Hattyuffy Dezső: A hazai vármegyék és városok czimerei (Kolozsvár, 1881)
I. Bevezetés
ház, az elsőt a világi lovagrend karolta fel. Mivel a symbolika és a typologia a vallási kegyelet tárgyaival s az Istenség szent eszméjével foglalkozott, a szimerészet pedig inkább a világi élet körében mozog s a világi élet eseményeit, a szerzett dicsőségeket, a harcai vitézséget, bátorságot s más emberi tulajdonokat jelképezi sajátszerű, a szokás által szentesített szabályok alapján történő előállításával.1) A ezimerészet első korszakában köre ugyan szűk volt, mert az egyéni s családi agy nemzetségi ezimereken kivűl még más ezimerek kezdetben nem igen léteztek s az általunk tárgyalandó megyei s városi czimerok csak a későbbi századokban vették eredetöket és pedig tíz utóbbiak a czimerészet virágzó, az előbbiek pedig inkább hanyatló korában. A czimerok eredetének első időszakában tehát, azok keletkezése a keresztes hadjáratok korára, a XI. század vége felé, különösen pedig a Xll-ik századra esvén, a mi hatósági ezimereinket hiában keressük, minthogy a czimerok eleinten kiválóan egyéni tulajdonságokon alapulnak, származásukat nem ritkán egyesek véletlen eseteinek köszönhetik s igy kezdetben inkább az egvén, később családok s nemzetségek által használtattak.*) A czimerek eredete — azokat már tudományos értelemben véve — mint imént jeleztük, a keresztes hadjáratok korára tehető; fejlődését pedig nagy mérvben előmozdította kelet sajátságos szokásainak megismerése.2) A keresztes hadak későbbi korszakában terjedt el legnagyobb mérvben a czimerek használatának szokása. Európa csaknem minden országéiban, s majd minden népnél sajátságos nemzeti jelleget vett fel. Hazánkban a czimerek a XII-dik században honosodtak meg és pedig különösen III. Béla királyunk idejében, ki egy részről a bizanczi udvarban növekedvén, Bizanez akkor már haladottabb miveltségi viszonyaiban jártasságot szerzett, s minden szépre, jóra és hasznosra érzékkel bírt, másrészről második neje Francziaországból jövőn, hol akkor a czimerek már általán elterjedve voltak. — franczia szokásokat s miveltséget hozott magával hazánkba. A két fontos körülmény, úgy nemzetünknek a lovagiasság iránt való nagymérvű előszeretete nagy ') Vesd (íriszel)r. Ilonszlmanin Imre czikket. Archaeologiai Kohositő VI. köt. 3 lap, úgy „Magyarország Ó-Keresztyén, román s átmeneti styli! műemlékeinek rövid ismertetése“ 4 lap. *) Sz. állításhoz sok szó fér. ") Vesd össze Ottó Titan v. Heftier ..Handbuch der theoretischen und praktischen Heraldika I. rész ti. lapját. — úgy .Sanken Katechismus der Heraldik. 1— 8 lapjait. 1*