Corvina, 1919 (42. évfolyam, 1-23. szám)
1919-01-10 / 1. szám
2 CORVINA Verne Gyula: Az arany meteor. Ford. Sztrókay Kálmán. (Lex. 8-r. 170 1.) Bp., 1919. Kultura. Fűzve 12 kikötve 20 k. «Népszava» könyvkereskedés Budapesten. Mérő Gyula: Magánalkalmazottak jogviszonya. Népszerű útmutató a magánalkalmazottak tájékoztatására. (8-r. 31 1.) Bp., 1919. Népszava 80 f. Pallas irod. és nyomdai r.-t. könyvkiadóhiv. Budapesten. Ady Endre: Az Illés szekerén. Versek. 3. kiad. (8-r. 171 1.) Bp., 1918. Pallas 9 k. Ady Endre. Gyűjtemény verseiből. (16-r. 109 1.) Bp., [1918.] Pallas. [Átragasztás, azelőtt: Nyugat.] 3 k. «Pátria» irod. és nyomdai rt. Budapesten. Szesztay László: A helyiérdekű és gazdasági vasutak. (II. 8-r. 37 r.) Bp., 1918. Pátria. Rózsa Kálmán és neje rt. Budapesten. Bilderkalender 1919. (Lex. 8-r.) Bp., 1919. Rózsa 4 k. Ellenzéki naptár 1919. évre. (Lex. 8-r.) Bp., 1919. Rózsa 3 k. Familienkalender 1919. (Lex. 8-r.) Bp., 1919. Rózsa 3 k. Független Magyarország naptára 1919. évre. (Lex. 8-r.) Bp., 1919. Rózsa 5 k. Garaboncziás naptár 1919. évre. (Lex. 8-r.) Bpest, 1919. Rózsa 3 k. Gazdasági népnaptár 1919. évre. (Lex. 8-r.) Bpest, 1919. Rózsa 3 k. 50 f. Katonapajtás naptára 1919. évre. Számos képpel. (Lex. 8-r.) Bp., 1919. Rózsa 3 k. Keresztyén képes naptár 1919. évre. (Lex. 8-r.) Bp., 1919. Rózsa 2 k. Kossuth Lajos naptára 1919. évre. (Lex. 8-r.) Bp., 1919. Rózsa 3 k. Kossuth Kalender 1919. (Lex. 8-r.) Bp., 1919. Rózsa 2 k. Magyar család képes naptára 1919. évre. (Lex. 8-r.) Bp., 1909. Rózsa * 5 k. Magyar iparosok naptára 1919. évre. (Lex. 8-r.) Bp., 1919. Rózsa 5 k. Petőfi naptár 1919. évre. (Lex. 8-r.) Bp., 1919. Rózsa 3 k. Peleskei nótárius naptár 1919. évre. (Lex. 8-r.) Bp., 1919. Rózsa 3 k. A Budapesti Könyvkereskedők Egyesülete rendkívüli közgyűlése. A Budapesti Könyvkereskedők Egyesülete az elmúlt év december 29-én rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek összehívására főleg az indította az egyesület elnökségét, hogy az alakuláskor igen sok budapesti könyvkereskedő még katonai szolgálatot teljesítvén, nem vehetett részt az egész szervezet kialakításában. A közgyűlésen imponáló számban jelentek meg a budapesti szortimenterek, összesen 52-en. A közgyűlést Rényi Károly elnök nyitotta meg hosszabb beszéddel, amelyben visszapillantást vetett az egyesület megalakulásának, első évi munkásságának fontosabb eseményeire és azokra az eredményekre, amelyeket már rövid fennállása idejében sikerült elérnie. Kegyeletes szavakkal emlékezett az egyesület egyetlen halottjáról, Gabos Somáról, aki lelkes előharcosa és egyik megalapítója volt az egyesületnek. A jegyzőkönyvhitelesítők és a szavazatszedőbizottság kiküldése után Lantos Adolf ügyvezető elnök számolt be részletesen az egyesület munkásságáról. Hangsúlyozta, hogy amíg kifelé egyesületünk súlyt adott a könyvkereskedelemnek, befelé sikerült megteremteni a szakmában egységes szellemet, közös szokásokat. Kitért a Magyar Könyvkereskedők