Családi Kör, 2009. október-december (20. évfolyam, 40-53. szám)
2009-12-31 / 53. szám
esztendőt, majd a tamburazenekar koncertjével folytatódik a műsor. 0.30- kor a szabadkai Perpetuum Mobile zenekar muzsikál éjjel 2 óráig. Biztonsági okokból, akárcsak tavaly, az idén is körbekerítik a rendezvény helyszínét, a biztonsági emberek megakadályozzák a pirotechnikai eszközök bevitelét. A rendezvényre a város 1,5 millió dinárt különített el. A Felsőhegyen december 27-én a Szent József-templomban a vasárnapi szentmise keretében, a szent család vasárnapja alkalmából áldásban részesültek az iskoláskor előtti gyermekek, valamint ünnepélyesen emlékeztek meg azokról a házaspárokról, akik ezen a plébánián esküdtek örök hűséget egymásnak 10 és 25 évvel ezelőtt. A jelenlévő házaspárok szintén áldásban részesültek, és a szentmise után plébánia megvendégelte a jubiláló házaspárokat. * Bácskossuthfalván a Méhészek Egyesülete 2010. január 23-án 19 órai kezdettel a Vadászlakban hatodik alkalommal szervezi meg immár hagyományossá vált méhészbálját. A jó hangulatról a Bakos-Vojter duó gondoskodik. Belépőjegy vacsorával 700 dinár személyenként, ehhez egy ajándék tombolajegy is jár. Helyfoglalás: Holló Ferencnél a 024/741-081-es vagy a 063-86-56-906-os telefonon, illetve Bagi Erzsébetnél a 024/741 -127-es telefonszámon. * A bajsai Nagyboldogasszony katolikus templomban 24-én az éjféli szentmisét megelőzően a hittanosok látványos pásztorjátékot mutattak be ft. Tóth József összeállításában. A 240 hívőn kívül megtisztelte jelenlétével a karácsonyi misét Dolinszky Árpád evangélikus püspök és Darko atya, szerb ortodox lelkész is. Végül 130 gyerek ajándékcsomagban részesült. * MUNKATÁRSAK: Bakos Erzsébet, Boros Margit, Buzogány Kardos Julianna, Csekity Erzsébet, Farkas Erzsébet, Farkas Mónika, Fekete László, Gáspár Mária, Gyarmati Fejes Ilona, Harmath Anna, Kancsár Ottilia, Kerker Andrea, Kis Illés Hajnalka, Majláth Arnold, Molnár Mária, Pásztor Mária, S. Kiss Ágnes, Szávin G. Tibor, Tóth Zoltán, Vörös Zsuzsanna Meghívó a IV. Hobbis Világfesztiválra A 40. MIRK, illetve a IV. Hobbis Világfesztivál időpontja: 2010. április 3-11., helyszíne pedig Mohol, Novak Radonic iskola, Tito marsall u. 80. Szervező: Telecski Elvira (Tel.: 00381-24/861-075) A témakörei: I. 45 kézimunkatéma és -technika 2. Képeslaptárlat 3. MAIL ART 4. Gyufacímke-gyűjtemények 5. Hotelcímke-gyűjtemények 6. Ex librisek 7. Gyermekrajzok 8. Képzőművészeti pályázat tematikus gyermekrajzai 9. Fafaragás, gyöngyfűzés, bőrdíszművek, butik, festmények, szobrok, grafikák, művészfotók, szalmaképek 10. A néprajzi témájú makettkészítési pályázat legsikeresebb munkái II. Ásványok, kőzetek 12. Bélyegek 13. Ritkaságok 14. írók arcképei 15. Szonettek 16. Vizsolyi biblia, bibliai témakörök képeslapokon Főszervező: A Szerbiai Gyűjtők Egyesületei Szövetsége Elnök: BADA ISTVÁN, 1173 Budapest, Pesti út 71. Tel.: 00361-256-2481 A szervezők minden kézimunkázót, gyűjtőt és hobbist szeretettel várnak. Hősök? Vagy mégsem? Egy majdani nyugdíjas gondolatai Akik 1980 előtt születtek, azok valódi hősök, olyasféle igazi hollywoodi mindent túlélő fenegyerekek. De tényleg! Gondoljunk csak bele, akik 1980 előtt születtünk, kész csoda, hogy életben maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, sőt még biztonsági öv sem nagyon, viszont bizton tudhattuk, hogy a gyerekágyak festékében akadt bőven ólom. A gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak voltak, nem voltak semmilyen furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak felszerelve biztonsági nyitóval, és mikor bicajozni mentünk, nemhogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem. Azért az nem volt semmi. Mi nem nagyon unatkoztunk. Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor kimentünk játszani. Igen, ki. Egész nap kint voltunk, a szüleink pedig csak sejtették, hogy élünk és megvagyunk, hiszen még vezetékes telefon se nagyon volt, nemhogy mobil. Nemritkán fadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával dobáltuk egymást, mégis itt vagyunk. Nem ütöttük ki egymás szemét, a többi seb pedig begyógyult. Nyáron a derékig érő fűben és a közeli kiserdőkben játszottunk, mégsem lettünk kiütésesek, és nem tört ránk allergiás roham. Fogalmunk sem volt róla, mi az a pollen, és a parlagfűről azt hittük, hogy a sárkányfű egyenes ági rokona. Mi még csapból ittuk a vizet, és azt sem tudtuk, mit jelent pontosan az ásványvíz. A kakaóban nem volt A-, B-, C-, D- és E-vitamin, viszont Benkónak hívták, és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Étkezési szokásaink, mai mércével mérve, nap mint nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét. Gondoljunk a zsíros kenyérre, a kolbászra, a disznósajtra (ki tudja, mit tettek bele), az iskolai menzára (ki tudja, mit nem tettek bele), és mégis itt vagyunk. Mosatlanul ettük a fáról a gyakran éretlen gyümölcsöt, a WC pereme alatt pedig a baktériumok ezreinek a kolóniái telepedtek meg a még háborítatlan nyugalomban, a predomestos korban. Volt néhány barát, aki már ismert olyat, akinek videója volt, vagy esetleg Spectruma (az egyfajta számítógép volt), de szó sem volt Playstationról, Nintendóról, XBoxról, videojátékról, 64 tévécsatornáról, műholdról és kábeltévéről, filmekről, DVD-ről, Surround Soundról, internetről, fitneszklubkártyáról vagy mobiltelefonról. Viszont voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint az utcán, a focipályán vagy a pingpongasztaloknál, vagy ha mégse, akkor egyszerűen becsengettünk hozzájuk és beengedtek. Nem kellett megkérdezni a szülőket. Sem a miénket, sem az övékét! Nem vittek és nem hoztak a szülök autóval. Mégis itt vagyunk. A szerelmet nem brazil sorozatokból tanultuk, csak egyszerűen megéltük. Boldogan szaladtunk végig az utcán az első csók után, úgy, mintha már sohasem akarnánk megállni. Ha egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk le egy késsel és nem pereltük be, és nem sírtunk otthon a szülőknek. Sőt! Ha lehetett, el se mondtuk. Ismertük a törvényt, és ha vétkeztünk, szüleink nem álltak mellénk. Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk, mit jelent a kötelesség, a bűntudat, a jóérzés, a felelősség. Ismertük ezeknek a szavaknak a mélységét. Ezek voltunk mi. Hősei egy letűnt kornak, amelyen a mostani fiatalok értetlenül mosolyognak. (Az interneten olvasott szöveg nyomán: B. CS. É.) 2009. december 31. 7