Kövendi Weress Sándor: Torda őscsaládai (Kolozsvár, 1891.)
I. Torda múltjából
I. TORDA MÚLTJÁBÓL. Torda városa mint nemesi kiváltságokat élvező közbirtokosság lakóhelye, érte meg a legújabb kor eseményeit. Lakosait kezdetben mint a hadászatilag igen fontos tordai vár védőit, később mint a kimeríthetlen gazdagságú sóaknák mivelőit folytonos pártfogásban részesítették királyaink, fejedelmeink, s 1600-ig a Keresztes mező lévén az erdélyi országgyűlések rendes székhelye, hogy a városi polgárok az idegyült rendeket elláthassák, századokon keresztül évenként kiosztott sóátalányban részesültek, és daczára annak, hogy minden kellék megvolt arra, hogy Torda hatalmas, virágzó várossá fejlődjék: a honfoglalás óta 1660-ig öt ízben kellett a mai Tordát teljesen idegen családokkal benépesíteni. Hogy felfogható legyen az idetelepült annyi jó vitéz családja elpusztulása, szükségesnek vélem belepillantani városunk történetébe, melyről hagyott hátra Torda 1825-ben élt főhadnagya Csipkés Elek egy kéziratban levő rövid munkát,* irt róla Kővári László — Torda szülötte — Erdély építészeti emlékei czimü művében, és irt róla Orbán Balázs Torda város és környéke oznan, 1889-ben megjelent munkájában, de sem egyik, sem másik nem merítik ki e hálás tárgyat, s ha tekintetbe vesszük a városunkat ért i *) Én az Abrudbányai Nagy család leveles ládájában talált példányt használtam. . .