Corvina, 1889 (12. évfolyam, 1-35. szám)
1889-06-30 / 18. szám
70 CORVINA Rózsa Kálmán Budapesten, Krécsi György Szabadkán és Prager Ferenc Halason; ellenben sajnálattal vétetett tudomásul Grill Richard és Nagy Ferenc urak kilépése, kik üzletüket beszüntették, illetőleg átadták. 4. Elnök jelenti, hogy a Kis Tivadar, valamint a Harmath József urat illető kérdőivek beérkeztek. 5. Tudomásul vétetik, hogy az egylet budapesti tagjai, a nyáron át, üzlethelyiségeiket 7 órakor zárják. 6. Wajdits Károly Pápán sérelemnek találja Kis Tivadarnak az egyletbe való felvételét s ez ügyben levélbeli panaszt emel. Wajdits panaszát a választmány jogtalannak találja, a mennyiben Kiss Tivadar egy oly könyvkereskedőtől vette át az üzletet, ki már 9 évig tagja volt egyletünknek és ily körülmények között egészen helyén volt, mikor az egylet őt tagjai közé igtatta. Különben ezzel a concurrencia Pápán nem emelkedett, mivel azelőtt is két könyvkereskedő volt. 7. Beregi Józsefnek a «Magyar Könyvészet» szerkesztésénél felmerült költségei fejében 25 frt az egylet pénztárából kiutalványoztatik, kifizetésére , a pénztárnak utasíttatik. 8. Benkő úr jelenti, hogy a «Magyar Könyvé-szet»II. kötete megjelent 8 füzetért eddig 127 frt 50 kr folyt be, egyszersmind fölemlíti, hogy az «Irodalmi Kalauz» megjelent 1—4 száma összesen 31 frt 85 kr tiszta hasznot eredményezett. Hirdetésekért 1888-ban a nyomdai számlára befolyt összesen 157 frt 45 kr. 9. Elnök jelenti, hogy már két ízben történt, hogy a vidékről érkezett küldemények megleleteztettek, személyes utánjárás folytán azonban sikerült neki, hogy a leletezett csomagok kiadattak, sőt a pénzügyi igazgatóság megígérte, hogy ily eset többé előfordulni nem fog. Dacára ennek azonban, most egy harmadik csomag Ferenczi B. úrtól leleteztetett, aki — elnök kértére — praecedens alkotása végett esetleg a legfelsőbb fórumig felfolyamodni fog. 10. Várnai L. indítványozza (levélben) hogy utasíttassék Perlel, hogy az A.dressbuchban helyes adatokat és helyes címeket adjon, amennyiben a legújabb is nagyon hiányos. — Benkő úr kijelenti, hogy ő ez ügyben már három alkalommal figyelmeztette Perjest és most újból föl fogja kérni, hogy a nyomandó kötet Magyarországot illető részéből küldjön korrektúrát, hogy ő a hibákat kijavíthassa. — Benkő úr e válaszát a választmány köszönettel vette tudomásul. 11. Csetényi Emil panaszt emel Maurer ellen, hogy ő (Maurer) egy iglói nem könyvkereskedőnek 15%-as bizományba szállít könyveket. — Tekintettel arra, hogy Csetényi panasza minden jogalapot nélkülöz, levele ad acta létetik, Maurer eljárása az esetben megrovandó, ha iglói elárusítója csakugyan cserepes. 12. Végül tudomásul vétetik a jelenlevő tagok által, hogy az évenként Szt-István napkor megtartatni szokott nagy közgyűlés ez évben is augusztus hó 20-án, vagyis kedden fog megtartatni. Singer Sándor, Aigner Lajos, titkár, alnök. 1889 A magyar nyomdászat fejlődése a XIX. században. IX. A Hungaria-nyomda az átvételkor a Lipótvárosi templomtér 10. sz. a. volt. Tiz szedővel dolgozott és három gyorssajtóval (kézi hajtással) birt. 1881-ben a nyomda a Tükör utca 5. szám alá tétetett át. Az 1885-iki statistika szerint volt 1 ügyvezetője, 3 javinoka, 51 szedője, 4 gépmestere, 15 tanonca, 6 gyorssajtója, 1 kézisajtója, 1 amerikai sajtója és 2 segédgépe, 2 rotatiós gépe. A gépek hajtására van 2 hat lóerejű gázmotora. Van azonkívül tömöntődéje, horganyedző intézete és könyvkötészete. A «Hungária» azaz Bródy Zsigmond tulajdonát képezi a «Neues Pester Journal» és «Politisches Volksblatt», az ország két legelterjedtebb napilapja. Ezen két lapon kívül készít mindennemű nyomdai munkát. Egyik főágát képezi továbbá a nagyobbszabású falragaszok készítése A «Hungária-nyomda» volt az első az országban, midőn 1876-ban a napilapok teljes nyomásához berendezett magának tömöntödét és a napilapok céljainak megfelelő rendkívüli gyors eljárású cinkographiát. A Wodianer E.-féle könyvnyomda, mely jelenleg a «Wodianer F. és Fiai könyvnyomda, és könyvkereskedés» cég tulajdona, 1856-ban alapíttatott. Az alapító életrajzát és az üzlet történetét a következőkben foglaljuk össze : Wodianer Fülöp 1842-ben Beimel József nyomdájába állott be, mint nyomdász-tanonc, 1845 ben szabadult fel, már 1846. évben meghívást kapott Pozsonyba, hol az országgyűlési diariumot szedte, 1847-ben Bécsben működött, és a bécsi forradalomban részt vett; 1848-ban Budára az Egyetemi nyomdába hivatott, hová több magyar társával együtt külön hajó vitte. A szabadságharc kitörésekor a magyar kormánynyal, Kossuthtal Debrecenbe ment és a hivatalos lapot, a «Közlöny»-t nyomtatták. Buda bevétele után ismét Budára került, később pedig, mint honvéd, Aradra — Világosig. A forradalom után külföldre ment. Onnan visszatérvén, 1856-ban Pesten nyomdát nyitott az Ürményi-féle házban a Miatyánk utcában, szép, ízléses berendezéssel, egy gyors- és egy kézisajtóval. Már 1858-ban ugyanabban a házban az Erzsébettéren három sajtóval működött. 1860-ban a «Magyarország» című politikai napilapot adta ki Pompéry szerkesztése alatt. Ez volt a forradalom után az első független napilap. Ezenkívül még részint kiadott részint nyomatott 20 napilapot és 49 hetilapot, és pedig: Napilapok: Idők Tanuja, 60—68; Magyarország, 61—62; Pester Volksblatt, 67—69; Neuer Lloyd, 67—69; Századunk, 68—69; Magyar Állam , 68; Pester Journal, Szabad Egyház, 69— 72; Ellenőr, 69; Szabad Sajtó I., 69; Slovensky Novina, Szabad Magyarország, 70—72 ; Korunk, 71—72 ; Egyetértés, 74—77; Pester Courier, 74; Szabad Sajtó II., 73; Magyar Újság, 75; Budapest, 77; Közvélemény, 78; Kis Újság, 87. Hetilapok: Tanodai Lapok, 56—71; Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 57; Új Nemzedék, 62 ; Virágcsokor, 62; Jogtudományi Hetilap, 65—67; Magyar Néplap, 65—76 ; Zwischenakt; Rumanow.