Corvina, 1921 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1921-02-25 / 8. szám

XLIV. évfolyam. Budapest, 1921 február 25. 8. szám. A MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVKERESKEDŐK, ZENEMŰKIADÓK ÉS ZENEMŰKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK KÖZLÖNYE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. Budapest, IV., Veres Pálné­ utca 50. szám­i 1. em. Telefon József 5­95. A lap szellemi ráttzére vonatkozó küldemények, valamint a hirdetések a fenti cím­re küldendők SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: Bárd Gyula, a zeneműkiadó és zeneműkereskedő, Lantos Adolf, a bpesti könyvkereskedő, Dr. Szántó Andor, a könyvkiadó szakosztály megbízásából,­­ Megjelenik hetenként egyszer, pénteken . HIRDETÉSEINK DIJA: 1 egész oldal: 850 korona. Két oldal: 450 korona. Negyed oldal:200 korona.Nyolcadoldal: 160 korona. Kishirdetéseink dija pelis-soronként 6 korona, a vastagabban szed­ett sorok dija : 10 korona. EGYESÜLETI HÍREK. Egyesületünk elnöksége -folyó hó 21-én meg­tartott ülésén behatóan foglalkozott a közgyűlés elő­készítésével. Ennek alapján letárgyalta az elnökség ш évi­ jelentés tervezetét, valamint a pénztári jelentés adatait is. Az Elnökség a közgyűlés határnapjául március 20. délelőtt 11 óráját tűzte ki, a budapesti könyv­kereskedői szakosztály közgyűlése március 18-án este 8 órakor, a könyvkiadói szakosztály közgyűlése március 19-én délután 5 órakor, zeneműkiadó és zeneműkeres­kedői szakosztály közgyűlése március 19-én 1 17 órakor, végül a vidéki könyvkereskedői szakosztály közgyűlése március 20-án délelőtt 9 órakor fog megtartatni. Vala­mennyi gyűlést a Terézvárosi Kaszinó helyiségében (Liszt Ferenc­ tér 13.) tartják meg. A közgyűlési meg­hívók, valamint a részletes évi jelentés az elnökség határozatából a «Corvina» legközelebbi számában fog megjelenni. Az elnökség nagy súlyt helyez arra, hogy a közgyűlésen vidéki tagtársaink is minél nagyobb számban vegyenek részt. Ugyanez alkalommal elő­készítette az elnökség a közgyűlési tárgysorozat több pontját is, így foglalkozott a­ könyvtár felállításának kérdésével, amelyre vonatkozólag a közgyűlés elé oly javaslattal fog lépni, hogy a könyvtári ügyek irá­nyítására külön könyvtári­ bizottság választassák. Jövő működésünk egyik legfontosabb pontja a változott viszonyoknak megfelelő új könyvkereskedői szokásjog megállapítása lesz. E tárgyban az elnökség javaslata az lesz, hogy a közgyűlés az összes szakosztályok tagjai sorából válasszon bizottságot ez alapvető fontos­ságú szabályozás előkészítésére. Az elnökség megváltoz­tatta az Egyesület kiadványainak eddig érvényben volt bolti árát is, tekintettel arra, hogy ezek a mai árviszonyokhoz képest aránytalanu­l alacsonyak voltak. A megváltoztatott árakat a «Corvina» mai száma közli. Az új ármegállapításnál természetesen nem nyerészkedési szempontok lebegtek az elnökség szemei előtt, hanem a többlettel oly alapot kíván megterem­teni, amely a könyvárusi életben nélkülözhetetlen fontosságú könyvészeti kézikönyvek újabb, további kiadását teszi majd lehetővé.­­ A postai csomagok kezelése tárgyában sürgős fel­terjesztéssel fordultunk a pénzügyminisztériumhoz. Tekintettel arra a körülményre, hogy a jelenlegi gya­korlat szerint hosszú heteket vesz igénybe annak a megállapítása, hogy a­­beérkező könyvek tényleg vám­mentesek. Vagyis üzleteinknek és a külföldi könyvek vásárlóinak ez adminisztrácionális nehézsége miatt heteket kell elveszítenie, míg végül is birtokába jut annak, ami őt már korábban is megillette volna. Hiszen azt, hogy a könyv után nem kell vámot fizetni, már első nap is meg lehet állapítani, ehhez nem kellene az érdekelteknek hosszú heteket várni. Reméljük, hogy e tárgyban tett előterjesztésünknek meglesz a foganatja. Endrényi Imre­­- Ismét a régi könyvárusgárda egyik kiváló tagja dőlt ki sorainkból. Rokonszenves, kedves alakja volt korunknak, akinek bizonyára nem volt ellensége. Amikor a hetvenes évek elején szülővárosából Szeged­ről fölkerült a fővárosba, a Ráth Mór üzletébe, csak­hamar valóságos bohém-kompánia szegődött körülötte, mert ő maga prototípusa volt a jókedvű bohémnek, kinek már a jól táplált külseje, mosolygó teli arca, jellegzetes szegedi zaftosan magyaros kifejezésmódja legott eszünkbe juttatta a Borsszem Jankó Mokány Bercijét, s derült kedélye ellenállhatatlanul bűvkörébe vonzotta azt, aki vele érintkezésbe jött, úgy hogy mint mesterünkre tekintettünk rá, mikor az életet derű­sebb, könnyebb oldaláról vettük. De amily barátja volt az élet ártatlan örömeinek munka után, oly komoly és szigorúan kötelességtudó volt a munka óráiban, a boltban és az Íróasztal mögött. Ebben nem ismert megalkuvást, úgy hogy a különben szigorú Ráth rendkívül kedvelte, és becsülte és sajná­lattal látta távozni, mikor a mi Imre barátunk búcsú­zott tőlünk, hogy visszamenjen Szegedre, önállósítandó magát. Ott bátyjával társulva könyvkereskedést és nyomdát alapítottak s mindkettőt csakhamar virág­zásra vitték. Később a két testvér elvált s Imre egye­dül folytatta üzletét, egyre növesztve, egyre fej­lesztve azt. A világháborúban nagy csapás érte, mely a mindig derűs kedélyű embert teljesen lesújtotta : fia ott maradt az olasz csatatéren. Életének reménye meg­törött s ezt a megpróbáltatást nem is heverte ki többé. Most ő is elköltözött s nekünk csak az ifjúkori kedves cimbora emléke maradt meg, s ezt mégis őrizzük mig magunk is utánna megyünk. Öreg libris.

Next