Corvina, 1919 (42. évfolyam, 1-23. szám)

1919-01-10 / 1. szám

2 CORVINA Verne Gyula: Az arany meteor. Ford. Sztrókay Kálmán. (Lex. 8-r. 170 1.) Bp., 1919. Kultura. Fűzve 12 ki­kötve 20 k. «Népszava» könyvkereskedés Budapesten. Mérő Gyula: Magánalkalmazottak jogviszonya. Népszerű út­mutató a magánalkalmazottak tájékoztatására. (8-r. 31 1.) Bp., 1919. Népszava 80 f. Pallas irod. és nyomdai r.-t. könyvkiadóh­iv. Budapesten. Ady Endre: Az Illés szekerén. Versek. 3. kiad. (8-r. 171 1.) Bp., 1918. Pallas 9 k. Ady Endre. Gyűjtemény verseiből. (16-r. 109 1.) Bp., [1918.] Pallas. [Átragasztás, azelőtt: Nyugat.] 3 k. «Pátria» irod. és nyomdai rt. Budapesten. Szesztay László: A helyiérdekű és gazdasági vasutak. (II. 8-r. 37 r.) Bp., 1918. Pátria. Rózsa Kálmán és neje rt. Budapesten. Bilderkalender 1919. (Lex. 8-r.) Bp., 1919. Rózsa 4 k. Ellenzéki naptár 1919. évre. (Lex. 8-r.) Bp., 1919. Rózsa 3 k. Familienkalender 1919. (Lex. 8-r.) Bp., 1919. Rózsa 3 k. Független Magyarország naptára 1919. évre. (Lex. 8-r.) Bp., 1919. Rózsa 5 k. Garaboncziás naptár 1919. évre. (Lex. 8-r.) Bpest, 1919. Rózsa 3 k. Gazdasági népnaptár 1919. évre. (Lex. 8-r.) Bpest, 1919. Rózsa 3 k. 50 f. Katonapajtás naptára 1919. évre. Számos képpel. (Lex. 8-r.) Bp., 1919. Rózsa 3 k. Keresztyén képes naptár 1919. évre. (Lex. 8-r.) Bp., 1919. Rózsa 2 k. Kossuth Lajos naptára 1919. évre. (Lex. 8-r.) Bp., 1919. Rózsa 3 k. Kossuth Kalender 1919. (Lex. 8-r.) Bp., 1919. Rózsa 2 k. Magyar család képes naptára 1919. évre. (Lex. 8-r.) Bp., 1909. Rózsa * 5 k. Magyar iparosok naptára 1919. évre. (Lex. 8-r.) Bp., 1919. Rózsa 5 k. Petőfi naptár 1919. évre. (Lex. 8-r.) Bp., 1919. Rózsa 3 k. Peleskei nótárius naptár 1919. évre. (Lex. 8-r.) Bp., 1919. Rózsa 3 k. A Budapesti Könyvkereskedők Egyesülete rendkívüli közgyűlése. A Budapesti Könyvkereskedők Egyesülete az elmúlt év december 29-én rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek összehívására főleg az indította az egyesület elnökségét, hogy az alakuláskor igen sok budapesti könyvkereskedő még katonai szol­gálatot teljesítvén, nem vehetett részt az egész szer­vezet kialakításában. A közgyűlésen imponáló szám­ban jelentek meg a budapesti szortimenterek, össze­sen 52-en. A közgyűlést Rényi Károly elnök nyitotta meg hosszabb beszéddel, amelyben visszapillantást vetett az egyesület megalakulásának, első évi munkás­ságának fontosabb eseményeire és azokra az ered­ményekre, amelyeket már rövid fennállása idejében sikerült elérnie. Kegyeletes szavakkal emlékezett az egyesület egyetlen halottjáról, Gabos Somáról, aki lelkes előharcosa és egyik megalapítója volt az egyesületnek. A jegyzőkönyvhitelesítők és a szavazatszedő­bizottság kiküldése után Lantos Adolf ügyvezető elnök számolt be részletesen az egyesület munkás­ságáról. Hangsúlyozta, hogy amíg kifelé egyesüle­tünk súlyt adott a könyvkereskedelemnek, befelé sikerült megteremteni a szakmában egységes szel­lemet, közös szokásokat. Kitért a Magyar Könyv­kereskedők