Családi Kör, 2000. április-június (11. évfolyam, 14-26. szám)

2000-05-11 / 19. szám

E­gyre többen kerültek a művelődési élet vonzáskörébe, több szak­csoport is alakult. Stefán Tibor, a helyi iroda főnöke a táncdal- és népdalvetélkedőt készítette elő, Belovai Margit, Jankovits Ágnes ta­nítónők és Kormányos Erzsébet óvónő pedig a színjátszókkal foglalkoztak. A népdal- és a táncdalvetélkedőn a legjobbaknak bizonyultak: Szolák Antal, Hajnal Károly, Szarvas Piroska, Pesti Erzsébet, Farkas László, Locskai Sándor és Keszég István. Ők képviselték Telecskát az Ötösfogat műsorá­ban. Ez a műsor is sokakat föllelkesített, és már újabb énekesgárda (Drobina Eszter, Drobina Margit, Pecsenka Katalin, Gulyás Ilona), valamint a héttagú citerazenekar lépett föl a Tiszából a Dunába folyik a víz elne­vezésű népdalénekesi és zenekari zentai döntőn, és ott Pecsenka Katalin az első helyezettek közé került. Közben az év folyamán vígjátékokon is szórakozhatott a közönség: a bajmokiak a Most majd elválik, a szilágyiak a Kö­zös lakás, a szabadkaiak pedig a Jó­kedvemben vettelek el című darabok­kal vendégszerepeltek. A helybeli színjátszók viszont már az újabb szemlé­re készültek a Légy jó mindhaláliggal. A vezetőség fölvette a kapcsolatot a horvátországi magyarokkal is, és közö­sen kiállították a Petőfi brigád harci útjá­nak kép- és dokumentumanyagát, Feke­te József tanár, az iskola akkori igaz­gatója pedig 1973-ban Telecska című könyvének megjelentetésével köszöntöt­te a kilencvenéves falut. Az egyesület tehát a sokrétű munká­val, a különböző szak- és korcsoportok működésével igyekezett fölkutatni a te­hetségeket, ápolni a népi hagyományokat, szórakoztatni a közönséget és újabb kapcsolatteremtésekkel elősegíteni az ismerkedést és barátkozást. De ugyanakkor bizonyította azt is, hogy a művelődési otthon megépítése nem volt kidobott pénz, mert valóban otthont adott mindazoknak, akik igé­nyelték a kulturált szórakozást, vagy kifejezésre szerették volna juttatni ké­pességeiket, szunnyadó tehetségüket. A műkedvelő-mozgalom a másodvirágzását élte, annak ellenére, hogy a hetvenes évektől már egyre több volt a faluban a tévékészülék - aminek, sok pozitívuma mellett, az lett a legnagyobb negatívuma, hogy lassan-las­­san otthonülőkké, zárkózottakká tette az embereket. Új utakon Barta József után dr. Jankovich József lett az egyesület elnöke, majd Stefán Tibor, akik a vezetőség többi tagjával együtt szintén azon fáradoz­tak, hogy tartalmas, sokrétű tevékenységet fejtsenek ki, ápolják a már ki­alakult kapcsolatokat, az együttműködést más egyesületekkel és hivatá­sos művészekkel, alkotókkal. Az Újvidéki Rádió Aranymikrofon nevű tehetségkutató vetélkedőjére 1974-ben eljutott falunk fiataljai közül Barta Piroska, Hajnal Károly és Szar­vas Piroska is. A topolyai döntőn Szarvas Piroska táncdalaival érte el a leg­nagyobb sikert, és közönségdíjban részesült. Hivatásos előadóművészek­ké nem váltak ugyan a későbbiek folyamán, de ott és akkor megállták a helyüket a mezőnyben, és műkedvelőként később is munkálkodtak itthon. Vidékünk falvainak közönsége mindig kíváncsian várta az Ötösfogat közös műsorát, amelynek kezdetben versenyjellege volt, fiatal tehetségek léptek a színpadra. Később tovább gazdagodott a közös műsor, mert idő­sebb műkedvelők, népdal- és magyarnóta-énekesek is fölléptek. A moz­galom fölpezsdítette, színesebbé tette a falvakban a művelődési életet, a néphagyományok őrzését, ápolását. A közös műsor fogalommá vált: az igényességet és a színvonalat jelentette. A közönség sohasem távozott csalódottan a műsor befejeztével, mert az szép élménnyel gazdagította a szokásos mindennapi gondokkal teli életet. Baranyi István tanító egyik