Családi Lapok, 1855. január-június (4. évfolyam, 1-12. szám)

1855-06-30 / 12. szám

E pillanattól Mária fogoly volt. Carlisle erősségben sötét szobája volt, mellyen csak egy, vastag rácsokkal ellátott ablak volt alkalmazva; a tömlöcze előtti három szoba fegyveres őrizettel rakatott meg, egyedül három nőt hagy­tak meg körében, többi cselédeinek a váron kivül kellett lakniok; ajtait csak reggel tiz órakor nyiták meg; a város templomáig meg volt neki engedve menni, de mindig száz fegyveres kíséretében; midőn áldozó papot kéretett hogy misét mondhasson, azt nyerte feleletül, hogy i­lyenek Angliában nincsenek. A szánandó királynő itteni sorsa leginkább kitűnik nagybátyjához a lo­­tharingeni bibornokhoz irt saját soraiból: „Kérem önt — így i­ — könyö­rüljön ön szegény unokahuga sorsán, s küldje meg azon segítséget, mellyet e sorok átadója említené, főként küldjön pénzt, mert nincs annyim, miből ke­nyeret, inget vagy felöltönyt vegyek. Isten keményen látogat meg; legalább legyen megnyugodva, hogy mint katholika halok meg. — Isten nemsokára megszabadítand e nyomoroktól, mert én szenvedtem bántalmakat, rágalmakat, börtönt, éhséget, hideget, meleget, menekültem a nélkül, hogy tudtam volna hová.“ . . . E fogsághely nem látszott elég biztosnak Erzsébet előtt; fegyveres kisé­ret mellett innen Boltonba beljebbeztető Máriát jul. 13-kán , innen pedig jan. 26-kán Tulburyba (Stafford grófságban) vitete­tt, hol febr. 3-kán érke­zett meg. Ezen időszak alatt folytak a westmünsteri értekezletek, mellyek folyamat főbb vonásaiban a levelek történetébe köszönünk alkalmunk volt. Mária tehát, midőn rokona ígéreteiben bízva , vendégszeretetéhez folya­modott, helyette börtönt, nyilvános gyalázatot nyert jutalmul. Alattvalóit nem­csak nem intő kötelességeikre, hanem meg is hallgató azokat, midőn az ese­dező királynőt maga elé sem bocsátja. Erzsébet nem tisztelé sem a bizalmat, mellyel Mária iránta viseltetett, sem rokona esdeklőseit, sem a nő szenvedé­seit, sem egy királynő becsületét. Erzsébet tőle meg akart szabadulni, s e czélra nem volt olly borzasztó eszköz, mellytől visszarettent volna. Máriának ekként semmi kötelezettségei nem lévén Erzsébet iránt, ő is mindenfelé fordító szemeit, szabadulását kieszközlendő. Részvétre igyekezett a katholikus fejedelmeket bírni, főként Franczia-, Spanyolországot. Felbuzditá elszigetelt helyéről skótjait, is, kik még mindig nagy számmal királynőjök mellett nyilatkoztak. S bár Murray a skót alattvalók e ragaszkodásáról értesülve, Mária párt­­híveit kegyetlenül pusztító, s ekként pártját elerőtlenítő, magában Angliában annál melegebb rokonszenv fejlődött iránta, Jaelly a szenvedő királynőnek új reményt nyújtott borzasztó állapotából szabadulhatni.

Next