Corvina, 1908 (31. évfolyam, 1-36. szám)

1908-01-10 / 1. szám

2 COR VINA 1908 Frázisok. Vannak frázisok, melyeket addig hangoztatunk, a mig végre tényként átmennek a köztudatba s mint élő igazságokat hirdetünk. Legnagyobb részben a felületes gondolkodás, részben a kényelem szeretete' az mely elfogadtat velünk frázisokat is tényeknek, teremti meg bizonyos dolgokban a hamis felfogást. Ilyen frázis pl. hogy a magyar könyvek drágák. Azt hiszszük, a lefolyt esztendőben a Corvinának nem egyszer sikerült adatokkal bizonyítani ennek az ellenkezőjét. Éppen ilyen frázis az is, hogy a részlet-üzlet lejáratja a könyvet s hogy a részlet­üzlet egészségtelen térfoglalása elnyomja a kisebb bolti áru könyvek kelendőségét és kiadását s hogy ma már oda jutottunk, hogy egyenként nem is lehet könyveket sem hirdetni, sem eladni. Itt ismét a köztudatba átment frázisról, nem pedig tényről van szó. Az elmúlt nyáron bővebben foglalkozott a Corvina szerkesztője a részlet-üzlet hatásával könyvkereskedelmünkre és irodalmi kultu­rális viszonyainkra. Adatokkal bizonyította be, hogy a termelés nem kisebbedet, hanem ellenkezőleg nagyobbodott, a mi már magában véve is meg­czáfolja azt, hogy kisebb irodalmi művek most mái­nem adhatók ki. És most felsorolok három adatot arra nézve is, hogy ma legalább is kelnek ugy a kisebb bolti áru könyvek, mint a régi «boldog» időkben — sőt ha jobban körülnézünk, arra is példát találunk, hogy soha azelőtt olyan élénk érdeklődés nem mutatkozott az irodalom iránt, mint ma.Hogy szaporodnak a szocziális jelentőségű és vonatkozású kiadványok s hogy a közönség is mindjobban kezd érdeklődni az irodalom iránt, hogy eljutottunk oda, hogy olvasni kezdenek már ott is, a hol eddig könyv egyáltalán nem fordult meg. Hogy ezt a könyvek részletfizetésre való adá­sának is köszönhetjük, azt bizonyára nem kell bőveb*­ben fejtegetnünk, de a fő oka bizonyára abban gyöke­rezik, hogy az iskolák számának folytonos szaporo­dásával, közművelődési intézményeink nép és ifjúsági könyvtáraink rendszeres fejlesztésével fokozzuk a tudás utáni vágyat s az olvasás szeretetét. Sajnos, még mindig nagyon vissza vagyunk a könyvek kelendő­sége tekintetében, ha pl. a német, franczia, vagy angol könyv kelendőségét nézzük, de csak mennyiség szempontjából. Ha aránylag nézzük a dolgot, vagyis ha azt nézzük, hogy az angol, franczia, német nyelv világnyelv, az ezeken a nyelveken megjelenő köny­veknek az egész világon van piacza, s hogy ezzel szemben a magyar könyv kelendősége mindössze 9—10.000,000 magyar lélekre szorul, úgy nagyon meglehetünk elégedve a magyar könyv kelendőségével s elmondhatjuk bátran azt, hogy a magyar közönség könyvszeretete semmi esetre sem csekélyebb, mint a többi művelt nemzeteknél. Az, hogy nem minden könyv kél, annak nem mindig a közönség oka, hanem oka első sorban maga a könyv, másodsorban a ter­jesztő orgánum, a könyvárus. Hosszas fejtegetésekbe kellene bocsátkoznunk, ha annak az okát keresnők, hogy miért van a könyv­árusban is hiba, talán rátérünk arra más alkalommal, most nem is volt szándékunk erre kitérni, most csak három könyvet kívánunk felsorolni a legköze­lebbi múltból annak a bizonyítására, hogy mindig akad olyan könyv, mely egymagában is szépen