ver­sében így köszöntötte az Ötösfogatot: „Ily törekvés soká éljen ezen a gyö­nyörű vidéken." E sorok írója, Varga Sándor magyar szakos tanár 1974-ben került Telecskára, és azonnal bevonták a közművelődési munkába, annak szer­vezésébe is. Saját festményeiből néhány alkalommal kiállítást rendezett, és a színjátszók munkájából is kivette a részét. Megrendezte Somerset Maugham Szent láng című drámáját, s abban Légrádi Tibor, Bezdán Ilo­na, Gulyás Ilona, Fekete Sándor tanár, Tóth István tanító, Kabók László, Tóth Mária és Galac Mária kiváló alakítást nyújtott (a zombori községi szemlén díjban, elismerésben részesültek). Ezután pedig Moliere Botcsi­nálta doktorát vitte színre, hasonló sikerrel Pozsár József, Szingyi Ró­zsa, Tóth Mária, Tápai Károly, Bakos Béla, Konter Boldizsár, Kovalik Má­ria, Tápai József, Celler Jakab és Barta László színjátszók közreműködésével. Ezekkel a színdarabokkal is bejárta a tár­sulat a környék magyarlakta településeit, sőt a baranyai Darázson is föllépett a há­lás és vendégszerető közönség előtt. Az utazgatásokat a szövetkezet kombijával Medve Sándor sofőr és Hajnal József a saját kombijával tette lehetővé. A kellékes és műszaki felelős Farkas János volt. Mint korábban, ezentúl is fölléptek magyarországi művészek, humoristák és énekesek a telecskai színpadon. Emlé­kezetes marad Kabos Gyula, Nagybandó András, Ihos József, Farkasházi Tivadar, Latabár Kálmán, Bodza Klári és Kovács Apollónia vendégszereplése. De a kecs­keméti Katona József Színház előadásá­nak, Marinkovic Glória című drámájának is tapsolhatott a közönség. Időközben a hepehupás kövesutat új műút váltotta fel, amely mintha azt jelképezte volna, hogy a falu közelebb került a világhoz, új utakon járhat a világ Telecskára, meg ő is a világba, és nem lepi többé porfelhő a falut. Emlékezetes az is, hogy 1976 januárjában a Belgrádi RTV A tudás hatalom című vetélkedőműsorának egyik állomása Telecska volt, és a helybeliek a Veliki Izvor­iakkal mérték össze tudásukat és ügyességüket. A színpadon a helybelieket Farkas Antal és Varga Sándor versenyző kép­viselte. A vetélkedőt népdalok, népi táncok és zenekarok tették színeseb­bé. De kitettek magukért a telecskai nők is: kiállítást rendeztek erre az al­kalomra kalács- és tortakölteményeikből, amelyek között déd- és nagyanyáink receptjei alapján készült sütemények is illatoztak. A falualapítás évfordulóját is megünneplik Az állami ünnepek alkalmi műsorait leginkább az iskola színjátszói, versmondói, énekesei, táncosai és zenei szakcsoportjai szolgáltatták. A Petőfi Sándor, a Petőfi brigád és a Kis Ferenc nevét viselő iskolák három­napos találkozójának, vetélkedőjének a házigazdája Telekasa volt 1981- ben. Erre az alkalomra készítette el Varga Sándor, az iskola igazgatója Kis Ferenc bronzba öntött mellszobrát, amely az iskola előtti parkban állt egé­szen ledöntéséig, 1996-ig­­ a szobordöntögető időkig. Mindenképpen meg kell emlékeznünk egy igen jeles dátumról: 1983. október 23-án ünnepelte a falu az idetelepülés, az alapítás századik évfor­dulóját, centenáriumát. Az alakalmi műsorban fölléptek a környékbeli egyesületek is. Anyagi támogatók segítségével sikerült kiadni a telecskai születésű Lábadi Károly Dohányosok (A telecskai dohánytermesztés és szókincse) című könyvét, amely a dohánytermesztés fáradságos munkájá­nak és szaknyelvének tudományos igényű feldolgozásával a falu egyik jel­legzetes gazdasági tevékenységét mutatta be. (Folytatjuk) VARGA Sándor Évfordulóink A telecskai művelődési életről Hetvenöt éves a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület (3.) A BOTCSINÁLTA DOKTOR CÍMŰ MOLIERE-ELŐADÁS SZEREPLŐI,­­ VARGA SÁNDOR RENDEZŐ­VEL (1975) 20/2000. MÁJUS 11.

Next