Családi Lapok, 1857. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1857-02-26 / 9. szám
115 rothadás és a vulkánok működése által szünet nélkül fejlődvén, bizonyos mennyiségben mindenkor a légkörben foglaltatik. Ezen a lélekzésnek ártalmas gáz életünket könynyen veszélyeztethetné, hogyha a bölcs gondviselés úgy nem intézkedik, hogy részint a növények lélekzése által fölhasználtassék és szétbontassék, részint pedig a viztől fölszivatva a föld mélyébe vezettessék. A hol a növényzet bőven tenyész, ott a levegő is többnyire tiszta; a hol amaz hiányzik , mint teszem homokos vidéken, ott főkép nyári, száraz időben a levegő nyomasztó és kellemetlen, eső után pedig fris és kellemes. Oka az, hogy eső alkalmával a levegőben foglalt szénsavany, melly a lélekzést neheziti, a lehulló cseppek által fölvétetik, mintegy fölszivatik és a földbe vezettetik. Ez által nemcsak a légkör tisztul, hanem a viz is bizonyos kellemes szet, mellynél fogva ivásra igen alkalmassá válik, mint például a kutviz, és a föld belsejében nagyszerű változásokat előidéző vegytani erőt nyer. Az utóbbi bennünket különösen érdekel. A szénsavanyos viz tudnillik a föld különféle rétegein áthatvan, az ott létező földnemekből, különösen pedig a mészföldból mindenkor bizonyos mennyiséget fölolvaszt és fölvesz, utóbb pedig párává válván, vagy pedig szénsavanyútól megfosztva, azt megint elveszti, az edény fenekére vagy pedig más testekre lerakja, amint ezt vizeinknél gyakran tapasztalhatjuk. Kutyizünk, midőn a meleg kályhán elpárolog, vagy pedig valamelly edényben egész hetekig forrasztatik a nélkül, hogy az e czélra használt edény, katlan, üst stb. kitisztittatnék, nehány nap múlva a pohár vagy bárminő edény fenekét s oldalait némi kéreggel bevonja, melly legtöbb esetben mészföldből áll. E földes kéreg többnyire oka annak, hogy a gőzgépek katlanjai némellykor szétrepednek, úgy mint annak is, hogy némelly vizekben a bab, borsó és lencse nehezen vagy épen nem fő meg, mert illy viz megmelegedvén elveszti nemcsak szénsavanyát, hanem egyszersmind földes tartalmát, is melly a nevezett főzelékre száll, azt héj gyanánt bevonja, és igy a forró vizet a testlyikaiba hatni s azt megfőzni nem engedi. Illy esetben mindig jobb mind főzésre mind pedig mosásra is fölforrt vizet használni. Ezeket előrebocsátva, lépjünk ama titkos műhelyekbe, ahol a természet századok lefolytával csöndes sötétben csodálatra méltó varázsműveket visz véghez, értem az úgynevezett csepegőkő-barlangokat. A mészkő képezte hegylánczolatokban nem ritkán találhatók kisebb és nagyobb üregek, mellyek különféle repedezések és lesülyedések alkalmával keletkeztek, a hegynél mindenesetre újabbkorúak, és többnyire szabálytalan majd emelkedő majd lefelé kanyarodó meneteket, sőt némellykor óriásnagyságú termeket mutatnak. Ilisz barlangokban nem ritkán nagy csapások következtében oda menekült vagy pedig a hullámok rohamai által oda hajtott állatok maradványai hevernek; ezenkívül számos denevér , ha pedig vize is van, nadályok, békák, vizigyíkok és a nevezetes Proteus anguinus tanyáznak. Ez utolsó különös, ujjnyi vastagságú, egy lábnyi hosszúságú, vörösfehér hüllő, bőre mezttlen, lábai igen gyöngék és rövidek, kopoltyúi a nyakon kívülről állnak, szemei pedig nem is látszanak, minthogy a bőr alatt rejtvék, a világosságot nem szereti és különösen az adelsbergi barlangban találtatik. Lestem ugyan honunk legnevezetesb, aggteleki barlangjában , de nyomára ott nem akadtam, noha néhányan vélik, hogy ott is tartózkodik. Azonban mindez még nem maga a dolog veleje, mert a mi fő az illy barlangban és annyira nevezetessé teheti, hogy messziről látogatják kiváncsi és tudós emberek, — ez ------------------------------------------------------ 17*