Egyesületével való viszonyra. Ismertette a 10%-kos felár behozatalának körülményeit. Rátért a kisebb jelentőségű ügyekre, amelyekről az évi jelentés fog részletesen beszámolni. Az elnök jelen­tését a közgyűlés helyeslőleg vette tudomásul. A jelentéshez Győző A. Andor szólt hozzá. Hibáztatja, hogy az egyesület nem valósította meg programmját a rikkancsok és trafikok könyvárusí­tására vonatkozólag, pedig ez a budapesti könyv­kereskedelem egyik legnagyobb sérelme. Kéri, hogy a megválasztandó új elnökség ezt a kérdést azonnal vegye tárgyalás alá és valósítsa meg a könyvke­reskedők kívánságait. Felszólalására reflektáltak: Rényi Károly elnök és Lantos Adolf ügyvezető elnök. Utóbbi ismertette a napilapokkal, különösen az Est-tel folytatott tárgyalásokat és nagy eredményként említi fel azt, hogy a lapok is hajlandók voltak a 10%-os felárat elfogadni és felszámítani. Egyébként a lapok könyvárusítása nem volt hátrányára az egész könyvkereskedelemnek. Wiesner Emil helyesli Lantos ügyvezető elnök felszólalásában mondottakat. Részletesebben foglal­kozik «Az Est» ügyével, amelyet nem szabad oly tragikusan felfogni. Kiadói, de könyvkereskedői szempontból is szükségesnek tartja, hogy lehetőleg mindenkit, aki könyvárusítással foglalkozik, von­janak be az egyesületbe, hogy betarthassák a köte­lező szabályokat. Müller Dávid a házalók és utcai árusok ügyét teszi szóvá. Schimkó Gyula azt tartja, hogy az egyesület­nek harci szervezetnek kell lenni. A 25°/0-ás rabatt­ból szortimenterek nem tudnak megélni. Indítványt terjeszt elő, amelynek lényege, hogy a közgyűlés hatalmazza fel az új elnökséget, hogy hasson oda, miszerint a város belterületén csak hivatásos könyv­kereskedő árusíthasson könyvet. Dick Manó azon aggályának ad kifejezést, hogy az árvizsgáló­ bizottság a 10° 0-ás felárat meg fogja szüntetni. Lantos elnök informálja a közgyű­lést e kérdésben. May Henrik szükségesnek tartja, hogy a felár megmaradjon mindaddig, amíg a hely­zet javulni nem fog. Adorján Sándor a rabatt fel­emelésének fontosságát hangsúlyozza. Magyar Jenő hosszabb beszédben vázolja a könyvkereskedők mai helyzetét, kiemeli, hogy a könyvkereskedőnek tulajdonképpen mindössze 15°/o haszna marad, akkor, amikor a kormányrendeletek iparosoknak 30°/6-os tiszta hasznot engedélyeztek most, amidőn a rezsiköltség napról-napra tetemesen emelkedik, a megélhetés mind nehezebb lesz. A könyv­kereskedő ma csak abból élhet meg, amit régebben fölhalmoztak raktáraikban. Követeli, hogy a tan­könyveknél is emeljék a rabattot. Összetartásra buzdít a kiadókkal szemben. Wiesner J. Emil helytelennek tartja a kiadók ellen való állásfoglalást, mert ezzel az ellenkezőt érnék el, mint amit akarnak. A kiadókkal egyet­értésben kell és lehet megoldani a dolgot. Martos Adolf a rabattkérdésben bizottság ki­küldését kéri. Felszólalnak még Adorján Sándor, Magyar Jenő és Martos Adolf, aki Wiesner igazgató szavaira reflektálva azt kérdezi, hogy miért adnak mindenkinek könyvet a kiadók, ha nincs könyv ? 1919

Next