Egyesületével való viszonyra. Ismertette a 10%-kos felár behozatalának körülményeit. Rátért a kisebb jelentőségű ügyekre, amelyekről az évi jelentés fog részletesen beszámolni. Az elnök jelentését a közgyűlés helyeslőleg vette tudomásul. A jelentéshez Győző A. Andor szólt hozzá. Hibáztatja, hogy az egyesület nem valósította meg programmját a rikkancsok és trafikok könyvárusítására vonatkozólag, pedig ez a budapesti könyvkereskedelem egyik legnagyobb sérelme. Kéri, hogy a megválasztandó új elnökség ezt a kérdést azonnal vegye tárgyalás alá és valósítsa meg a könyvkereskedők kívánságait. Felszólalására reflektáltak: Rényi Károly elnök és Lantos Adolf ügyvezető elnök. Utóbbi ismertette a napilapokkal, különösen az Est-tel folytatott tárgyalásokat és nagy eredményként említi fel azt, hogy a lapok is hajlandók voltak a 10%-os felárat elfogadni és felszámítani. Egyébként a lapok könyvárusítása nem volt hátrányára az egész könyvkereskedelemnek. Wiesner Emil helyesli Lantos ügyvezető elnök felszólalásában mondottakat. Részletesebben foglalkozik «Az Est» ügyével, amelyet nem szabad oly tragikusan felfogni. Kiadói, de könyvkereskedői szempontból is szükségesnek tartja, hogy lehetőleg mindenkit, aki könyvárusítással foglalkozik, vonjanak be az egyesületbe, hogy betarthassák a kötelező szabályokat. Müller Dávid a házalók és utcai árusok ügyét teszi szóvá. Schimkó Gyula azt tartja, hogy az egyesületnek harci szervezetnek kell lenni. A 25°/0-ás rabattból szortimenterek nem tudnak megélni. Indítványt terjeszt elő, amelynek lényege, hogy a közgyűlés hatalmazza fel az új elnökséget, hogy hasson oda, miszerint a város belterületén csak hivatásos könyvkereskedő árusíthasson könyvet. Dick Manó azon aggályának ad kifejezést, hogy az árvizsgáló bizottság a 10° 0-ás felárat meg fogja szüntetni. Lantos elnök informálja a közgyűlést e kérdésben. May Henrik szükségesnek tartja, hogy a felár megmaradjon mindaddig, amíg a helyzet javulni nem fog. Adorján Sándor a rabatt felemelésének fontosságát hangsúlyozza. Magyar Jenő hosszabb beszédben vázolja a könyvkereskedők mai helyzetét, kiemeli, hogy a könyvkereskedőnek tulajdonképpen mindössze 15°/o haszna marad, akkor, amikor a kormányrendeletek iparosoknak 30°/6-os tiszta hasznot engedélyeztek most, amidőn a rezsiköltség napról-napra tetemesen emelkedik, a megélhetés mind nehezebb lesz. A könyvkereskedő ma csak abból élhet meg, amit régebben fölhalmoztak raktáraikban. Követeli, hogy a tankönyveknél is emeljék a rabattot. Összetartásra buzdít a kiadókkal szemben. Wiesner J. Emil helytelennek tartja a kiadók ellen való állásfoglalást, mert ezzel az ellenkezőt érnék el, mint amit akarnak. A kiadókkal egyetértésben kell és lehet megoldani a dolgot. Martos Adolf a rabattkérdésben bizottság kiküldését kéri. Felszólalnak még Adorján Sándor, Magyar Jenő és Martos Adolf, aki Wiesner igazgató szavaira reflektálva azt kérdezi, hogy miért adnak mindenkinek könyvet a kiadók, ha nincs könyv ? 1919