kél. Ilyen könyv Molnár Ferencz nagy sikerű darabja: Az ördög, a mely rövid idő alatt négy kiadás ért. Néhány hónap alatt három kiadást ért az Athe­naeumnál megjelent Wolfner Pál : A szoczializmus czímű kötete s itt a karácsony előtt megjelent Barzini könyve Pekingtől - -Parisig, melyből í hét alatt 1000 példánynál több fogyott el. Felsorolhatnék még egész sor könyvet, a melyek kelendőség tekintetében nemcsak elérik a kelendőség fogalmát, de bizonyítják azt,hogy a mikor olyan könyv kerül a könyvpiaczra, a mely vevő közönségre számíthat, az elfogy még akkor is, ha nem részlet­ezi kk. ­A Fővárosi Könyvtár közleményei. Ilyen czím alatt a Fővárosi Könyvtár hézag­pótló füzetek kiadását határozta el. A 1. számú munka Szakkatalógus s ennek most jelent meg az 1. füzete, mely a lakáskérdés és a városszabályozás kapcsolatos kérdéseiről szóló, a székesfőváros könyv­tárában meglevő könyveket sorolja fel. Ezt a füzetet dr. Szabó Ervin székesfővárosi könyvtáros szerkesztette. A szerkesztő bevezetőjében következőket mondja : Alig lehet kétséges, hogy Európában az amerikai könyvtárakat kellene mintául venni. Ezek az élet számára dolgoznak és nem néhány filológus alkalmazott, tudós vagy könyvkedvelő számára, míg az olvasók tömegei tájékozatlanul és idegenül bajlód­nak termeikben. A mikor egy ország vagy város köz­véleményét élénkebben foglalkoztatja valamely poli­tikai, társadalmi, vagy akár tisztán tudományos kér­dés, az amerikai könyvtárak ennek náluk meglévő irodalmát kisebb publikácziók keretében közlik. Ezzel lényegesen megkönnyítik a könyvtár hozzáférhető­ségét és ily módon közvetve hozzájárirlnak a közön­séget mozgató problémák tisztázásához és gyorsabb megoldásához. így például az amerikai kongresszus könyvtára, a washingtoni Congres Library az utóbbi években többek közt a következő részletkérdések irodalmának katalógusát adta ki : Kereskedelmi hajóstársaságok szubvencziója, A kereskedelem állami ellenőrzése, Sztrájkok, Az Egyesült-Államok alkot­mánya, A néger kérdés, Ipari békéltetés, Vasutak államosítása, Aggkor- és nyugdíjbiztosítás, Angol­szász érdekek, A biztosítás állami ellenőrzése, Köz­ségi igazgatás stb. stb. Hasonlóan a New- York Public Library Bulletin-jének utolsó füzeteiben egyebek közt a következő kérdések irodalmát találjuk : Franklin Benjamin, A vasutak állami ellenőrzése, Vasúti viteldíjak, Csavargók, Koldusok, Czigányok, Vir­ginia, stb. Bizonyos, hogy az amerikai könyvtárak csodálatos eredményeinek ezek a periodikus speciál­jegyzékek nem leglényegtelenebb forrásai. Azt hisszük, nem lépünk rossz útra, a mikor a Fővárosi Könyvtár szakkatalógusának publikáczió­jában ennek az amerikai módszernek követésérc teszünk kísérletet. A fővárosnak, sőt az egész ország­nak — mert hiszen közismert, hogy kisebb és leg­kisebb városainkban is nagyobbára rosszak a laká­sok és fölötte drágák — égető problémája lett a lakáskérdés. Jónak látszott, hogy ezzel az eminenter városi kérdéssel kezdjük kiserletünket, a mely könyv­tárunkban — a fővárosi statisztikai hivatal ezirányú fölvételei folytán — már eddig is gazdagon volt képviselve ; s talán az sem hiba, hogy a lakásegész­ségügynek a helyes lakásépítésnek és végül a város-

Next

/
Thumbnails
Contents