Család és Iskola, 1966 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1966-01-01 / 1. szám
azokat a vonásokat keresik, amelyek a kor gyermekét leginkább jellemzik. S ahogyan a fényképek és a grafikai munkák felvillantják a vállalkozókedvet, a technikát, a sokféle tevékenykedést, a játékot, s a munkát, a környezet és a társak hatását s a magány, az egyedüllét szorongatását, épp úgy erről szólnak a kisfilmek is. És mert a terjedelem lehetőséget ad az ütközések megfogalmazására, ezeket rajzolják élesebben. A magányt a serdülő fájlalja a legérzékenyebben. Úgy menekül előle, ahogyan tud, ahogyan éppen adódik. Ezt ábrázolja a Fiatalok című kisfilm. (Rozgonyi Gábor és Rozgonyi Péter munkája.) Egy dzsesszegyüttes tagjai kamaszfiúk. A kisfilm rendezője különböző lakásokba vezeti a nézőt. A szülők dolgoznak vagy programjuk van, s a gyerek egyedül érkezik a rendes, tiszta, de hidegen csöndes, üres otthoniba. A gáztűzhelyen cédula figyelmeztet... — a lábosban ott az előre elkészített vacsora, meg kell melegíteni. A fiú elolvassa a cédulát, azután leszel egy jókora karéj kenyeret, megzsírozza — jó lesz az is. — így igaz. Ha az ember tízegynéhány esztendős, nem melegíti meg magának egyedül a vacsorát. A fiú eszik, mert éhes, de mindegy, hogy mit és mindegy, hogy hogyan — nagyon maga van. És elmegy otthonról. Ő és a többiek, sokan, szinte menekülnek kifelé az üres lakásokból, az egyedüllétből. Emberek közé, valahová, ahol vannak, és ahol a csendet elfedi az emberközelség lármája, a dob és a szaxofon. Mert rossz a magány. Hozzászoktak, de megszokni nem tudják. A kor gyermeke az a kislány is, aki a Drót című kisfilmben — Cele György és Lugossy István készítették — szerepel. Francia nyelvlecke idegen szavait ismétli szüntelen egy monoton hang, mintegy a távoli és érthetetlen külvilágot jelezve A kislány önmagát keresi. Finom, szép mozdulatok, nyugalmat árasztó környezet, sok-sok könyv, de ő mégis maga akarja felfedezni a világot és önmagát. Ismeretlen telefonszámokat tárcsáz. Hangok, arcok jelennek meg a drót végén. Végül randevút beszél meg egy fiúval, el is megy, de rádöbben, hogy nem ezt kereste, nem sikerült a külvilággal való találkozás. Egy pillantásra tétova és tanácstalan. Azután mégis visszafordul. Van ereje hozzá, hogy kétes és pontatlan helyzetbe ne bonyolódjon. A grafikák megintcsak más oldalát mutatják a kor gyermekének. Sok mindent, amiről fontoskodva cikkezünk, amiről értekezünk és határozatokat hozunk, szeretetteljesen figuráz ki a grafikusművész. — Már a járókán att hirdeti a tábla, hogy angolul, németül, franciául egyaránt beszél a kor aprócska gyermeke. — A Mikulás meglepetten hallja, hogy a kislány legkevésbé sem a mesevilág télapóját, hanem a közkedvelt fiatal színészt sejti benne. — És tréfálkozó kritikával itt szerepel a túlterhelt diák is, aki egy vezérigazgatót megillető íróasztal előtt ül a földgömb, a kottaállvány és számtalan könyv, füzet között, s hogy focizni mikor lesz ideje, azt az előjegyzési naptárból állapítja meg. S végül a gyerekrajzok. A gyerekpályázók aligha tervezték meg önállóan a mondanivalót. Az is meglehet, hogy helyettük az osztályfőnök, vagy a rajztanár sugallta a témát. De akárhogyan is volt, a tízévesek még nem értenek a leplezéshez, nem játszanak hamisan. Még nem elrejteni, hanem kifejezni igyekeznek a gondolatot és színes ceruzájuk, ecsetük is ezt szolgálja. Míg a felnőtt pályázók olykor közhelyszerűen, olykor eredetieskedő antisematizmussal ábrázoltak, a gyerekek őszinte egyszerűséggel mesélték el rajzaikban, hogy milyen jó volt a nagypapánál a nyaralás, hogy nagyszerű a táborban körülülni a tábortüzet, hogy mennyire kedves a tanítónénivel és a sok gyerekkel kirándulni, és így tovább. A tanévnyitó ünnepélyen a kórus köszönti az elsősöket, s a nagyobbak virággal fogadják őket, és az állatkertben is sok gyerek nézi a hoszszúnyakú zsiráfot. Egyáltalán mindenütt sokan vannak, és érdekesen foglalatoskodnak. Végezetül megkérdezhetnénk, hogy milyen tehát: bátor, vidám és közösségi, vagy éppen befelé fordulóan kétkedő és magányos; a technika vagy a művészet bűvöletében áll, a játék vagy a munka kötike, egyszóval, milyen a kor gyermeke? 1060 pályamű ! Ollóképpen ábrázolta. Mert ilyen is, meg olyan is. Tovább kutatjuk, tovább ismerkedünk vele, mert minél alaposabban ismerjük meg, annál jobban tudunk segíteni kezdő kortársainknak. BÉKÉS MÁRIA KISS GABRIELLA tíz éves. Rajzának címe: Állatóvoda. — Munkájáért könyvjutalmat kapott .