Családi Kör, 1864 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1864-02-14 / 7. szám

­ Vasárnap,február 14-én. 7. SZI&IlI. Ötödik évi folyam. Előfizetési dij (illetményekkel): Évnegyedre 3 ft., félévre 6 ft. egész évre 13 ft. A műlap becsomagolási dija 30 kr. Hirdetések dija: Egy háromszor halábozott sorért 6 kr. A­ gyermekek szobája. Steinacker Gusztávtól. Változatos életpályám számos alkalmat nyújtott és nyújt, különböző helyeken a legkülönbözőbb családi­­ köröket megismerni és tanulmányozhatni. Az a szokásom van, hogy a gyermek­világ iránti előszeretetből, midőn ily körbe mint idegen belépek, legelőször és különösen a gyermekszobát választom vizsgálódásom tárgyául, hogy e bizonyára nehezen meg­közelíthető , hanem annál biztosabban czélhoz­ vezető úton a szülők szellemének, jellemének s kivált neve­lési rendszerének ismeretére jussak. Remélem, nem lesz érdektelen a kegyes olvasó­nőkre nézve, követni engem vándorlásomban, s egy lak- és gyermek-szobába — én legjobban szeretem e kettőt egyesítve! — belépni, hogy ott velem együtt megtegyék észleleteiket. Egy szerény falusi lakba vezetem kegyeteket. Csak bátran jőjenek velem; biztosak lehetnek a szives fogadtatás felől. A csak néhány év előtt összekelt fiatal házaspár két kis­gyermekkel bír. Az egyik mintegy negyedfél éves, a másik csak néhány hónapos. Egy nő­társasággal mentem oda, bár jó ismerő­sök volánk, először tettünk látogatást a kedves körben. A lakószobában a házigazda szíves barátsággal fogadott. A szoba egyik szögletében egy zöld szövet­tel félig beboltozott kosárkocsi állott az ifjabb­, a má­sik szögletben kis asztal és szék, a nagyobbik gyer­mek számára; az ott ült az asztal mellett, s nagyon el volt foglalva épületfa-játékszereivel. A szoba világos és barátságos volt, az ablakok nyitva voltak, hogy a lanyha szellő, mely az eléjük boruló lugas lombjait in­­gató, szabad bejárást nyerhessen. A falak szép, bár épen nem drága képekkel voltak teleaggatva, melyek közül némelyiken fris koszorúk függtek. Egy kalitban kis sárga madár vidoran csicseregve ugrált, jobbra­­balra; az iró­asztal alatt egy kis kutya heverészett ottho­nos kényelemmel; szóval a szoba, melybe léptünk, a legkellemesebb benyomást idézte elő, hasonlót ahoz, melyet a gyermekkori emlékeink visszaidézésekor érzünk. tJ 6­­/ A házinő megérkeztünkkor nem volt bent; mint a félig betámasztott üveg­ajtón keresztül láttuk, a szom­széd­ szobában épen kisebb gyermeke gondozásával volt elfoglalva. Beléptünkre nem hagyta magát e kedves foglalkozásban zavarni, s a férj sem jött zavarba és nem kért bocsánatot, a miért neje anyai hivatásának betöltését legelső kötelességének tartá. Nem lehetett hivogatást, szaladgálást, sietséget és kapkodást észre­venni, mint a­hogy az a háztartásokban váratlan ven­dégek érkeztekor többnyire történni szokott; a fiatal asszony még saját és gyermeke toillette-jét sem rendezte megdöbbentő rohamossággal, mint a­hogy máshol már szintén láttam. A legegyszerűbb öltözetben, úgy, a Szerkesztői s kiadói iroda: Scalap­xitersa IV. sz. 2. emelet. Előfizetések elfogadtatnak még Kertész József könyvnyomdájában , feldm­asor 13. sz. Hetilap a műveit magyar hölgyek számára. »©0OЯ »^OCOCOlOOOCIOOOOOfOCOIOOOIOÍO •A

Next