerikai konyha | Békebeli vendéglátás és hangulat. Szórakoztató remek zenekar. CHICAGÓI EGYESÜLETEK WILLIAM PENN FRATERNAL ASSOCIATION Verhovay 15. fiókja Elnök: Balogh Ferenc 1705 W. Albion Ave. Telefon AM 2-0803. Alelnök: Janovics András Titkár: Taylor Ernie Alelnöknő: Mrs. Paula Chomor Jegyző, ellenőr: Hódíts József Pénztáros: Ann Barango Számvizsgálók: Kovács János és Tony Barango Vigalmi bizottság elnöke: Janovics András Élet, Betegsegély, Baleset és Kórházi biztosítás. Kerületi szervezői: Vukmirovic Milan, és Ernie Taylor. Telefon GL 3-3470. Kerületi iroda: 4270 W. Irving Park Road, Tel. AV 3-1825. CSATORNÁK— LEVEZETŐ CSÖVEK — TETŐK — KÉMÉNYEK készítése, javítása LEGOLCSÓBB ÁRON Új csatornák behelyzése rézzel ötvözött acélból amit nem kell festeni. Vízmentessé tesszük a basementet nincs csepegés többé. Mindenfajta új és javító tetőmunka újrafedés és átfestés. Kémény készítés és pucolás iletve azok javítása. Szakértők a külső festésben és lefedésben. Ingyen ajánlat és tanács minden szakmabeli kérdésben. Garantált, biztosított minden munka. A-Aball Roofing Co. LAwndale 1-6047 ROckwell 2_8778 OPEN DAY AND NIGHT KÖNYVÁRUSITÁS ^ Hadházy Dezsőnél, 7903 Calumet Ave. (Tel. HU 8- 5660) hétfőtől péntekig d.u. 5-9-ig, szombaton d.e. 8-4-ig és vasárnap d.e. 8-12-ig, d.e. ajánlatos az eljövetel előtt telefonálni. Nála magyar és külföldi íróktól közel ezer ifjúsági és felnőtt regények, nyelvkönyvek, szótárak és másfajta könyvek, valamint angol, német stb. nyelveken irt magyar vonatkozású könyvek s különböző újságok kaphatók s az újságokra elő is lehet fizetni. Vállalja bármilyen tárgyú forgalomban levő könyv megszerzését s postai elküldését is. Azonkívül kaphatók nála a világ minden részéből új és használt postabélyegek, tömbök s sorozatok a legolcsóbb áron magyarbetűs írógépek és hanglemezek. CHICAGO ÉS KÖRNYÉKE ELSŐ MAGYAR TÁRSALGÓ ÉS BETEGSEGÉLYZŐ EGYLET Elnök: Dr. Hoványi Gyula, ellnöknő: Gastur Károlyné. Titkár: Bánovszky József né, 2818 W. Waveland Ave. Chicago. TeL: IN 3-3812. Pénztitkár: Gallowich Mihály Pénzügyi titkárnő: Battenhauser Miklósné. Pénztáros: Gastor Károly. Jegyző: Szidák Gyuláné. Könyv és leltárnok: Geiser Tamás. Bizalmi tagok: Fuchs Erzsébet, Kubancsik Károly. Számvisgálók: Kerekes Lászl és Sboty Balázsné. Vigalmi elnök: Bobák József Gyűlés mindenhe 3ik vasárnapján 3 órakor a The Three Links Hallban, 4740 N. Western Ave. Rendes és pártoló tagok Nagy könyvtár. BURNAIDEI ELSŐ MAGYAR -rÓMAI S GÖRÖG KATOLIKUS VŐI BETEGSÉGEI. YKÖ EGYLET Díszelnök: id. Kéri Jánosné Elnök: Elizabeth Balázs. 9801 S. Avalon Ave. RE 1-1372. Alelnöknő: Bene Mihályné 9112 S. Dauphin Ave. Tel.: VI 6-3512. Titkár: Magdaléna Tatár. 9831 S. Woodlawn. Tel. RE 4-7221 Pénztáros: Mrs Rose Louis. Új tagoknak 35 éves korig a beesés díjtalan. 35 árán felül egy dollár ötven cent Minden hó első vasárnapján gyűlés az Eagle Hallban. 9231 Cottagi Grove. CHICAGO ÉS KÖRNYÉKE ELSŐ MAGYAR NŐI BETEGSÉGEI,ŰZŐ ÉS TÁRSALGÓ EGYLET Elnök: Köteles Józsefné Alelnök: Varga Sándorné Titkár: Nagy Béláné 8557 Blackstone Ave. Tel.: SA 1-5407 Pénztárnok: Németh Lajosné. Gyűléseiket minden hónap 4-ik vasárnapján 3 órai kezdettel a Russel’s Lounge külön termében tartják. 1145 E. 95« St. Chicago. KUKVÁRY JENŐ neves budapesti zenetanár minden korú gyereket vagy felnőttet tanít saját házuknál, zongora, harmonika, Hammond organ - gitár hangszerek valamelyikére, hangszereken kívül tanít zeneelméletet, éneket stb. Havi tandíj 12 dollár. Jelentkezését kéri RA 8-8868 Gyász esetén keresse fel Chicago egyeter Magyar temetkezési vállalkozóhót Hellerbach József államilag engedélyezett balzsamozót és temetésrendexet 525 W. Armitage Ave. MObank 4-5345 és 4-5345 4022-36 N. ELSTON AVE. Phone: independence 3-15T0 és 3-15N Kápolnánk használatot szívesen bocsátjuk a gyászoló családok rendelkezésére.