Pesty Frigyes: Krassó vármegye története 2/2. (Budapest, 1884)
M
Machesest, hajdan falu Arad megyében, a Maros bal partján. Báthory Zsigmond 1596. azt Jósika Istvánnak adományozza. A kapriorai uradalomhoz tartozott. Ma e néven ismeretlen. Macho, hajdan falu Krassó megyében. 1411. Lásd Maiaho. Macsevics, falu a Duna közelében, határos Moldovabányához nyugotra. Ismeretlen a XVIII. század előtt. Az 1723. évi térképen Mathwvecz, az 1761. évin Matiovaz néven találjuk. .Bél Mátyás kéziratában Maczbikovicz-ra van ferdítve. Korabinszk azt írja, hogy Macschowicz 11 /4 mérföldnyire fekszik Ujpalánkához a Duna közelében. A mai névalakot Schedius térképe megközelíti, ki a helységet Macsevacz-mik írja. Ez legújabb időben a szerb-bánsági határőrezred szerb-poszesenai századában feküdt, a katonai végvidék feloszlatása után Krassó vármegye moldovai járásához került. Ma Szerb-Poszesenával közös jegyzőség alatt áll. Egy, a múlt század közepén Bécsben Winklernél megjelent térképen Nikolincz és Csukics mellett Alacsovicz nevű falu van feltüntetve, ami nem lehet más, mint a mai Macsevics. Macskás, hajdan falu a karánsebesi kerületben, Valiaboul, Ohaba Mutnik, Zsupa és Zorlencz közt. Szeri Pósafi krassói főispán 1352. évi levele szerint Mutnok és Macsas határosak voltak, csak az erdő választotta el a községeket. (Oklevéltár I. 24. sz.) A Macskásy család már Nagy Lajos királytól kapott adományt Macskás, Leordis, Buzsinosz, Tinkova stb. falura. Zsigmond király 1411. évben rendeli, hogy a Macskásiak Csuta nevű birtokának határai a sebesi kerületben igazíttassanak. Ez a Csuta a Temes másik partján feküdt. Ugyan ő 1428. évben új adományt ad a Macskásyaknak Kuzsi l.