Thaly Kálmán: A Székesi gróf Bercsényi család I. 1525-1689. (Budapest, 1885.)
Bevezetés
tatá, messze, a hon határain túl ragyoghatta, európai jelentőségűvé emelé, míg betűit nemzetének szívébe örökre bevéste ifjabb gróf Bercsényi Miklós, II. Rákóczi Ferencz fejedelemnek benső barátja, hív társa és tanácsadója, alteregoja, fejedelmi helytartója, főhadvezére, fődiplomatája, első senatora, a lánglelkű, szikrázó elméjű és vasjellemű szabadsághős, a Rákócziháború megteremtője, szervezője, fenntartó lelke. Korától kezdve a Rákóczi és Bercsényi név egymástól elválaszthatatlanná, sötét másfélszázad kettős fáklyavilágává lön a magyar nemzet nagy tömegének,— egyértelmű az elrablott, megsértett, lábbal tiprott alkotmányos jogokért való zászlóemeléssel; az egységesítésre s absolut uralomra törekvő aulicus és katonai körök előtt ellenben gyűlölt és rettegett, annyi mint — javíthatatlan, még a sírból is izgatni, bosszút állani, harczolni feljáró »Erz -Rebell. ( 1) A nagynevű kurucz fővezérnek, e minden ízében, erényeiben és hibáiban egyaránt tősgyökeres, topicus magyar alaknak, II. Bercsényi Miklósnak atyjához méltó fényes elméjű és fényes vitézségű fia, Rákóczi fejedelem növendéke, gróf Bercsényi IV. László, a bujdosásban franczia földre sodortatva, — ott második hazát alkotott magának, a nélkül, hogy magyarlenni véglehelletéig megszűnt volna. Orléansi Fülöp régens-herczeget, Leszczinsky Szaniszló királyt, XV. Lajost s az irányadó franczia kormányférfiakat kiváló , »Erz-Rebell,« »Rebellen-Führer,« Haupt-Radlführer,« ezek a bécsi cs. levéltárak adáiban az udvari és katonai párt egykorú közegei által használt kedvencz czímek gr. Bercsényi Miklósra, kit ők sokkal jobban gyűlöltek magánál Rákóczinál, mert ez utóbbira való nagy — mint ők hitték : irányadó — befolyásánál fogva, a forradalom tulajdonképeni vezetőjének, lelkének Bercsényit tartották, s egyszersmind az osztrák ház legengesztelhetlenebb ellenségének.