Családi Kör, 1879 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1879-02-23 / 8. szám
IV . Febr. 23-dikán. 1879. ....... A véletlen úgy akará, hogy akaratom ellenére érintkezésbe jöjjek e családdal. Házukban tűz ütött ki, én közel valók, s igen természetesnek találtam, hogy segítségükre siessek. A gyuladás jelentéktelen volt és gyorsan elnyomatott. Én keveset, jobban mondva mit sem tevék, s már oda akarom hagyni a házat, a midőn Matildot pillantom meg, ki egyenesen felém tart. — Uram, — mondá kezemet megragadva, — anyám és én köszönetet mondunk önnek azon szives és bátor viseletért, melyet irányunkban tanúsított, és egyszersmind anyám azon kérését adom át önnek, hogy legyen szives a napokban meglátogatni őt, hogy köszönetét ő is személyesen fejezhesse ki. — Nagysád, — hebegém zavartan, — a mit tettem, oly csekélység, hogy . . . — Ön el fog jönni nemde ? — mondá kezemet megszorítva, és egy tekintetet vetve rám, mely lelkem mélyéig hatolt — én kérem önt uram. Nemde meg fogja tenni? Önnek meg kell Ígérnie! Nem volt erőm ellent mondani. El fogok jönni! — hebegém. Hol vettem volna erőt ez ígéretet meg nem tartani — hiszen szerettem őt! . . . Miért igyekeztem lefesteni ön előtt Julia azon izgatottságot, mely elfogott, midőn az első látogatást tevem ? ! Szerettem ... mi több : először életemben! Ön ismeri ez érzést Julia, önnek nem szükség többet mondanom. Ez első látogatást egy második követte. Matild felbátorítólag játszta szerepét, és én bátorságot vettem nyilatkozni. A többit tudja ön, — egy hó múlva oltárhoz vezettem őt. A báró mint mondom, igen ügyes és óvatos volt viseletében. Ritkán jött, és modorában nem volt semmi, mi gyanúmat felébreszthette volna. Elképzelheti azért ön azon villámszerű hatást, azon kétségbeejtő meglepetést, midőn egy reggel szobájába menve, azt üresen, és ágyát üresen találtam. Egy levél, mely az asztalon feküdt, mindent megfejtett. E levélben tudtomra adja nem, hogy odahagyott. Hogy nem szeret, és hogy nem szeretett soha. Ne kisértse ön meg — igy végződött a boldogtalan levél — fölkeresni és találkozni velem az életben, közöttünk áthágyatlan korlát emelkedett: én mást szeretek, s készebb volnék meghalni, mint e szerelem ellenére önhöz valaha visszatérni. Ön szeretett engem uram, s talán még most is szeret: ez érzelem nevében kérem önt: legyen nagylelkű ! Meg voltam semmisítve. •Szívem önbecsérzésem egyiránt feljajdult, s átszenvedett fájdalmamat csak az értheti meg, ki egy ilyen veszteséget keresztül élt. Ön ismeri e fájdalmat Júlia! Szomorú napok voltak azok, melyek e balvégzetes esemény után következtek! . . . Sok idő, sok könnyű, és sok feledékenységre volt szükségem, hogy csak némi nyugodtságra tegyek szert. Szórakoznom kell minden áron, de azt, kit feledni akarunk, oly nehéz elfednünk ! . . .J ,8 \£. "Jy1........................... Gyógyíthatlan sebek. (Elbeszélés.) Balázs Sándortal. (Folytatás) ..................................40év;tc'-......................... I Előfizetési dij (illetmények nélkül): Szerkesztői s kiadói iroda: 1 Évnegyedre 3 frt. — félévre1 frt. I egész évre 12 frt. VI. kerület. Terézváros, Ó utcza 21-dik sz. 2-dik emelet. Hirdetések díja: Könyvcsomagolási díj félévenként Egy négyszer hasábozott sorért 20 kr. 8 kr. ...................................’$£ 2....................