Pesty Frigyes: Krassó vármegye története 2/1. (Budapest, 1884)
A
Abel. Csak két oklevelünk van, mely hői ilynemű Krassó megyei falura lehet következtetni.Előfordul ugyanis 1415. évben Jacobus deabel Krassó megyei alispán; ugyanő 1418. évben borzafői castellanusnak neveztetik, és pedig ily változó névalakban: Jacobus de Abel, alább: deabel. (Oklevéltár I. 192. 196. sz.) Várjon Ablián puszta értendő-e e név alatt, — adatok hiányában kétséges. Ablián falu egykor a volt szerbbánsági határőrezredhez tartozott, és ez időben Fábián nevet is viselt; most Temes megyében fekszik. Fehértemplom várossal éjszakra határos. Az Adrián nevet sem Korabinszky, sem Vályi vagy Lipszky és Schedius térképein, illetőleg szótáraiban nem találjuk. Adorjánfalva, vagy Adrianfalva. A Csanádi káptalan 1299. évi bizonyságlevele szerint terra Adrian-ra nézve, melynek felét a Haraszti nemzetségbeli Scustachius, Barnabás fia bírta, per támadt, mert annak másik felét Lothard Roland fia, a szintén Haraszti nemzetségbeli Lászlótól, Mikó fiától Leustach tudta nélkül megvette, ki arra, mint rokon, közelebbi igényt tartott. Leustach e földet becsároa, melyet Lothardnak kifizetett, csakugyan megszerezte és abba beigtattatott. (Árpádkori új Okmánytár X. 349. lap.) A pápai tizedlajstrom szerint István adorjánfalvi lelkész (de villa Adriani) 1333. évben három garast fizetett. A Temes és Berzava közt fekvő falvak sorában van előszámlálva. A tizedlajstrom egy másik helyén olvassuk, hogy a Borza és Temes folyó közti falu a temesi főesperességben feküdt, és hogy András pap »de Adrian« tíz banalist fizetett. Harmad ízben "hasonló földrajzi kijelölés közt említve István »de villa Adrian«, fizetett 2 garast és három í.