Családi Kör, 2003. október-december (14. évfolyam, 40-52. szám)
2003-11-27 / 48. szám
A vendéglátóink által összeállított program szerint a harmadik napon látogatunk el a Keresztény Egység Pápai Tanácsának székházába, ahol a katolikus és az ortodox egyházak kapcsolatáról tájékozódhatunk. A Szent Péter térre vezető széles Via della Conciliazione egyik mellékutcájában álló épületben az intézmény olasz, ír és lengyel képviselői fogadnak bennünket. Elmondják, hogy a kapcsolatok a III. Vatikáni Zsinat után jöttek létre, s a szerb ortodox egyházzal különösen az utóbbi három évben váltak intenzívebbekké. Sokatmondó ikon az ülésterem falán: Szent Péter és Szent András, a katolikus és az ortodox egyház kiemelkedő szentjei, amint éppen összeölelkeznek... neplik az eukarisztiát, hogy ezáltal is tanúságot tegyenek a hitről, ami igen fontos a mai szekularizált világban. A beszélgetés során többször is elhangzik, hogy szükség van „az emlékezet tisztítására". Hogy mit értenek ezen, azt a bíboros lengyel titkára, a látogatásunk alatt mindvégig velünk tartó szíves kalauzunk, mi gr. Józef Máj magyarázza: A katolikus és a keleti egyház szétválásának folyamata szinte ezer évig tartott. Különböző történelmi események is lezajlottak, amelyek megterhelték a viszonyokat, kihatással voltak a gondolkodásmódra. Ez az egymástól való eltávolodás okozta azt is, hogy nem ismerjük igazán egymást. Most új megközelítési módra van szükség, hogy megítéljük a történelmi helyzetet, hogy átértékeljük azt, és hogy meglássuk, valóban mi befolyásolta az egymástól való eltávolodás folyamatát, és hogy mi minden hatott a mai állapotokra. Ha a történelmet kutatjuk, tényeket találunk, amelyeknek hatását ma is érezzük. Ezek történelmi valóságok. Ha alaposan megvizsgáljuk őket, rájövünk, hogy jó részük előítélet, amely dogmává vált. A történeti helyzetek objektív átvizsgálása, annak belátása, hogy mi távolított el bennünket egymástól, és azoknak a tényeknek a megvizsgálása, amelyeket még ma az egységet gátoló tényezőknek tartunk, megköveteli tőlünk az emlékezet megtisztítását, azaz kritikus visszatekintést a történelemre, az eseményekre és mindarra, ami kihatással van egészen napjainkig a gondolkodásmódunkra. Dr. Darko Tanaskovic vatikáni nagykövetünk, aki tagja az Igazság és Megbékélés Bizottságának is, így nyilatkozik a kapcsolatokról: - Szokásos diplomáciai nyelven szólva azt mondhatom, hogy Szerbia és Montenegró, valamint a Szentszék viszonyaiban nincsenek vitás kérdések, a kétoldalú kapcsolatokat semmilyen megoldatlan probléma sem nehezíti, multilaterális téren pedig magas szintű nézetazonosság nyilvánul meg, elsősorban azt az értékrendet illetően, amely mind Szerbia és Montenegrót, mind a Szentszéket a legfontosabb nemzetközi kérdések megítélésében vezérli. Szerintem azonban ez a lényegében pontos diplomáciai megállapítás nem fejezheti ki a Szentszék és Államközösségünk jelenlegi viszonyainak a sokoldalúságát, gazdagságát és rétegeződését. Az elmúlt két évben nagy előrehaladás történt a két állam kapcsolataiban (amelyek közül az egyik igen sajátságos állam, hiszen egyidejűleg az egyetemes katolikus egyház irányításának a székhelye is), úgyhogy ma szinte egyetlen olyan terület sincs, amelyen nem folytatunk gyümölcsöző párbeszédet. Olyat, amely mindkét fél érdekét szolgálja, és amely talán pillanatnyilag még nem időszerű, de távlatilag hozzájárulhat azoknak a sorsdöntő, kulcsfontosságú nagy kérdéseknek a megoldásához is, amelyek ma Európa és a világ előtt állnak. Pápai intézményekben A Keresztény Egység Pápai Tanácsának és a belgrádi nunciatúrának a meghívására az Újvidéki Televízió magyar szerkesztőségének két munkatársa is részt vehetett a II. János Pál pápa 25 éves jubileuma alkalmából rendezett ünnepségeken. Római és vatikáni látogatásuk idején természetesen lehetőségük nyílt az Örök Város nevezetességeinek a megtekintésére is. Élményeiket megosztják olvasóinkkal is. A Keresztény Egység Pápai Tanácsának az elnöke Őeminenciája Walter Kasper bíboros, a nemzetközi hírű német teológus: - A 80-as évektől kezdve folytatunk nemzetközi párbeszédet a keresztény egyházakkal - mondja. - Általában véve jó eredményeket értünk el, egyes ortodox egyházakkal pedig különösen az utóbbi négy évben tettünk néhány jelentős lépést - elsősorban a szerbiaival, a görögországival és romániaival. Barátság alakult ki, de még meg kell szüntetnünk bizonyos előítéleteket, és további lépésekre van szükség. Az én álmom az, hogy visszatérjünk az első évezred légkörébe, amikor Róma egyháza és az ortodox egyházak egységben éltek. Jelenleg a testvér egyházak - habár nem a szó teljes értelmében - együttműködnek, együtt imádkoznak, együtt ün-Ugyanabban az épületben székel az Egyházak Közötti Párbeszéd Pápai Tanácsa is. 1964-ben hozta létre VI. Pál pápa a Római Kúria sajátságos intézményeként a különböző vallású népek közötti viszonyok fejlesztése céljából. Előbb a Nem Keresztények Titkárságának hívták, mai nevét 1988- A KERESZTÉNY EGYSÉG PÁPAI TANÁCSÁBAN SZENT PÉTER ÉS SZENT ANDRÁS MÁR MEGTALÁLTA A KÖZÖS HANGOT MSGR. JÓZEF MÁJ, A BÍBOROS LENGYEL TITKÁRA MSGR. RINO FISICHELLA REKTOR XI. PIUS MELLSZOBRA ELŐTT MSGR. RENATO BOCCARDI, A PÁPA ÚTJAINAK SZERVEZŐJE MSGR. WALTER KASPER BÍBOROS POHÁRKÖSZÖNTŐT MOND 16 2003. november 27.