Gyermekünk, 1969 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1969-01-01 / 1. szám

1969 januárjában lapunk XX. évfolyamába lépett. Első olyan száma ez a család és az iskola képes folyóiratának, mely a GYERME­KÜNK címet viseli. Ebből az alkalomból a Magyar Nők Országos Ta­nácsa az ország minden részéből összegyűjtötte a lapra vonatkozó vé­leményeket, följegyzéseket, melyek a cikkek, rovatok, képek tartalmát és formáját bírálták vagy dicsérték. Kérdések, javaslatok, konkrét és általános témák hosszú sorát olvashattuk; közöttük sok olyan gondo­lattal, új ötlettel találkoztunk, amelyet a jövőben lehetőségeink szerint szeretnénk megvalósítani. A lapról beküldött megjegyzéseknek sok a közös vonása, valamennyit elolvasva kirajzolódik néhány általános kívánság körvonala, például legyen na­gyobb a 3—6 évesekkel foglalkozó cikkek aránya, írjunk még többet a falusi-tanyai gyerekek problé­máiról, tegyük konkrétabbá, mindennapibbá a szülői munkaközösségek lehetőségeit és feladatait tárgyaló közléseinket. Családtervezés, szabadidő ,,Mind a pedagógusok, mind a szülők elégedettek a lappal, a szabad­idő felhasználásáról vagy akár a barkácsolásról szóló tanácsokkal — írják a bara­nyaiak —, igénylik és felhasználják a lap segítségét. Több óvoda bővítette játékkészletét barkácsolással, éppen a lapból vett ötlet alapján. A szabad­idő fel­­használásánál jobban figyelembe kell venni a gyer­mekek olvasási igényét. A lap tartalmazhatna Mit és hogyan olvassunk rovatot. Rendszeressé kellene tenni egy-egy író bemutatását, felhívni a figyelmet egyes műveire.” „Nagyon tetszik a Szülők a gyerekeikről című rovat, de itt több olyan írást jelentetnék meg, ami a megszületendő gyermek várásáról szól. Nagyon fontos a helyes családtervezés kérdése. Több segít­séget kellene adni a serdülők szüleinek abban, hogy gyermekeik társas kapcsolatait hogyan alakítsák.” Egy pedagógus szép szavakkal fogalmazza meg véleményét és kívánságát: „Feltétlenül fontos, hogy a jövő generáció a magas műveltség és a kommunis­ta világnézeti vonások mellett megkapja a családi élet melegét, hogy gyerekkori emlékként ne azt vigye magával, amit József Attila versében is ol­vashatunk: „Pedig hát engemet sokszor nem is tud­tam, hogy miért, vertek, mint apró gyermeket, ki ugrott volna egy jó szóra nyomban.’’ Egyszóval, a lap cikkeit olvasva az a benyomásom mint gyakorló pedagógusnak és édesanyának, hogy bárcsak sok házhoz eljuthatna ez a folyóirat, s adna gondolatokat sok-sok gyermeknevelő szülőnek és pedagógusnak!” „Nagyon hasznos lenne a falusi szülők és nevelők megszólaltatása, vitája — esetleg tapasztalatcseréje” — vetik fel Kecskemétről, majd később így folytat­ják: „A szabad idő felhasználása falun főleg a kisebb gyermekeket érinti, mert ha már a szülő munkát tud gyerekének adni, akkor annak nincs szabad ide­je. (Például a jószágokat ma is a gyerekek őrzik.) Régi szokás a faragás a pásztoroknál, ezt ma is lehetne a gyerekekkel gyakoroltatni.” A Veres Pálné Gimnáziumból üzenik: „Nagyon tetszik, hogy különböző életkorú gyerekek nevelési gondjaival foglalkozik a lap. Külön örülünk, hogy a csökkent munkaképességű gyerekek hasznos taná­csokat kapnak pályaválasztásukhoz és elhelyezkedé­sükhöz.” „A folyóiratra nem könnyű új előfizetőket gyűj­teni, de úgy látjuk, hogy akik rendszeresen járatják a lapot, mind megkedvelték, szívesen olvassák, mert sikerült olyan hangot találni, mely felkelti az érdek­lődést még a fiatalok körében is. A szülőkön kívül a gyerekek is szívesen olvassák a lapot.” ...és miről írjon még a lap ? Sok hasznos, megszívlelendő tanács, ötlet érkezett Szabolcs megyéből is, régi és új gondok jelentkeznek a szülők, nőtanácsi munkatársak, pedagógusok sza­vaiban. Miről írjon a lap? — kérdezik Szabolcs- Szatmárban. „Többet foglalkozzon a lap a veszélyeztetett kör­nyezetben élő, hátrányos helyzetben levő gyerme­kek problémáival. Többet kellene írnia a városi, falusi, és egészen kis településen működő szülői munkaközösségek életéről, konkrét munkájáról; el­kelne a több módszertani segítség.” „A gyermek helye a családban címmel írjon cik­ket a lap a szülőkhöz, testvérekhez és nagyszülőkhöz való viszonyról.” „Sok olvasó kéri, hogy a körzetesítés érdekében is fejtsen ki a lap nagyobb propagandát.”­ ­

Next