Findura Imre: Rimaszombat szabadalmas város története (Budapest, 1894.)

Előszó. A közügynek véltem hasznos szolgálatot tenni, midőn jelen művet tizenhét év múlva másodszor is sajtó alá bocsátani magamat el­határoztam. A hazát igazán szeretni csak úgy lehet, ha annak múltját, tanulságaival együtt, minden p­ázisában ismerni tanuljuk. Ez adja kezünkbe a kulcsot a sivár jelen tárgyilagos megmagya­rázásához; ez befolyásolja akaratunkat a kétes jövő elintézésénél. Művem első kiadása által legtávolabbról sem szándékoztam a közönségnek forrásmunkát nyúj­tani ; ha mindazon­által arra folyton számos jóakaratú hivatkozás történt, hálával fogadtam, de egyúttal kötelességemnek tartom a hézagokat lelkiismeretesen pótolni, a botlásokat helyre­iga­zítani. Valamint a fát gyömölcséről ismerni fel, úgy jónak láttam művemben Rima-Szombat azon egyéneinek rövid életrajzát is felvenni, akik magukat a tudomány, irodalom s művészetek stb. mezején kitüntették. Hogy mennyi adatot mentettem meg a múlt­ból s hány vitás kérdést vetettem fel a jövő

Next