Corvina, 1882 (5. évfolyam, 1-36. szám)
1882-01-10 / 1. szám
Ezzel közöltem volna nézetemet ez ügyben, s csak azon óhajon maradt még hátra, vajha ezen vagy egy jobb módszer segítene mielőbb könyvészetünkön. K. Béla: Amitás a könyvkereskedelemben. Megírtam én a „Corvina" 1879. 32-ik számában „Nyegleség a könyvkereskedelmben" című cikket „csupán" Stein Gábor úr számára „csak is" azért, mivel feltettem azt, hogy sikerülni fog őt megtérítenem ; nem említettem meg nevét, és nem írtam alá nevemet „kivált képen" kíméletből és azért, hogy a személyeskedést kerüljem, és tárgyilagos lehessek; gondolván, hiszen úgyis elértheti az — kinek szántam — ha esze van! De csalatkoztam! A „Sapienti sat"-ot nem értette meg, s kíméletemmel és jó szándékommal ellenkezőt értem el, mint amit akartam, mert az önfejű és makacs „collega" arra még nagyobb erőlködéssel és apparátussal kezdett a schwindlihez. Hosszasan csak sajnálkozással szemléltem e könyvkereskedőhöz épen nem illő fogásokat és ámításokat, de sehogy sem tudtam felérni észszel, hogy egy olyan könyvárus, ki a társadalomban az angol lordot, a spanyol és francia grandot szeretné játszani, és akibe annyi nagyzó aristocratismus szorult, hogyan nem restelli az üzletben a medve táncollatók és csepűrágók közönségességéig leereszkedni és hamis címekkel csalárd hirdetésekkel ámítani akarni a világot és a művelt közönséget! Csak mióta a Stein János régen solid üzlete gyermekágra került és a cég Stein Gáborra szállt, azóta láttam mindennap olyan hirdetéseket a helybeli lapokban, melyek valóban sajnálkozásra és nevetésre indítottak, elmondtam én már azt a „Nyegleség" című cikkemben, és küldöttem is fel a hirdetésekből in natura Budapestre. De újabban még nagyobb volt bámulatom, midőn az „Ellenzék"című lap hátulján majd minden számban 6 különféle hirdetést láttam, mindegyiket más címmel és hórihorgas betűkkel ilyen variatiókban. Stein János m. kir. egyetemi kiadó m. kir. egyetemi kiadó és könyvárus m. kir. egyetemi nyomdász és könyvárus m. kir. egyetemi kiadó és nyomdász m. kir. egyetemi nyom. könyvkereskedés a hatodiknál már az „egyetemi kiadó" cím felett képes érdemrendek és érdemjelek voltak függesztve számszerint 10. Hirdetve volt itt a többek között 1, az "Álmoskönyv" 2, a „Szerelmi levelező" 3, a „Tisztítsátok a vért" 4, a „Baublas lovag szerelmi kalandjai" 4, a „Szerelmi pikkanternak" 5, a „napkeleti Virágnyelv" s tudja isten még micsoda. Hát ez mi? gondolom, hát már a „m. k. egyetem" címe alatt ilyen kiadványok is jönnek forgalomba? Bámulatomban meg is szereztem azokat s felküldtem a budapesti élclapoknak, s nem csudál-koztam, hogy mind a három dicsősséget is zengedezett a „m. k. egyetemi kiadónak." Gondolkozni kezdettem tovább e cím felett, melyet még soha sem hallottam, „olyan nincs" gondolom s kutatni kezdettem az adományozót. Neszét véve a feldíszített, hogy én címein kételkedni merek, sietett egy fenyegető és sértő levelet írni, egyszersmind „tájékozásul" tudatta, hogy a Verlags-Conto sportoltatott. No erre segítségül hívtam én is az „Oest. Buchh. Correspondenz"-et, s abban „Schwindel" cím alatt egy kis megjegyzés merészkedett megjelenni, melyre Stein Gábor úrtól a „Corvina"-ban egy magas hangon tartott velős „Nyilatkozat" látott világot, hogy „akár létezik ily cím Európában akár nem, ő azt mégis jogosan viseli" még a magas ministerium is említtetik, pedig az igazán ártatlan e cím adományozásban ! Vádoltattam én aztán e cím el nem ismerése miatt nem csak levelekben, hanem a „Corvinában" is Stein Gábor úr által rágalommal, kenyéririgységgel, dologtalansággal, eszelősséggel, fenyegetve lettem policájjal, ügyvéddel, törvényszékkel, bíróval, íróval, megvetéssel, megbuktatással, nyilt térrel, be lettem perelve a bünfenyítő törvényszéknél is rágalomért, de én nem hagytam magamat megijjesztetni, s nem könnyen, de mégis csak megküzdöttem „csupán" „csakis" „kivált képen" az igazságért és a tisztességért a könyvkereskedelemben ; leálcáztam „esprit de corps"-ból a hivatását felfogni nem tudó talentum nélküliséget és pöffeszkedést; somkol közlöm egyelőre az egyetemi rector bizonylatát szószerint (később ha még szükség lesz rá, a többi okmányt is közölni fogom, most nem tartván szükségesnek ágyúval lőni a verebet.) A tekintetes rendőrbiróságnak 1881. március 401. sz. a kelt megkeresésére van szerencsém válaszolni, hogy az Egyetem 1873. ápr. 21. kiállított szerződéssel mindennemű nyomtatványainak előállítását, könyvárus Stein János úrra bizta. Az átiratban említett címnek használatára Stein János úr Egyetemünknél engedélyt nem kért, tehát nem is nyert s ily címnek használatáról az Egyetemnek ez ideig tudomása nem volt. Kolozsvárit, 1881. március 17-én. Dr. Malier Károly, e. i. rektor. Tu Tas voulu George Dandin! És most végzem e sorokat azon őszinte óhajtásommal, hogy tartsuk meg a Stein Gábor úr által nemesi címerébe vésett (s ide mellékelt), de általa soha meg nem tartott jelszavakat „munka béke", tartsuk meg az egyleti szellemet, az egyetértést, a soliditást, a tisztességet, a könyvkereskedelmben, küzdjünk az emberiség, az igazság, a becsület mellett, mert ez által nyerünk becsülést, s a becsülés által felvirágoztatjuk a magyar könyvkereskedelmet. Stein Gábor úrnak pedig tanácsoljuk, hogy vonja ki a történtekből a morált, és számítsa ki eljárásainak eredményét, olvassa el jól a „Corvinában" az ő számára németből lefordított szép értekezést „Milyen legyen a könyvkereskedő" és kövesse azokat. 3 .