Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig - 1. kötet: A vármegye általános története (Budapest, 1896)

Tartalom

TARTALOM. ELŐSZÓ IX-XVIII­I. AZ ŐSKOR. Az ős­állatvilág nyomai. — A palaeolith- és neolith-kor em­bere. — Őskori telepek. — A rézkor és emlékei. — A bronz­kori ember. — Bronzkori telepek. — Temető halmok.­­Hérodotosz tudósítása a Maros vidékéről. — Az agathyrsek. — A római emlékek. — A gepidák. — Népvándorláskori lele­tek. — Az avarok és ó-szláv népek. — Földvárak 1—6 II. GELLÉRT. A Maros legalsó folyása. — A Harangod és Szárazér. — Mocsa­rak. — A hagyomány Csanád vármegye megalakulásáról. — Ajtony és tartománya. — Az erdélyi sókereskedés. — István király és Ajtony. — Csanád, a Doboka fia. — Ajtony udvará­ban. Csanád Istvánhoz menekül. — Készületek Ajtóm­­ ellen. — A nagy-őszi ütközet. — «Csanád városa.» — Szláv lakosság. — Szeged és az erdélyi só. — Gellért. — Szárma­zása és fiatalkora. — Magyarországba jövetele. — Marosvári püspök lesz. — Gellért munkatársai. — A térítés. — A régi templom. — Főesperességek. — Az egyes főesperességek kiterjedése. — Püspöki iskola. — Gellért körútja. — Maurus küldetése. — Egyházi épületek. — Kőszállítás Erdélyből. — A székeskáptalan. — A társaskáptalan. — Gellért kegyelete Szűz Mária iránt. — Viszonya a királyi udvarhoz. — István király halála s Gellért balsejtelmei. — Péter és Aba Sámuel. — A húsvéti beszéd. — Endre és Levente. — Vata lázadása. — Gellért utolsó útja. — Vértanúsága 7—35 III. AZ ELSŐ SZÁZADOK. Csanád várának építése. — A várnépek. — A Csanád nemzetség birtokai. — A nemzetség előkelő szerepe. — A Csanádi vár­földek. — Nemesi birtokok. — A várispán és udvarispán. — Az első főispánok. — A telepítés. — A monostorok. — Gellért Borovszky: Csanád vármegye története. I. A

Next