Családi Kör, 2012. április-június (23. évfolyam, 14-26. szám)
2012-04-05 / 14. szám
1989 után minden évben sor kerül a fehéregyházi megemlékezésre, ahol a jelenlevők főhajtással róják le kegyeletüket a hősök emlékoszlopa előtt. Szellemisége máig él Petőfi Sándor szellemisége máig él, még a Rákosi- és a Kádár-korszak sem volt képes megkérdőjelezni a költő nagyságát és hitelességét, tompítani a költő iránti mély általános tiszteletet, amiről irodalmi és kulturális intézetek, közintézmények, hidak, iskolák, utcák, különböző szervezetek, egyesületek nevének ezrei tanúskodnak, de a festőművészet, a szobrászat, a zeneművészet is méltó emléket állított és ma is állít neki. Érdekesség, hogy a kétezres években a kommunista Kínában két szobrot is állítottak tiszteletére, az ottani hivatalos tankönyvekben pedig szerepel a Szabadság, szerelem c. verse. A Petőfi-kultusz kezdetei , Petőfi 1848. március 15-i szereplése messze túlmutat a költői munkásságon. A márciusi ifjak vezéreként és a pesti forradalom egyik hőseként nemcsak az ország határain belül vált híressé. Petőfi eltűnését a vesztes szabadságharcot követően a rezsimhű emberek sokáig azzal magyarázták, hogy külföldre szökött. A császári kormányzat még elfogatóparancsot is kiadott ellene, valamint költeményeinek 1851- es kiadását elkobozta. Felesége, Szendrey Júlia - hosszas és fáradságos személyes nyomozás után - 1850. július 21-én tett hivatalos nyilatkozatot arról, hogy férje halottnak tekinthető, mert „az erdélyi csatákban elesett". A közvélemény sokáig nem volt képes beletörődni a veszteségbe; szélhámos ál-Petőfik járták az országot, s szereplésük jól jövedelmező foglalatosságnak számított. Azután amikor elfogyott a remény, Petőfi Sándor az 1848/49-es szabadságküzdelem mártírjaként - a kivégzett miniszterelnök és az aradi vértanúk társaságában -jómaga is elfoglalta helyét a nemzet legendáriumában. Élete legalább annyira kultusz tárgya lett, mint a költészete, hiszen sok egyéb verse mellett pl. nemcsak az Egy gondolat bánt engemet..., de a Szeptember végén is utólag a költő látnoki képességeit látszott igazolni. Már a 19. század ötvenes-hatvanas éveitől Petőfi jelentette a magyarság számára a nagybetűs költő fogalmát. Persze mint szinte mindenben, ebben is akadtak túlkapások. A helyzet fonákságára mi sem jellemzőbb, mint hogy a petőfieskedők túlzásaival szembefordulókat vádolták meg hazafiatlansággal. Arany János, Petőfi hű barátja végig kitartott a népiesség eszménye mellett, ám mélyen elítélte a túlzásokat, mert világosan látta, hogy ezzel eltorzítják, lejáratják a nagy költő életművét. A kialakuló túláradó kultusz pozitív következményekkel is járt. Műveit már a költő életében is idegen nyelvekre fordították, ám ez most még nagyobb lendületet kapott. Ezáltal olyan nagyságok is olvashatták, akik a korabeli Európa legfőbb költői mintáinak számítottak, mint pl. Heinrich Heine és Pierre-Jean de Béranger. Az utóbbi rajongva nyilatkozott róla, Heine pedig, bár csipetnyi iróniával, de mégis őszinte csodálattal adózott neki. A fordításokból néhányhoz zenét komponált a forradalomért lelkesedő ifjú Friedrich Nietzsche (Ereszkedik le a felhő...); a forradalmi-demokrata Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov pedig külön cikkben üdvözölte az Egy gondolat bánt engemet... orosz fordítását. A szabadság költőjeként tisztelt Petőfi lett a magyar irodalom első számú képviselője a külföld előtt is. (Vége) Dr.CELLER Tibor PETŐFI HALÁLA (HEGEDŰS LÁSZLÓ FESTMÉNYE) Találkozók VERSMONDÓKNAK Arcok az üveg mögött A Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete április 21-én megszervezi a műfordítások III. vers- és prózamondó versenyét. A nemzeti versenyen gyermek-, ifjúsági és felnőtt kategóriában lehet indulni, egy benevezett művel a világirodalmi próza és líra magyar nyelvű fordításaiból. Az alsó korhatár 8 év, a felső korhatár 99 év. A találkozó helyszíne és időpontja: Bácsfeketehegy, Művelődési Otthon (MA 24.), április 21., délelőtt 10 óra. A nevezési díj 300 dinár. Érdeklődni Barta Júliánál a 024/738- 003-as telefonszámon lehet hétköznapokon 19-21 óráig. Jelentkezés: Barta Júlia, Lenin u. 29., 24323 Bácsfeketehegy, vagy bartatenyi@gmail.com és vmve. versmondo@gmail.com. A szervezők kérik, hogy a jeletkezők tüntessék fel a következő adatokat: név, életkor, pontos lakcím, telefonszám, valamint a vers, illetve próza címe és szerzője. Jelentkezési határidő: április 11. Falusi krónika A Zala megyei Közművelődési Intézmény a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületével együttműködésben felmenő rendszerű vers- és prózamondó találkozót hirdet a régióban és a határon túl élő előadók számára, négy életkori kategóriában, hat korcsoporti felosztásban, Falusi krónika címmel. A találkozó témája a falusi, vidéki élet. E tárgykörön belül lehet munka, szerelem, szokások, hagyományok, táj, szülőföld, természet, ünnep, hagyomány stb. Jelentkezni az e témával foglalkozó művekkel lehet a teljes magyar irodalomból, kortárs vagy klasszikus művekkel. Örömmel fogadjuk a régiókban született irodalmi alkotásokat, vagy az ide kötődő, itt élő vagy innen elszármazott költők, írók műveit, ám ez nem nevezési kritérium. A jelentkezőknek egy művel kell készülniük, ez lehet vers vagy bármilyen prózai alkotás, novella vagy regényrészlet is. Az előadni kívánt mű időtartama lehetőleg ne haladja meg az 5 percet! A vajdasági elődöntő helyszíne és időpontja: Bácsfeketehegy, Művelődési Otthon (MA 24.), május 19., délelőtt 10 óra. A nevezési díj: 300 dinár. Jelentkezési határidő: május 5. Jelentkezni és érdeklődni lehet: Barta Júliánál (Tel.: 024/738-003, Lenin u. 29., 24323 Bácsfeketehegy) vagy Hajvert Ákosnál (Tel.: 069/3050-966, e-mail: viive.versmondo@gmail.com). 2012. április 5. 25