Kövendi Weress Sándor: Torda őscsaládai (Kolozsvár, 1891.)

I. Torda múltjából

I. TORDA MÚLTJÁBÓL. Torda városa mint nemesi kiváltságokat élvező köz­birtokosság lakóhelye, érte meg a legújabb kor eseményeit. Lakosait kezdetben mint a hadászatilag igen fontos tordai vár védőit, később mint a kimeríthetlen gazdagságú sóaknák mivelőit folytonos pártfogásban részesítették királyaink, feje­delmeink, s 1600-ig a Keresztes mező lévén az erdélyi országgyűlések rendes székhelye, hogy a városi polgárok az idegyült rendeket elláthassák, századokon keresztül éven­ként kiosztott sóátalányban részesültek, és daczára annak, hogy minden kellék meg­volt arra, hogy Torda hatalmas, virágzó várossá fejlődjék: a honfoglalás óta 1660-ig öt ízben kellett a mai Tordát teljesen idegen családokkal benépesíteni. Hogy felfogható legyen az idetelepült annyi jó vitéz családja elpusztulása, szükségesnek vélem belepillantani vá­rosunk történetébe, melyről hagyott hátra Torda 1825-ben élt főhadnagya Csipkés Elek egy kéziratban levő rövid munkát,*­ irt róla Kővári László —­ Torda szülötte — Erdély építészeti emlékei czimü művében, és irt róla Orbán­­ Balázs Torda város és környéke oznan, 1889-ben megjelent munkájában, de sem egyik, sem másik nem merítik ki e hálás tárgyat, s ha tekintetbe vesszük a városunkat ért i­ *) Én az Abrudbányai Nagy család leveles ládájában talált példányt használtam.­­ . .

Next