Corvina, 1889 (12. évfolyam, 1-35. szám)

1889-06-30 / 18. szám

70 CORV­I­NA Rózsa Kálmán Budapesten, Krécsi György Szabadkán és Prager Ferenc Halason; ellenben sajnálattal véte­tett tudomásul Grill Richard és Nagy Ferenc urak kilépése, kik üzletüket beszüntették, illetőleg át­adták. 4. Elnök jelenti, hogy a Kis Tivadar, valamint a Harmath József urat illető kérdőivek beérkeztek. 5. Tudomásul vétetik, hogy az egylet budapesti tagjai, a nyáron át, üzlethelyiségeiket 7 órakor zárják. 6. Wajdits Károly Pápán sérelemnek találja Kis Tivadarnak az egyletbe való felvételét s ez ügyben levélbeli panaszt emel. Wajdits panaszát a választ­mány jogtalannak találja, a mennyiben Kiss Tiva­dar egy oly könyvkereskedőtől vette át az üzletet, ki már 9 évig tagja volt egyletünknek és ily körül­mények között egészen helyén volt, mikor az egylet őt tagjai közé igtatta. Különben ezzel a concur­rencia Pápán nem emelkedett, mivel azelőtt is két könyvkereskedő volt. 7. Beregi Józsefnek a «Magyar Könyvészet» szerkesztésénél felmerült költségei fejében 25 frt­­ az egylet pénztárából kiutalványoztatik, kifizetésére , a pénztárnak utasíttatik. 8. Benkő úr jelenti, hogy a «Magyar Könyvé-­­­­szet»­II. kötete megjelent 8 füzetért eddig 127 frt 50 kr folyt be, egyszersmind fölemlíti, hogy az «Irodalmi Kalauz» megjelent 1—4 száma összesen 31 frt 85 kr tiszta hasznot eredményezett. Hirdeté­­­­sekért 1888-ban a nyomdai számlára befolyt össze­sen 157 frt 45 kr. 9. Elnök jelenti, hogy már két ízben történt,­­ hogy a vidékről érkezett küldemények megleletez­tettek, személyes utánjárás folytán azonban sikerült neki, hogy a leletezet­t csomagok kiadattak, sőt a pénzügyi igazgatóság megígérte, hogy ily eset többé előfordulni nem fog. Dacára ennek azonban, most egy harmadik csomag Ferenczi B. úrtól lele­teztetett, a­ki — elnök kértére — praecedens al­kotása végett esetleg a legfelsőbb fórumig felfolya­modni fog. 10. Várnai L. indítványozza (levélben) hogy utasíttassék Perlel, hogy az A.dressbuchban helyes adatokat és helyes címeket adjon, a­mennyiben­­ a legújabb is nagyon hiányos. — Benkő úr kijelenti,­­ hogy ő ez ügyben már három alkalommal figyel­meztette Perjest és most újból föl fogja kérni, hogy a nyomandó kötet Magyarországot illető részéből küldjön korrektúrát, hogy ő a hibákat kijavíthassa. — Benkő úr e válaszát a választmány köszönettel vette tudomásul. 11. Csetényi Emil panaszt emel Maurer ellen, hogy ő (Maurer) egy iglói nem könyvkereskedőnek 15%-as bizományba szállít könyveket. — Tekintettel arra, hogy Csetényi panasza minden jogalapot nél­külöz, levele ad acta létetik, Maurer eljárása az esetben megrovandó, ha iglói elárusítója csakugyan cserepes. 12. Végül tudomásul vétetik a jelenlevő tagok által, hogy az évenként Szt-István napkor megtar­tatni szokott nagy közgyűlés ez évben is augusztus hó 20-án, vagyis kedden fog megtartatni. Singer Sándor, Aigner Lajos, titkár, alnök. 1889 A magyar nyomdászat fejlődése a XIX. században. IX. A Hungaria-nyomda az átvételkor a Lipótvárosi templomtér 10. sz. a. volt. Tiz szedővel dolgozott és három gyorssajtóval (kézi hajtással) birt. 1881-ben a nyomda a Tükör­ utca 5. szám alá tétetett át. Az 1885-iki statistika szerint volt 1 ügyveze­tője, 3 javi­noka, 51 szedője, 4 gépmestere, 15 tanonca, 6 gyorssajtója, 1 kézisajtója, 1 amerikai sajtója és 2 segédgépe, 2 rotatiós gépe. A gépek hajtására van 2 hat lóerejű gáz­motora. Van azonkívül töm­öntődéje, horganyedző intézete és könyvkötészete. A «Hungária» azaz Bródy Zsigmond tulajdonát képezi a «Neues Pester Journal» és «Politisches Volksblatt», az ország két legelterjedtebb napilapja. Ezen két lapon kívül készít mindennemű nyom­dai munkát. Egyik főágát képezi továbbá a nagyobb­szabású falragaszok készítése A «Hungária-nyomda» volt az első az ország­ban, midőn 1876-ban a napilapok teljes nyomásához berendezett magának tömöntödét és a napilapok céljainak megfelelő rendkívüli gyors eljárású cin­kographiát. A Wodianer E.-féle könyvnyomda, mely jelen­leg a «Wodianer F. és Fiai­ könyvnyomda, és könyv­kereskedés» cég tulajdona, 1856-ban alapíttatott.­­ Az alapító életrajzát és az üzlet történetét a kö­vetkezőkben foglaljuk össze : Wodianer Fülöp 1842-ben Beimel József nyom­dájába állott be, mint nyomdász-tanonc, 1845 ben szabadult fel, már 1846. évben meghívást kapott Pozsonyba, hol az országgyűlési diariumot szedte, 1847-ben Bécsben működött, és a bécsi forradalom­ban részt vett; 1848-ban Budára az Egyetemi nyomdába hivatott, hová több magyar társával együtt külön hajó vitte. A szabadságharc kitörésekor a magyar kormánynyal, Kossuthtal Debrecenbe ment és a hivatalos lapot, a «Közlöny»-t nyom­tatták. Buda bevétele után ismét Budára került, később pedig, mint honvéd, Aradra — Világosig. A forradalom után külföldre ment. Onnan visszatérvén, 1856-ban Pesten nyomdát nyitott az Ürményi-féle házban a Miatyánk­­ utcában, szép, ízléses berendezéssel, egy gyors- és egy kézisajtóval. Már 1858-ban ugyanabban a házban az Erzsébet­téren három sajtóval működött. 1860-ban a «Magyar­ország» című politikai napilapot adta ki Pompéry szerkesztése alatt. Ez volt a forradalom után az első független napilap. Ezenkívül még részint kiadott részint nyoma­tott 20 napilapot és 49 hetilapot, és pedig: Napilapok: Idők Tanuja, 60—68; Magyar­ország, 61—62; Pester Volksblatt, 67—69; Neuer Lloyd, 67—69; Századunk, 68—69; Magyar Állam , 68; Pester Journal, Szabad Egyház, 69— 72; El­lenőr, 69; Szabad Sajtó I., 69; Slovensky Novina, Szabad Magyarország, 70—72 ; Korunk, 71—72 ; Egyetértés, 74—77; Pester Courier, 74; Szabad Sajtó II., 73; Magyar Újság, 75; Budapest, 77; Közvélemény, 78; Kis Újság, 87. Hetilapok: Tanodai Lapok, 56—71; Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 57; Új Nemzedék, 62 ; Virágcsokor, 62; Jogtudományi Hetilap, 65—67; Magyar Néplap, 65—76 ; Zwischenakt; Rumanow.

Next