Corvina, 1915 (38. évfolyam, 1-36. szám)
1915-01-10 / 1. szám
1915 Háború és könyvkereskedelem. Irta : Kende Ferencz. Hr. A világkönyvkereskedelem. Mignetnek van egy könyve, melynek czíme «Colonisation par les livres», ami annyit jelent magyarul, hogy gyarmatosítás könyvekkel. Ebben a könyvben mondja el a szerző, hogy a könyvnek milyen nagy szerepe van a gyarmatszerzésben és a világpolitikában. A könyvkiadó forgalomba hoz egy ábécés könyvet, melynek czélja megtanítani, valamelyik ausztráliai vagy délafrikai vadtörzset a franczia nyelvre. Néhány fiatal kereskedő, tanító vagy szerzetes vállalkozik annak terjesztésére a kijelölt helyen. E merész vállalkozók rendszerint bajba jutnak és ekkor hazájukhoz folyamodnak védelemért. Az anyaország nem lát garancziát a zulukáferek között polgárainak épségéért és azok megvédésére katonai különítményt küld. Sok esetben így kezdődik a gyarmatosítás, a kultúra csinálás. A francziáknál nagyobb tökélyre vitték ezt az angolok, akik a «Britt Bibliai Társaság» segélyével egy kitűnően funkczionáló nemzetközi szervezetet létesítettek. De így tesz nagy szövetségesünk Németország is, mely utóbb az egész Kína iskolai felszerelését hódította magához. Rendkívül érdekes folyamata van a civilizáczió terjesztésének még erről az oldalról is különösen akkor, ha tudjuk, hogy az európai országok nagy könyvkiadói sok milliót keresnek évenként a gyarmatokba és az «új hazákba» szállított könyvekkel. Például Hachette párisi czég Cairoba, Egyiptom fővárosába, melyet most az angolok anektáltak (?) évenkint 80—100 ezer francziaarab nyelven nyomtatott elemi iskolai könyvet szállított. (Ebben a szállítási munkában magam is részt vettem Nilson czégnél) kötetekre menő adatok állanak e kérdésről rendelkezésünkre. Németország könyvkereskedői például 1913-ban kongreszszust tartottak, melynek tárgya az volt, hogy az ázsiai országokat mikép és hogyan lehetne könyvekkel és írószerekkel ellátni. (Erről a Börsenblatt f. d. Deutsche Buchhandel annak idején részletesen beszámolt). Az angol könyvkiadók is rendkívül tevékenységet fejtenek ki s talán övék is e téren az elsőség. Érthető tehát, hogy a gyarmati kérdéssel miért foglalkoznak olyan sokat a nagy nemzetek könyvkereskedői. De fontosabb ennél a művelt országok kiadóinak az a versenye, melyet a másnyelvű művelt országok olvasóközönségénél fejtenek ki. Ne tessék csodálkozni most, hogy ennek elmondását Spanyolországnál kezdem. A világháború a spanyol könyvkiadóknak valóságos szerencséjük. A spanyol könyvkiadás és könyvkereskedelem Európa összes országainak a legszerencsétlenebbike, daczára, hogy népe számos, művelt és ami a fő műértő és irodalomszerető nagyobb fokban, mint a magyar közönség. Mondom, daczára e kellemes viszonyoknak a spanyol könyvkiadók alig tudnak retigálni. Oka ennek a technikailag és egyébként is fejletebb Francziaország, mely a spanyol kiadókat teljesen elnyomta. A spanyol könyvek nagy része, minden nagyobb spanyol folyóirat és divatlap Francziaországban készült. Minden nagyobb franczia kiadónál, amint egy franczia újdonság lát napvilágot néhány nap múlva ugyanott már az spanyol nyelven is elkészül és szállítják Spanyolországba és könyvkiadói szempontból még jobb helyre a gazdag spanyol Amerikába. A spanyol írók egész tömege tartózkodik Párisban s innen az a panasz is, hogy a modern spanyol irodalom — franczia. A franczia könyvtermelés a háború kitörése óta szünetel. S így a háborúban nem lévő spanyoloknak könyvforrása, legalább is nagy része a forrásnak egy csapásra elapadt. Nincs értesülésem, hogy a legutóbbi időben az események hatása alatt miképen alakult a spanyol könyvkiadói üzlet. Azonban a józan ész diktálja, hogy itt az ideje, hogy a spanyol kiadók által legyőzhetetlen franczia versenytársat leszorítsák és megalakítsák a nemzeti könyvkereskedelmüket. Annál is inkább, mert a spanyolok békés időt élnek és a közönség az európai háború miatt is nagy érdeklődéssel várja az új könyveket, lapokat, folyóiratokat. (Folytatjuk.) CORVINA 3 A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1914. évi 5948. évi. számú körrendelete a külföldről beszerezhető czikkek tárgyában. Valamennyi alárendelt állami és közalapítványi hatóságnak, hivatalnak, intézménynek és intézetnek. Múlt év deczember hó 18-án 5430. évi. szám alatt kelt rendeletemre való hivatkozással, azoknak a czikkeknek jegyzékét, amelyek a hatóságok beszerzéséről szóló kimutatások szerint rendszeres szükségletet képeznek, de hazánkban ezidőszerint elő nem állíttatnak, ide zárva azzal az értesítéssel küldöm meg czímnek, hogy a jegyzékben felsorolt czikkeknek külföldről leendő beszerezhetésére az engedélyt az 1915. év tartamára már most megadom. Figyelmeztetem azonban czímet egyúttal arra is, hogy a jegyzékben fel nem sorolt czikkeknek külföldről leendő beszerezéséhez az 1907. évi III. t.-cz. 13. §-a értelmében, az engedély a jövőben is minden egyes esetben külön eszközlendő ki. Budapest, 1914. évi deczember hó 16-án. Melléklet az 1948—1914. évi. sz. rendelethez. Az 1915. évben külföldről beszerezhető jegyzékek. Aktafüzőgép. Ampereméter (iskolai czélokra belföldön is készítik). Anilinfestékek. Arab mézga, darabos (oldott ragasztó gummi hazánkban is készült). Ár. Aszbesztlemez. Aszbesztzsinór. Bársony (plüs készül az országban). Czérnagomb. Czipőgomb. Czipészvarrógép. Csontgomb. Dugóhúzó. Erdei magvetőgép. Hacker-féle. Ébresztőóra (villamos ébresztőóra belföldön is készül). Fénymásoló miliméterpapiros. Habkő. Hajnyitógép. Hegedühúr. Horgolótű. írógép. Irógépalkatrészek (irógépkellékek készülnek az országban). Kaloriméter. Kézinyomda gummiból. Légsúlymérő. Litográfiai kő. Másoló vászon. Mérőpálcza (összecsukható). Mikroszkóp. Miliméterpapiros tekercsben (ívekben hazánkban is készítik). Nyomdakő. Óraüveg. Palatábla. Palavessző. Planiméter. Platina czikkek (laboratóriumi ezélokra). Pólyméter. Röntgen készülékek orvosi ezélokra (iskolai ezélokra való belföldön is készül). Szíjgyártótü. Szivacs. Sztaniolpapiros. Üveggyöngy. Üvegtoll. Varrótű. Varrógéptü. Voltméter (iskolai czélokra hazánkban is készítik).