Családi Kör, 2003. október-december (14. évfolyam, 40-52. szám)

2003-11-27 / 48. szám

A vendéglátóink által összeállított program szerint a harmadik napon látogatunk el a Keresztény Egység Pápai Tanácsának székházába, ahol a katolikus és az ortodox egyházak kapcsolatáról tájékozódha­tunk. A Szent Péter térre vezető széles Via della Conciliazione egyik mellékutcájában álló épületben az intézmény olasz, ír és lengyel képviselői fogadnak bennünket. Elmondják, hogy a kapcsolatok a III. Vatikáni Zsinat után jöttek létre, s a szerb ortodox egyházzal különösen az utóbbi három évben váltak intenzívebbekké. Sokatmondó ikon az ülésterem falán: Szent Péter és Szent András, a katolikus és az ortodox egyház kiemelkedő szent­jei, amint éppen összeölelkeznek... neplik az eukarisztiát, hogy ezáltal is tanúságot tegyenek a hitről, ami igen fontos a mai szekularizált világban. A beszélgetés során többször is elhangzik, hogy szükség van „az emlé­kezet tisztítására". Hogy mit értenek ezen, azt a bíboros lengyel titkára, a látogatásunk alatt mindvégig velünk tartó szíves kalauzunk, mi gr. Józef Máj magyarázza:­­ A katolikus és a keleti egyház szétválásának folyamata szinte ezer évig tartott. Különböző történelmi események is lezajlottak, amelyek meg­terhelték a viszonyokat, kihatással voltak a gondolkodásmódra. Ez az egy­mástól való eltávolodás okozta azt is, hogy nem ismerjük igazán egymást. Most új megközelítési módra van szükség, hogy megítéljük a történelmi helyzetet, hogy átértékeljük azt, és hogy meglássuk, valóban mi befolyá­solta az egymástól való eltávolodás folyamatát, és hogy mi minden hatott a mai állapotokra. Ha a történelmet kutatjuk, tényeket találunk, amelyeknek hatását ma is érezzük. Ezek történelmi valóságok. Ha alaposan megvizs­gáljuk őket, rájövünk, hogy jó részük előítélet, amely dogmává vált. A tör­téneti helyzetek objektív átvizsgálása, annak belátása, hogy mi távolított el bennünket egymástól, és azoknak a tényeknek a megvizsgálása, amelye­ket még ma az egységet gá­toló tényezőknek tartunk, megköveteli tőlünk az emlé­kezet megtisztítását, azaz kri­tikus visszatekintést a törté­nelemre, az eseményekre és mindarra, ami kihatással van egészen napjainkig a gondol­kodásmódunkra. Dr. Darko Tanaskovic va­tikáni nagykövetünk, aki tagja az Igazság és Megbékélés Bi­zottságának is, így nyilatkozik a kapcsolatokról: - Szokásos diplomáciai nyelven szólva azt mondha­tom, hogy Szerbia és Monte­negró, valamint a Szentszék vi­szonyaiban nincsenek vitás kérdések, a kétoldalú kapcso­latokat semmilyen megoldatlan probléma sem nehezíti, multilaterális téren pedig magas szintű nézetazonosság nyilvánul meg, elsősorban azt az érték­rendet illetően, amely mind Szerbia és Montenegrót, mind a Szentszéket a legfontosabb nemzetközi kérdések megítélésében vezérli. Szerintem azon­ban ez a lényegében pontos diplomáciai megállapítás nem fejezheti ki a Szentszék és Államközösségünk jelenlegi viszonyainak a sokoldalúságát, gazdagságát és rétegeződését. Az elmúlt két évben nagy előrehaladás tör­tént a két állam kapcsolataiban (amelyek közül az egyik igen sajátságos állam, hiszen egyidejűleg az egyetemes katolikus egyház irányításának a székhe­lye is), úgyhogy ma szinte egyetlen olyan terület sincs, amelyen nem folytatunk gyümölcsöző párbe­szédet. Olyat, amely mindkét fél érdekét szolgálja, és amely talán pillanatnyilag még nem időszerű, de távlatilag hozzájárulhat azoknak a sorsdöntő, kulcs­­fontosságú nagy kérdéseknek a megoldásához is, amelyek ma Európa és a világ előtt állnak. Pápai intézményekben A Keresztény Egység Pápai Tanácsának és a belgrádi nunciatúrának a meghívására az Újvidéki Televízió magyar szerkesztőségének két munkatársa is részt vehetett a II. János Pál pápa 25 éves jubileuma alkalmából rendezett ünnepségeken. Római és vatikáni látogatásuk idején természetesen lehetőségük nyílt az Örök Város nevezetességeinek a megtekintésére is. Élményeiket megosztják olvasóinkkal is. A Keresztény Egység Pápai Ta­nácsának az elnöke Őeminenciája Walter Kasper bíboros, a nemzet­közi hírű német teológus: - A 80-as évektől kezdve folyta­tunk nemzetközi párbeszédet a ke­resztény egyházakkal - mondja. - Általában véve jó eredményeket ér­tünk el, egyes ortodox egyházakkal pedig különösen az utóbbi négy év­ben tettünk néhány jelentős lépést - elsősorban a szerbiaival, a görög­­országival és romániaival. Barátság alakult ki, de még meg kell szüntet­nünk bizonyos előítéleteket, és to­vábbi lépésekre van szükség. Az én álmom az, hogy visszatérjünk az el­ső évezred légkörébe, amikor Ró­ma egyháza és az ortodox egyhá­zak egységben éltek. Jelenleg a testvér egyházak - habár nem a szó teljes értelmében - együttműköd­nek, együtt imádkoznak, együtt ün-Ugyanabban az épületben székel az Egyházak Közötti Párbeszéd Pápai Tanácsa is. 1964-ben hozta létre VI. Pál pápa a Római Kúria sajátságos intézményeként a különböző vallású népek közötti viszonyok fejlesztése céljából. Előbb a Nem Ke­resztények Titkárságának hívták, mai nevét 1988- A KERESZTÉNY EGYSÉG PÁPAI TANÁCSÁBAN SZENT PÉTER ÉS SZENT ANDRÁS MÁR MEGTALÁLTA A KÖZÖS HANGOT MSGR. JÓZEF MÁJ, A BÍBOROS LENGYEL TITKÁRA MSGR. RINO FISICHELLA REKTOR XI. PIUS MELLSZOBRA ELŐTT MSGR. RENATO BOCCARDI, A PÁPA ÚTJAINAK SZERVEZŐJE MSGR. WALTER KASPER BÍBOROS POHÁRKÖSZÖNTŐT MOND 16 2003. november 27.

Next