Corvina, 1908 (31. évfolyam, 1-36. szám)
1908-01-10 / 1. szám
2 A Fővárosi Könyvtár közleményei. Ilyen czím alatt a Fővárosi Könyvtár hézagpótló füzetek kiadását határozta el. A 1. számú munka Szakkatalógus s ennek most jelent meg az 1. füzete, mely a lakáskérdés és a városszabályozás kapcsolatos kérdéseiről szóló, a székesfőváros könyvtárában meglevő könyveket sorolja fel. Ezt a füzetet dr. Szabó Ervin székesfővárosi könyvtáros szerkesztette. A szerkesztő bevezetőjében következőket mondja : Alig lehet kétséges, hogy Európában az amerikai könyvtárakat kellene mintául venni. Ezek az élet számára dolgoznak és nem néhány filológus alkalmazott, tudós vagy könyvkedvelő számára, míg az olvasók tömegei tájékozatlanul és idegenül bajlódnak termeikben. Amikor egy ország vagy város közvéleményét élénkebben foglalkoztatja valamely politikai, társadalmi, vagy akár tisztán tudományos kérdés, az amerikai könyvtárak ennek náluk meglévő irodalmát kisebb publikácziók keretében közlik. Ezzel lényegesen megkönnyítik a könyvtár hozzáférhetőségét és ily módon közvetve hozzájárulnak a közönséget mozgató problémák tisztázásához és gyorsabb megoldásához, így például az amerikai kongresszus könyvtára, a washingtoni Congres Library az utóbbi években többek közt a következő részletkérdések irodalmának katalógusát adta ki : Kereskedelmi hajóstársaságok szubvenciója, A kereskedelem állami ellenőrzése, Sztrájkok, Az Egyesült Államok alkotmánya, A néger kérdés, Ipari békéltetés, Vasutak államosítása, Aggkor- és nyugdíjbiztosítás, Angolszász érdekek, A biztosítás állami ellenőrzése, Községi igazgatás stb. stb. Hasonlóan a New- York Public Library Bulletin-jének utolsó füzeteiben egyebek közt a következő kérdések irodalmát találjuk : Franklin Benjamin, A vasutak állami ellenőrzése, Vasúti viteldíjak, Csavargók, Koldusok, Czigányok, Virginia, stb. Bizonyos, hogy az amerikai könyvtárak csodálatos eredményeinek ezek a periodikus speciáljegyzékek nem leglényegtelenebb forrásai. Azt hisszük, nem lépünk rossz útra, amikor a Fővárosi Könyvtár szakkatalógusának publikácziójában ennek az amerikai módszernek követésére teszünk kísérletet. A fővárosnak, sőt az egész országnak — mert hiszen közismert, hogy kisebb és legkisebb városainkban is nagyobbára rosszak a lakások és fölötte drágák — égető problémája lett a lakáskérdés. Jónak látszott, hogy ezzel az eminenter városi kérdéssel kezdjük kísérletünket, amely könyvtárunkban — a fővárosi statisztikai hivatal ezirányú fölvételei folytán — már eddig is gazdagon volt képviselve ; s talán az sem hiba, hogy a lakásegészségügynek a helyes lakásépítésnek és végül a város- Frázisok. Vannak frázisok, melyeket addig hangoztatunk, a mig végre tényként átmennek a köztudatba s mint élő igazságokat hirdetünk. Legnagyobb részben a felületes gondolkodás, részben a kényelem szeretete, az mely elfogadtat velünk frázisokat is tényeknek, teremti meg bizonyos dolgokban a hamis felfogást. Ilyen frázis pl. hogy a magyar könyvek drágák. Azt hiszszük, a lefolyt esztendőben a Corvinának nem egyszer sikerült adatokkal bizonyítani ennek az ellenkezőjét. Éppen ilyen frázis az is, hogy a részletüzlet lejáratja a könyvet s hogy a részletüzlet egészségtelen térfoglalása elnyomja a kisebb bolti árukönyvek kelendőségét és kiadását s hogy ma már oda jutottunk, hogy egyenként nem is lehet könyveket sem hirdetni, sem eladni. Itt ismét a köztudatba átment frázisról, nem pedig tényről van szó. Az elmúlt nyáron bővebben foglalkozott a Corvina szerkesztője a részlet-üzlet hatásával könyvkereskedelmünkre és irodalmi kulturális viszonyainkra. Adatokkal bizonyította be, hogy a termelés nem kisebbedet, hanem ellenkezőleg nagyobbodott, ami már magában véve is megcáfolja azt, hogy kisebb irodalmi művek most márnem adhatók ki. És most felsorolok három adatot arra nézve is, hogy ma legalább is kelnek úgy a kisebb bolti áru könyvek, mint a régi «boldog» időkben — sőt ha jobban körülnézünk, arra is példát találunk, hogy soha azelőtt olyan élénk érdeklődés nem mutatkozott az irodalom iránt, mint ma.Hogy szaporodnak a szocziális jelentőségű és vonatkozású kiadványok s hogy a közönség is mindjobban kezd érdeklődni az irodalom iránt, hogy eljutottunk oda, hogy olvasni kezdenek már ott is, ahol eddig könyv egyáltalán nem fordult meg. Hogy ezt a könyvek részletfizetésre való adásának is köszönhetjük, azt bizonyára nem kell bővebben fejtegetnünk, de a fő oka bizonyára abban gyökerezik, hogy az iskolák számának folytonos szaporodásával, közművelődési intézményeink nép és ifjúsági könyvtáraink rendszeres fejlesztésével fokozzuk a tudás utáni vágyat s az olvasás szeretetét. Sajnos, még mindig nagyon vissza vagyunk a könyvek kelendősége tekintetében, ha pl. a német, franczia, vagy angol könyv kelendőségét nézzük, de csak mennyiség szempontjából. Ha aránylag nézzük a dolgot, vagyis ha azt nézzük, hogy az angol, franczia, német nyelv világnyelv, az ezeken a nyelveken megjelenő könyveknek az egész világon van piacra, s hogy ezzel szemben a magyar könyv kelendősége mindössze 9—10.000.000 magyar lélekre szorul, úgy nagyon meg lehetünk elégedve a magyar könyv kelendőségével s elmondhatjuk bátran azt, hogy a magyar közönség könyvszeretete semmi esetre sem csekélyebb, mint a többi művelt nemzeteknél. Az, hogy nem minden könyvnél, annak nem mindig a közönség oka, hanem oka elsősorban maga a könyv, másodsorban a terjesztő orgánum, a könyvárus. Hosszas fejtegetésekbe kellene bocsátkoznunk, ha annak az okát keresnők, hogy miért van a könyvárusban is hiba, talán rátérünk arra más alkalommal, most nem is volt szándékunk erre kitérni, most csak három könyvet kívánunk felsorolni a legközelebbi múltból annak a bizonyítására, hogy mindig akad olyan könyv, mely egymagában is szépen kél. Ilyen könyv Molnár Ferencz nagy sikerű darabja: CORVINA 1908 Az ördög, amely rövid idő alatt négy kiadás ért. Néhány hónap alatt három kiadást ért az Athenaeumnál megjelent Wolfner Pál : A szoczializmus czímű kötete s itt a karácsony előtt megjelent Barzini könyve Pekingtől - -Parisig, melyből 1 hét alatt 1000 példánynál több fogyott el. Felsorolhatnék még egész sor könyvet, amelyek kelendőség tekintetében nemcsak elérik a kelendőség fogalmát, de bizonyítják azt,hogy amikor olyan könyv kerül a könyvpiacra, amely vevőközönségre számíthat, az elfogy még akkor is, ha nem részletezik. -